Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
7. szám - Dr. Bozzay Józsefné–dr. Homonnay Andrásné: Szerves mikroszennyező anyagok vizsgálata partiszűrésű kutak vizében
304 Hidrológiai Közlöny 1975. 7. sz. Dr. Bozzayné—dr. Hommonayné: Szerves mikroszennyező jelenlegi adottságai mellett víztermelő rendszereink vízminőségi megítélését nem szabad kizárólag a klasszikus vizsgáló módszerek alapján végezni, hanem korszerűsíteni kell vizsgálati adottságainkat, megfelelő műszerek beállításával. IRODALOM [ 1 ] Harris, A. J. —Roberts, K. J.— Christin, A. E.: Effects of detergents on water supplyes. Journ, AWWA 1971. (dec.) 12; 795. [2] Kölle, W. Sontheimer, H. : Experience with activated carbon in West Germany The Water Research Ass. Conf. 1973. [3] Sontheimer, H. — Maier, D.: Investigation into the improvement of water treatment technology on the lower Rhine. Das Gas u. Wasserfach. 113 (1972) 187. [4] Nietsche, B. — Schöller, F.: Die Detergentien Gas, Wasser, Wärme. (1972) 26. febr. [5] Öllős Géza: A partiszűrésű vízbeszerzés problémái IT. Vízmin. Kongr. 1970. Budapest. [6] Bozzay Józsefné—Homonnay Andrásné: A Duna vízminősége és vízállása közötti összefüggések vizsgálata Budapest vízellátása szempontjából. Műszaki Haladás a vízellátásban. Kongr. 1973. Várna. [7] Pitter, P.: A detergensek és tenzidek jelenlegi ós jövőbeni vízgazdálkodási probléma-komplexuma. Cliemicky prumsyl Praha. (1972) jún. 302. [8] Water treatment and examination. Edited by Holden, W. S. 1970. London. [9] Boye, E. : Detergensek és törvények. Chemiker Zeitung — Chemische Apparatur. 1965, 89. 3. [10] ECE 1968. V. 3. Document Water. Poll. (Gen 5.) [11 ] Borneff, J.: Schadstoffe im Wasser: Herkunft, Bedeutung und Beseitigung. Das Gas u. Wasserfach. 1971. 112. 353. [12] Spohn; H.: Das Detergentien-Problem — ein Beitrag zum gewässersehutz. Tenside, 8. 2. (1971). [13] Benedek Pál— Hock Béla—Kádár László—Puskás Máris—Rímorcz Pál: Vízminőségi értékelés a tervezett Budapesti szenny víztisztítótelepek üzemi hatásfokának megállapításához. Vízügyi Közlemények. 1973. 2. [14] World Health Organisation 1963. International standards for drinking water 2nd Ed., W. H. O. Geneva. [15] American Water Supply Association határtértékei. [16] Gordonov, D.: Felületaktív anyagok adszorpciója ós az anyag duzzadási térfogat változása, lzv. Vüszsih. L'csebnüh. Zaved. Neft. i az. (1971. jun. 14. 1.) [17] Halilov, E. G.—Mustaev, R. A.: Azerbudzsanszkoe Neftjanoe Hozjajsztvo. 1967. 1. HccjieAOBaHite oprannHecKnx MHKpo3arp>i3HeHHii B Boae npnőpewHbix ({iiiJibTpauHOHHbix Boao3aöopoB JJ-p Eo33au, Ft.-He—d-p Xomohhüu, A.-ne 3HamiTejibHyio aoaio miTbeBofi Boau ajia EyaaneuiTa oöecneMHBaioT npnöpe>KHbie (J)iijibTpaiinoHHbie Boao3aöopbi. KaMecTBeHHoe COCTOHHHC petHbix H ([mjibipanHOHHbix B0Ä B3anM0CTBfi3aH0: MHOI '0'iHCJieHHbie jiitTepaTypHbie AAHHBIE NOATBEPWAIOT, MTO 3AI PH3HCHNE PEMUBIX BOA BJie<ieT 3a coőoil nopiy KaMecTBa Boau npHÖpe>KHbix BOAOHOCHblX I'OpH3OHT0B. B xoae Hauieft paSoru ypoBCHb 3arp>i3HeHiiíi 6yaaneuiTCKOi'O yiacTKa JLYNAA MW xapaKTepn30BaJin aaHHblMH 00 H3MeHeHHH XflK II KOHUCHTpaitMH aMMtiaKa (HHAHKATOPBI KHCJiopoaHoro n a30THoro POKHMOB) H O coacpwamm coeaHHeHiiH ({icnoJiHoro mna H aereprcHTOB. Taiowe HccjteaoBajiHCb niapoxniviHMecKHe peaKiunt CMcteMbi (J)njibTpamioHHbix Boao3aöopoB. Pe3yjibTaTbi aHajiH30B noKa3biBaioT, MTO KOHueHTpaUMH (]>EHOJIEBHÄHBIX COEAHHCHHH B Boae FLYHAN B 1972— 73 rr. I<oae6aaacb ME>KAY 0,004—0,04 Mr/ji, B TO >Ke BpeMíi B Boae HCCJieayeMbix KOJIOAHCB coeanneHMji, notca3biBaiomHe (J )eH0JIbHbi e peaKUHH, 6biJin oöHapy>KeHbi jiHuib B nepwoa ripoxo>K,neHH$i pe3K0 BbipaweHHiJX BOJIH 3atp5í3HCHHH. KOHIieHTpaUHfl aHHOHaKTHBHblX aCTCpreHTOB B ayHaftcKOií Boae — no aamtbiM 1967 roaa — cocTaBJijiaa 0,05—0,4 Mr/ji (c noBTOpaeMOCTbio 85—15%), a B 1973 roay npti TaKoií >Ke noBTopneMOCTu KOHuempaHMJI cocTaBJiHJia 0,16—0,37 mp/ji. HaMHHaji c 1972 roaa B Boae íiccaeaoBaHHbix KoaoaneB H3MH 6i>iaa oTívteMeHa KOHneiiTpautiM aeTeprciiTOB 0,01—0,32 mi'/JI, T. e. ycTaHOBnjiH, MTO MacTb aeTeptenTnoro 3arpyi3HCHH5i npoxoanr Mepe3 CJiofl (jiHJibTpamm H 3arp>i3HjiCT Boay KOJioaueB. KOHUCITTPAUHFL AETEPI eHTOB B Boae OTAEJIBHBIX CKiia>KHH HJ1H HX KyCTOB BeCbMa pa3JlHMHa. OCOÖCHHO HHTCpecHO TO, MTO B03ae 3aHJieHHi>ix, K0JiMaTnp0BanHi.ix npnőpe>KHbix ywacTKOB coaepwaHne AETEPIEHTOB B Boae KOJlOaUCB nOBCÍOay OTHOCHTCJlbHO HH3KOe. 3T() yKa3blBaeT Ha TO, MTO nonaaaHtie aeTepi eHTOB H3 pcMuoií Boaw B Boay KojioaueB 3aaep>KHBacTc>i 6jiaroaapíi aöcop6mionHblM CBOMCTBaM i pyHTOB. Untersuchung der organischen Mikrnverunreinigungssloffe im Wasser der uferfilfrierlen Brunnen Frau Dr. Bozzay, J. — Frau Dr. Homonnay Einen bedeutenden Teil der Wasserversorgung von Budapest sichert das auf die Kiesterrassen der Donau geortete uferfiltrierte Brunnenwasserwerk-System. Zwischen dem Wassergütezustand des Fliesswassers und der uferfiltrierten Brunnen besteht eine natürliche Beziehung, zahlreiche Schrifttumsdaten bezeugen, dass der Verunreinigung des Flusses die Güteverschlechterung des Wassers der Uferschichten folgt. Im Verlaufe unserer Arbeit haben wir den Verunreinigungszustand der Budapester Donaustrecke mit den Aendernngen des auf den Sauerstoff- und Stickstoff-Haushalt charakteristischen CSB-Wertes und der Ainmoniumkonzentration, weiters mit der Bildung der quantitativen Verhältnisse der Verbindungen von phenoligem Charakter und Detergenten gekennzeichnet und die Wassergütereaktion ihres UferfiltrierSystenis untersucht. Laut unseren Analysendaten schwankte im Donauwasser die Konzentration der phenolartigen Verbindungen in den Jahren 1972 — 711 zwischen 0,004 — 0,04 mg/1, zu gleicher Zeit haben wir im Wasser der untersuchten Brunnen phenolige Reaktion gebende Stoffe nur beim Abfluss der stossartigen Verunreinigungswellen wahrgenommen. Die anionaktive Detergentenkonzentration des Oonauwassers war aufgrund der Daten des Jahres 1967 mit einer 85,15%-iger Häufigkeit 0,05 — 0,4 mg/1, im Jahre 1973 kam schon eine Konzentration von 0,16 — 0,37 mg/1 mit 85 — 15%-iger Häufigkeit vor. Seit 1972 haben wir im Wasser der untersuchten Brunnen eine Detergentenkonzentration von 0,01 —0,32 mg/1 gemessen, d. h. wir haben festgestellt, dass ein Teil des Detergentengehalts über die Filterschichten durchdringt und das Wasser der Brunnen verunreinigt, die Detergentenkonzentration der einzelnen Brunnen, Brunnengruppen ist äusserst veränderlich, Besonders interessant ist, dass längs der zur Vereisenung und Vermanganung geneigten verschlammten, verstopften Uferstrecken die Detergentenkonzentration der Brunnenwässer verhältnismässig immer niedriger ist. Dies weist darauf hin, dass in der Zurückhaltung des Detergentengehalts des Flusswasscrs, die Adsorptionseigenschaften des Bodens eine wichtige Rolle haben.