Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
7. szám - Pintér György–dr. Literáthy Péter: Folyamatos vízminőségmérő rendszerek alkalmazása a vízminőségszabályozásban. Az „SVR” rendszer kiépítése a Sajó hazai vízgyűjtőjén
284 Hidrológiai Közlöny 1975. 7. sz. Pintér Gy.—dr. Literáthy P.: Folyamatos vízminőségmérő rendszerek 1. kép. Az SVR—1 mérőállomás elhelyezkedése Fotó: Pintér György III. 1. Environment of the SVR — 7 monitoring station ^ továbbfejlesztésére vonatkozó igény már jelenleg is egyre határozottabb formát olt. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság, így elsőként a Hernád, majd a Bodva, továbbá a Sajóvízrendszer szomszédságában levő Bodrog belépő szelvényében tervezi további vízminőségmérő állomások kiépítését. SVK—/ mérőállomás, SAJÓPÜSPÖKI A rendszer első automatikus vízminőségmérő állomása Sajópüspökiben az országhatár közvetlen szomszédságában, a Sajó 123,53 fkm szelvényében épült meg. Az állomás 8 vízminőségi paraméter folyamatos regisztrálására alkalmas, ezenkívül napfényintenzitás-mérést és vízállás-észlelést végez. A mért és távadásra kerülő adatok a következők : 0. Időpont 1. Vízállás 2. Hőmérséklet (AQUADAT) 3. Oldott oxigén (AQUADAT) 4. pH (AQUADAT) 5. Vezetőképesség (AQUADAT) 0. Zavarosság (Nephelon) 7. Összes szerves anyag (Okométer) 8. összes olaj (Oiltest) 9. összes vas (Aquanal). Az állomáson folytonos szűrletkép előállítását végző „Puriméter" is felszerelésre került. A mérőállomás 1973 áprilisában kezdte meg kísérleti üzemét az MKKE AQUADAT-monitorával, a többi mérőműszer a későbbiek során fokozatosan került felszerelésre. A mérőállomás épületének belső alapterülete 27,8 m 2. Két helyiségből áll: a belső a ynűszer szoba (9,2 m 2), a külső a laboratórium és kezelő szoba (18,G m 2). Ez utóbbi helyiségben található a műszerek kalibrálásához, továbbá egyéb helyszíni analitikai vizsgálatokhoz szükséges labor-felszerelés mellett a mérési eredményeket távadó berendezés, továbbá az elektromos kapcsolótábla. A mérőállomás belső kialakításáról, a különböző berendezések elhelyezkedéséről a 2. ábrán látható alaprajz tájékoztat. A belső helyiségek megfelelő hőmérsékletét elektromos fűtés, illetőleg szellőztető ventillátor biztosítja. A Sajó balpartján, a Sajópüspöki—Bánréve közúti híd mellett telepített létesítmény jellemző kialakítását az 1. kéj) szemlélteti. A vízfolyás sodorvonalában elhelyezett, és a hídhoz acélsodronykötéllel rögzített úszó vízkiviteli mű szivattyúja (FLYGT B 2050) 30—50 cm mélységből szolgáltatja a Sajó-vizet a mérőállomás vízminőségmérő műszerei számára. A 2" átmérőjű gumi, majd acélnyomócső a hídra függesztve halad a parton épített, terepszint alatti közmű csatornába, és azon keresztül az épület műszerszobájában levő csillapító-tartályba. Az elhelyezett műszerek legkedvezőbb minimális mintavíz-igénye 50 l/perc, de az üzemeltetés még 30 l/perc egyenletes vízsugárral is végrehajtható. A hídra függesztett nyomócső jelentős hossza és a vesztett magasság következtében fellépő kedvezőtlen hidraulikai viszonyok miatt alternatív megoldásként merült fel a parthoz közelebbi vízkivétel esete, ahonnan" a gumi nyomócső repülővezetékként halad a mederben, majd a parti rézsün a közmű-csatornáig. A mérési szelvényben egyidejűleg történő vízállásészlelés megoldását szintén az 1. kép szemlélteti. Jól látható mind a hídpillérre erősített lap vízmérce, mind pedig a mérőállomáshoz kapcsolt M KT 11 A-típusú vízállás távadó felépítménye. Az üzem behelyezés utáni próbaüzemeltetés időszakát számos kezdeti probléma (csővezeték, szivattyú, sensor-tartály kialakítása stb.) nehezítette. A műszaki megoldások kellő módosítása, és az eredetileg alkalmazott centrifugál szivattyú helyetti FLYGT-szivattyú beépítése után a monitorállomás 1973. november végétől rendeltetésszerűen üzemelt. A mérőállomás tervezése az árvízvédelmi biztonság szempontjainak megfelelően történt, és a tervezők az épület padlószintjét az 1%-os valószínűséggel várható árvízszint (amely megfelelt az addig észlelt LNV-nek) felett 1 m-es magasságban határozták meg (153,50 m Orsz.). Érdekességként kell megemlíteni, hogy az 1974 októberéin a Sajón levonult árhullám minden eddigit meghaladó vízállással tetőzött Sajópüspökinél, és a legmagasabb vízszint csupán 44 cm-rel volt alacsonyabb az épület padlószintjénél. A kritikus helyzetre való tekintettel az üzemeltetést végző ÉVIZIG szak-