Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

7. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Csanády M.

—dr. Gary S. Logsdon: Kísérletek kadmiummal Hidrológiai Közlöny 1975. 7. sz

. 319 lant may be 99 pereont of more. An increase in the initial cadmium concentration decreased the removal only slightly. Lime or soda ash addition was usually necessary for pH adjustment, however, and also would be needed in full-scale plant operation. The lime softening precipitate settled well, but in some instances the hydrous oxides of aluminium and iron did not. The small floes did not settle well and thus reduced the efficiency of cadmium removal. The filtration process, which is customarily used to polish settled water in coagulation plants, also helps to give better cadmium removals. The alum coagulation alone, the process most frequently used in Hungary is usually not able to remove the cadmium. The result may be better by using activated carbon, but the determination of the effect expected from this method demands further investigations. (Folytatás a 290. oldalról) A Magyar Hidrológiai Társaság Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztálya, Vízellátási Szakosztálya, Nyíregyházi területi szervezete, a Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodástudományi Bizottsága Vízellátási és Csatornázási Albizottsága, az Országos Vízügyi Hivatal Vízellátási és Csatornázási Főosztálya 1975. május 20—21-én Nyíregyházán rendezte sorrendben 3. szemináriumát. A vízellátási szemináriumoknak már hagyománya van és a két előző (Kaposvár 1973, Sopron 1974) sikere és hasznossága a szervezés — előkészítés során is megnyilvánult. Az előkészítés időszakában a szervezőbizottsághoz 54 tanulmány érkezett be, amelyek alapját képezték az előzetes program szerinti négy témakör összefoglaló referátumának, valamint a leendő kiadványnak. A szemináriumot Nagy L. Dénes az MHT alelnöke nyitotta meg, amelyet dr. Szabó Ferenc a Városi Tanács VB elnökhelyettesének üdvözlő szavai követtek, egyben ráirányítva a figyelmet a megye és Nyíregyháza területén elért eredményekre, valamint a vízellátás legújabb problémáira is. Áll Lajos az OVH Vízellátási és Csatornázási Főosztályának vezetője bevezető-referátumában felvázolta azokat a feladatokat, amelyet a vízellátás fejlesztése az elkövetkezendő időszakban támaszt, megjelölve azokat a feltóteleket, amelyek a célkitűzések teljesítését biztosíthatják. A szeminárium szakmai irányelveit dr. Öllős Oéza a szeminárium Előkészítő Bizottságának elnöke foglalta össze. Felvázolta azokat a legújabb ismereteket és eredményeket, amelyek a vízellátás időszerű feladatainak megoldása során a korábbi módszerek átértékelését igénylik. így — többek között — különösen a vízminőség változások területén a matematikai módszerek szélesebb körű alkalmazásának, összességében a leíró jellegű megállapítások mellett a modellszemlélet fejlesztésének szükségességét. Pásztó Péter „Vízminőségszabályozás" című referátuma (melyet távollétében dr. Dolánszky Ferenc ismertetett) sokoldalúan foglalkozott a vízminősógszabályozás eredményeivel és problémáival rámutatva, hogy a jelentkező feladatok hatékony megoldása csak több tudományterület összefogásával remélhető. Ennek jelentőségét a vízellátás szempontjából az támasztja alá leginkább, hogy az elkövetkezendő időszakokban a vízellátás alapjául egyre nagyobb mértékben kell a felszíni vizeket igénybe venni. Dr. Felföldi Lajos „Eutrofizálódás" című összefoglalója a felszíni vizeink az élőanyag-elszaporodás hatására bekövetkezett változásait elemezte. A vizek anyag- és energiaforgalmának egyensúlyát, a vízszennyezés formáit vizsgálva foglalkozott azokkal a károkkal, vagy zavarokkal, amelyeket az eutrofizálódás mint ezek összessége okoz. A szemináriumnak ez a témaköre részletesen elemezte Nyíregyháza tavának, a,Sós-tónak nagymértékű eutrofizálódását, a bekövetkezett kritikus állapot okát és az elhárítás lehetőségét. Az eutrofizálódás fokozódó káros hatásainak felszámolására, a romlási folyamat lassítására a megfigyelés és a vizsgálatok kiterjesztendők minden olyan területre, amelyekről a tápanyag-terhelés egyáltalán a felszíni vizekbe juthat. Mint a szeminárium többi témaköre az eutrofizálódás is olyan terület, ahol a legjobb eredményt a különböző szakágak együttműködése hozhatja, amelynek érdekében növelendő a tapasztalatcsere, az együttműködés ós az összehangolt tevékenység. „A vízszerzés és a víztermelés" témaköre (dr. Karácsonyi Sándor) foglalkozott a vízszerzés rendszer-szemléleti kérdéseivel, a vízigények folytonos növekedésével együtt járó különböző típusú vizekből előálló kevert vizek kérdésével, a kislótesítmények vízellátását gátló megoldások nehézségeivel. A minőségvédelem keretében a, felszínalatti vizek természetes védettségével és a megvalósuló vízkivételek során annak kiegészítéséhez szükséges védőintézkedésekkel, a feltárási eredmények és a végleges állapot közti előrebecslés kérdésével, valamint a felszínalatti vizekben az utóbbi időben jelentkezett gázveszélyesség problémájával, végül a parti szűrés esetében a tisztítás-technológiai szemlélet fokozottabb érvény re j uttatásával. Dr. Kolin László „A vízszerzés és a tisztítástechnológia" téma keretében ismertette azokat az általános feltételeket, amelyek a vízellátási feladatok jövőbeni előkészítése során várhatók, értékelve egyben azokat a tapasztalatokat, amelyek a közelmúltban megvalósult vízellátási megoldások során születtek. A vízszerzés és tisztítástechnológia kapcsolatában az a meghatározó, hogy a felszíni vizek fokozott igénybevételénél azok az elszennyeződése is egyre nagyobb mértékben következik be, így a tisztítástechnológia is fel kell zárkózzon a rosszabb minőségű vizek megtisztítására. Mindezek hatását már a vízszerzés módjának, helyének megválasztásánál is tekintetbe kell venni, mivel a célszerű megoldás csak ilyen módon alakítható ki. A szeminárium iránt élénk érdeklődés (a résztvevők száma több mint 100 fő volt) mutatkozott és közel 80 hozzászólás egészítette ki a referátumokat. Ezek végeredményeként dr. öllős Oéza szakmai értékelése — többek között — a következőket emelte ki: 1. A szemináriumot dinamikus szemlélet, a tudományterületek fejlesztése iránti igény gyorsulása jellemezte. 2. A vízellátás olyan összefüggő rendszer-tevékenység, amelyből súlyponti kérdéseket egyre nehezebb kiragadni, mivel e folyamatban szinte semmi sem hanyagolható el. 3. A vízellátási modell-szemléletet erősíteni kell, mivel ebben a sokrétű feladatkörben megfelelő alapok nélkül okszerűen nehéz tevékenykedni. A matematikai modellek kifejlesztése, a magasabb rendű tárgyalásmód szükségessége a feladatok velejárója. 4. A mintavétel, analitika és vízminősítés kapcsolata továbbá a vizsgálati hely, idő megválasztása, valamint az adatfeldolgozás fejlesztendő. 5. Az üzemelés szemlélete, színvonala fejlesztendő, a szennyvíztisztító telepek üzemeltetésének ügye iránt nagyobb érdeklődést kell tanúsítani. fi. Az oktatás, továbbképzés, propaganda terén fokozott feladatok jelentkeznek a jövőben, hasonlóan a nemzetközi tapasztalatokhoz. 7. A vízminőség-szabályozás terén — szennyező hulladékanyagok vizekbe kerülését minden területen csökkenteni kell, — a környezetvédelem a tervezés vonalán is kell, hogy jelentkezzen. Nem bízhatók a vízterek a jövőben a természetre, a véletlenszerű alakulásra, — a területi vízgazdálkodás (ipartelepítés, vízkormányzás, településpolitika) fejlesztendő. ( Folytatás a 325. oldaton)