Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
7. szám - Dr. Juhász András: Bükk-hegység ÉK-i részi forrásai vízminőségének kapcsolata vízgyűjtő területének földtani jellegével
Dr. Juhász A.: Bükk-hegység ÉK-i része Hidrológiai Közlöny 1975. 7. sz. 323 3. táblázat Vizek kémiai értékeinek változása a víznyelők és a források között TaőAaqa 3. Il3MenenuH e xuMimecKOM cocmaee eodbi, npoucxodmiiue Mestcdy ,,noeAoufaiouiuMu eopoHKaMu" u UCMOHHUKÜMU Tabelle 3. Anederung der chemischen Werte der Gewässer zwischen den Pönoren und Quellen Orosz kút Szinva főforrás Különbség Szepessv K-tó Eszperantó forrás Különbség Szinva f. forrás Különbség Annaforrás Különbség Fenyvesréti nyelő Margitforrás Összes keménység Kalcium Klorid Szulfát 3,4 24,35 5,0 384,14 10,28 90,95 8,0 203,05 + 12,88 + 7,23 + 3 (—121,0) 14,01 100,00 32,4 187,0 41,35 179,0 22,4 245,0 27,34 38,94 (—5) 58,0 18,31 104,8 00 330,0 4,30 4,72 + 22,00 + 143 22,0 131,0 18,0 00 7,99 30,94 — 14,4 (—127,0) 15,08 94,43 0.0 1191,0 18,50 103,49 10,00 110,0 Különbség Y völgyi nyelő Sebes l'orrás KülönbBég Bolhás víznyelő Garadna Különbség Jávorkút víznyelő Garadna Különbség összes keménység Kaleium Klorid Szulfát 2,88 9,00 + 10,0 —953 13,34 83,37 8 250 17,05 119,00 0 242 4,:n 35,03 —2 —8 12,09 73,00 0,0 022,13 14,80 81,80 6,0 229,0 2,71 8,80 0 -393 10,87 00,40 7,0 204,59 14,80 81,80 0,0 229,0 3,93 15,40 + 24,41 porfir van. (Ilyenek: Szinva, Garadna, Margit stb. források.) A Bükk-hegységi források legnagyobb része középső-triász anizuszi-ladini emeletbe tartozó mészkövek területén van. Nagyon sok forrás található a mészkő és diabáz, a mészkő-porfirit határán (középső-triász). Kevesebb forrás van a vékonvpados mészkövekben (alsó-triász-karbon) és az eocén mészkövek előfordulási területén. Ezeknek vizét kémiai jellegük alapján is elkülöníthetjük (2. táblázat). Az adatokból azt látjuk, hogy a felsorolt értékek összege (összes keménység, Ca 2 +, Cl- és S0 4 2~) legnagyobb a mészkő és diabáz határán kilépő forrásoknál. A karbonátos kőzetek területén fakadó forrásoktól főleg S0 4 2- mennyisége alapján különíthetjük el. A felsorolt kémiai anyagok legkisebb mennyiségben a mészkövekben, illetve a vékonypados, kis CaC0 3-tartalmú mészkövekben vannak. Az eocén mészkövekben fakadó források összes keménysége hasonló a triász mészkövekben fakadó forrásokéhoz, jóval kisebb azonban a klorid és szulfát-tartalma. A források víminőségének kapcsolata a karsztban történő tartózkodás ill. vízsebesség között A forrásvizek két részből tevődnek össze: a) a víznyelőkön befolyó vizekből, b) a vízgyűjtő területen repedéseken beszivárgó vizekből. A repedéseken beszivárgó vizek adják a források csaknem állandó alap vízhozamát. A víznyelőkön befolyó vizek erősen váltakozó mennyiségei okozzák a nagy forráshozamokat (barlangi árvizeket). A karsztvíz összes szilárd maradékát a víz oldóképessége (karsztvizeknél legnagyobbrészt szabad szénsav mennyisége) határozza meg. Ez leginkább a vízgyűjtő terület fedettségétől, illetve fedó'kőzetének minőségétől, víznyelők esetében a víznyelőben befolyó vizek kémiai jellegétől és a tároló kőzet ásványi összetételétől, szerkezetétől függ. A Bükk-hegységben nyolc forrásnak vizsgáltuk meg víznyelőkön belépő vizének oldott anyag tartalmát és árbarlangban átfolyás idejétől függő változását (3., 4. táblázat, 5., 6. ábra). A víznyelőben befolyó víz kémiai elemzéséből azt látjuk, hogy azok legnagyobb része is karsztvíz, mely a hegység magasabb részein források alakjában lép ki, majd búvópatakként eltűnik. (Kivétel az Oroszkúti víznyelő vize). A belépő víz azonban még taraimaz szabad C0 2-t, tehát a víz még agresszív, mely a karbonátos kőzetet oldani képes. Valószínű, hogy különböző vizek keveredéséből (keveredési korrózió) a barlangi üledékek bomlásából még újabb széndioxid keletkezik. Ennek hatását azonban még gyakorlati megfigyeléseink alapján nem ismerjük (Balázs D. [1]). A vizsgált komponensek közül a víz összes keménysége és kalcium mennyisége a víznyelők és források között minden esetben nő. Klorid és szulfát tartalom azonban gyakran csökken. Ez 4. táblázat Összetartozó víznyelők és források adatai TaöAuiia 4. XapaianepucmuKU e3auMocen3amibix ,,noeAOufaiouiux eopoHOic" u ucmoinuKoe Tabelle 4. Daten der zusammenhangenden Ponore und Quellen Megnevezés Magassági adatok (>n) TávolA nyomjelzett víz felszín alatti áramlási Megnevezés Magassági adatok (>n) saguk (m) ideje (óra) sebessége (m/óra) Orosz kút Szinva főforrás 540 337 1230 8 154 Szepessy K-i tó .... Eszperantó forrás Anna forrás Szinva forrás 396 350 282 412 1600 1970 2580 23 32 61 69,6 61,6 42,3 Fenyvesróti nyelő Margit forrás 630 347,47 1900 10 190 Y völgyi nyelő .... Sebes forrás 615 513 800 4 200 Bolhás nyelő Garadna forrás 650 497,8 920 6 153 Jávorkúti nyelő .... Garadna forrás 656,5 810 810 9,45. 85,9
