Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

7. szám - Pintér György–dr. Literáthy Péter: Folyamatos vízminőségmérő rendszerek alkalmazása a vízminőségszabályozásban. Az „SVR” rendszer kiépítése a Sajó hazai vízgyűjtőjén

282 Hidrológiai Közlöny 1975. 7. sz. Pintér Gy.—dr. Literáthy P.: Folyamatos vízminőségmérő rendszerek A Project végrehajtásának „Kivitelező intéz­ménye" az ENSZ részéről az Egészségügyi Világ­szervezet (WHO), a magyar állam részéről pedig az Országos Vízügyi Hivatal (OVH). A program megvalósításának módozatait és feltételeit részle­tesen rögzítő ,,Project Alapokmány" (Project Document) aláírása Budapesten történt meg 1972. november 28-án. Az alapokmány szerint az UNDP SF a tervezett program végrehajtásához 925 000 $ támogatást nyújt, míg magyar részről 108 millió forint ráfordítás történik erre a célra. A Világ­szervezet támogatása import műszerek beszerzé­sében, a műszaki-tudományos célkitűzések meg­valósítását segítő külföldi szakértők közreműkö­désében, illetőleg magyar szakemberek külföldi tanulmányútjaiban nyilvánul meg. A magyar rá­fordítás pedig a program szükséges ügyviteli, ter­vezési, kutatási és műszaki fejlesztési (labor­bővítések, monitorállomások építése, üzemeltetése, információs rendszer létrehozása stb.) költségéit fedezi. A lebonyolítás központi szervezésére és koor­dinálására az OVH létrehozta a Project Irodát, a műszaki-tudományos feladatok végrehajtásának irányítását pedig a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKÍ) végzi, ahol a IV. Víz­minőségi és Víztechnológiai Főosztályon ezzel kapcsolatosan külön osztály felállítására is sor került. Az Egészségügyi Világszervezet képviselője a programot illetően hazánkban a Project Manager, ezt a tisztséget Tadeusz Murauski úr tölti be. A magyar részről vele együttműködő ,,Co-Manager" tisztét a Project Iroda igazgatója látja el. A területi munkálatok végrehajtását az érintett Vízügyi Igazgatóságok, az Északmagyarországi VIZ1G, illetőleg az Északdunántúli és a Közép­dunavölgyi VIZ1G végzi. A Project kutatási bázisa a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, valamint a közgazdasági jellegű kutatómunka te­rületén a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem. A regionális és távlati tervezési munkákat az OVH Vízkészletgazdálkodási Központ végzi. Az adatbázis számítógépi feldolgozását, tárolását, vala­mint a szükséges számítás technikai feladatokat a Vízügyi Szervezési és Számítástechnikai Iroda hajtja végre. A felsoroltakon kívül természetesen még számos vízügyi és más intézmény és szervezet vesz részt a program végrehajtásában. A Project feladatait végrehajtó intézmények a Project Irodá­val állanak szerződéses kapcsolatban. A Project vízminőségmérő állomásainak kiépítése A vízminőségi állapot megbízható ellenőrzése a tervszerűen megszervezett hagyományos minta­vételezési program és az automatikus monitor­állomások együttes alkalmazásával oldható meg legcélszerűbben. Ennek megfelelően a Project folyamán — mint már említésre került — a Sajó­térségben 3, a felső-dunai mintaterületen 2 auto­matikus vízminőségmérő állomás létesül. Az 1. mintaterület mérőállomásait egy területi központ által vezérelt egységes információs rendszerré építjük ki, amelyhez a Project végrehajtásának tartama folyamán várhatóan még néhány, nem Project beruházásban épülő monitorállomás is csatlakozni fog. A Duna-menti monitorállomások rendszerré történő fejlesztésére pedig csak a későbbiekben (esetleg további mérőállomások ki­épülése esetén) kerül majd sor. Az eddig megépült három monitorállomás tele­pítési helyének kijelölésében több WHO-szakértő is közreműködött, de e téren dr. F. Maiz rend­kívül aktív tevékenységét ki kell emelni. Mind­három helyszín kiválasztásában résztvett és érté­kes tanácsokat adott az állomások elhelyezésére, berendezésére vonatkozóan. Természetszerűleg az előkészítés időszakában eltérő szakmai vélemények is felmerültek, de az eddig már üzembehelyezett mérőállomások telepítése megítélésünk szerint a lehetőségekhez képest optimálisnak tekinthető. A mérőállomások építési terveinek kidolgozását és azok kivitelezését az érintett VIZIG-ek szak­emberei hajtották végre. A monitorállomások ki­alakításának irányelveit a VITUKI szolgáltatta ehhez a munkához. A magyar gyártmányú moni­torok alkalmazását a külföldi műszerek magas beszerzési költsége mellett elsősorban a nehézkes alkatrészutánpótlási és karbantartási lehetőségek indokolták. Az MKKL által készített AQUADAT több­paraméteres monitor mind a VITUKI összehason­lító-vizsgálatai, mind pedig a WHO-szakértők (K. H. Mancy, F. Maiz) megállapításai szerint is egyenértékű a nyugati gyártmányú hasonló be­rendezésekkel . Az automatikus vízminőségmérő állomások üze­meltetését és karbantartását a területi Vízügyi Igazgatóságok végzik, természetesen á műszereket gyártó MKKL és a VITUKI közreműködésével. Áz „Ideiglenes Üzemeltetési Utasítás"-t a VITUKI mint a Project műszaki-tudományos végrehajtását irányító intézmény állította össze a próbaüzemi tapasztalatokat is figyelembe véve. A monitor­állomások műszerezettségének és mérési eredmé­nyeinek analitikai kérdéseit, üzemi tapasztalatait cikkünk második része tárgyalja. A Sajó-térségi Automatikus Vízminőségellenőrző Rendszer (SVR) A Sajó-térségben kiépülő automatikus vízminő­ségellenőrző rendszer célja a hagyományos minta­vételi program szolgáltatta vízminőségi adatok néhány jellemző szelvényben történő nagy gya­koriságú besűrítése az alábbi célkitűzések meg­valósítása érdekében: — Az országhatáron túlról érkező szennyezőanyag­terhelés („háttér-szennyezés") folyamatos meg­határozása; — Szennyvízhullámok, illetőleg véletlen, vagy baleset jellegű szennyvízbevezetések észlelése és levonulásának előrejelzése a vízhasználatok védelme érdekében; — A vízfolyásra vonatkozó vízminőségi határ­érték (folyó határérték) túllépésének észlelése és szükség esetén riasztás végrehajtása;

Next

/
Oldalképek
Tartalom