Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
6. szám - Könyvismertetés
262 Hidrológiai Közlöny 1975. 6. sz. Pálhidy A.—Sátorhelyi T.: Uszodák és strandfürdők Water management and treatment at publie baths By Pálhidy, A. anil Sátorhelyi, T. In Hungary balenology has a history of several centuries. In recent decades the general development of swimming pools and public baths has assumed particular significance in the interest of improving public healthand social conditions alike. The water quality specifications of the public-health authorities are very severe and can be complied with by providing recirculation treatment ot the bath water. The recirculation of water is desirable for water management considerations as well, moreover this is preferable for economical operation. Water treatment methods serving other purposes have reached a rather high stage of development in Hungary, so that the technology of water treatment at public baths has been adapted within a short period to conditions prevailing here. The opportunities for manufacturing the necessary recirculating equipment within the country also exist. The plans and designs for a number of large open and covered swimming pools have been prepared at MÉLYÉPTERV, thf jse plans involving the application of high-capacity water recirculation equipment. Békés megye gazdasági földrajza. Főszerkesztő: Dr. Krajkó Gyula, egyetemi tanár, a földrajztud. doktora. Szerkesztő: Dr. Szabó Ferenc, a Békés m. levéltár igazgatója. Békés m. tanács v. b. kiadása, Békéscsaba, 11)74. (506. o, 46 fénykép, 145 ábra, 353 irod. hivatk.) A Szegedi József Attila Tudományegyetem Gazdasági Földrajzi Tanszéke köré csoportosult szegedi és Békés megyei szerzők a legutolsó három évtized erőteljes fejlődéséről írt tudományos igényű, ugyanakkor széles olvasóközössógnek szóló könyve a Viharsarok régebbi viszonyait és mai állapotát az országos közvélemónynyel is meg akarja ismertetni. A földrajztudomány a maga módszereivel sokoldalúan ós árnyaltan képes bemutatni a fejlődós útját. A terjedelmes könyv az alábbi szerzők által írt alábbi fő részekből áll: Dr. Andó Mihály: Bókós megye természeti földrajza. Dr Bodrogközi György: Békés megye növényvilága. Dr. Marián Miklós: Békés megye állatföldrajzi viszonyai. Dr. Szabó Ferenc: Békés megye gazdasági és társadalmi fejlődésének főbb vonásai a XVIII. sz. elejétől napjainkig. Dr. Krajkó Gyula: Békés megye népessége. Dr. Krajkó Gyula: A megye iparának általános jellemzése. Szónokyné Aucsin Gabriella: Békés megye nehézipara. Abonyiné dr. Palotás Jolán: Békés megye élelmiszeripara. Dr. Döbröntiné dr. Kajdócsi Katalin: A megye könynyfíipara. Dr. Szabó Ferenc: A szövetkezeti ipar. Dr. Pénzes István: Bókós megye mezőgazdasága. Dr. Becsei József—dr. Tóth István: Békés megye településföldrajza. Dr. Krajkó Gyula: Békés megye közlekedése. Vízügyi szempontból a „Békés megye természeti földrajza" e., dr. Andó Mihály által írt 62 oldalas tanulmány tarthat igényt különleges figyelemre. A szerző már bevezetőjében rámutat, hogy a megyében a felszíni ós felszínközeli rétegek összetétele is a „vízi világ" létét bizonyítja. A víz felszínformáló tevékenysége az itteni ember emlékében is mély árkot vésett és még napjainkban sem szűnt meg az ember és a víz harca. E táj embere a természeti elemek közül tehát a vízzel került a legszorosabb kapcsolatba. A természeti földrajzi tanulmány egyébként foglalkozik Békés megye földrajzi helyzetével, arculatával, a megye földtani viszonyaival, geomorfológiai adottságaival, éghajlati viszonyaival, vízföldrajzi és talajföldrajzi viszonyaival. Részletesen szól a múlt századi ós újabb folyószabályozásokról, Huszár Mátyás első összefüggő tervezetétől napjainkig. Képeket közöl néhány kataszrofális Körös-árvízről ós hidrológiai eszközökkel elemezi a folyók vízjárását. A tanulmány értékes megállapításokat közöl a belvízrendezés, valamint az öntözéses vízhasznosítás vonatkozásában. A megye állóvizeit, mint a hátsági szikesek állóvizeit jellemzi. Részletes leírást találhatunk a felszín alatti vizekről is azok hidrológiai ós vízkémiai sajátosságainak részletezésével, külön a talajvizekről, külön a rétegvizekről. Szó esik a csőkutas öntözések lehetőségeiről, a gyógy- ós hévizek helyzetéről. A megye növény- és állatföldrajzi viszonyairól szóló tanulmányok vízügyi szempontból is sok értékes közlést tartalmaznak. Egészében véve igen jól sikerült kezdeményezésnek látszik valamely megyének — így az adott esetben most Békés megyének — a településföldrajzi komplex leírása, különös tekintettel arra is, hogy a vízügyi szempontok jelentőségüknek megfelelően kellő szakszerűséggel jutottak benne érvényre. A könyv a területi vízgazdálkodás fontos segédeszköze lesz. Dr. Vágás István Chester C. Kisiel: Analiz vremennih rjadov gidrologicses/.kih dannih. (A hidrológiai adatok idősorainak elemzése) Gidrometeoizdat, Leningrád, 1972. 138 pld., 56 ábra, 8 tábl., 173 irod. hiv. A köny a szerző angol nyelvű munkájának (Time Series Analysis of Hidrologic data — Advances in Hidroscience, Vol. 5 —1969. Academic Press New York and London ) orosz nyelvű fordítása. Chester C. Kisiel munkája sokoldalúan foglalkozik azokkal a fogalmakkal és módszerekkel, amelyekkel a különböző hidrológiai jelenségek észlelési adatai idősorainak korrelációs és spektrális analízissel történő valószínűségi leírása során találkozunk. A geofizikai tudományágakban, a geológiában, hidrológiában és meteorológiában a bonyolult és nagy tömegű információk közlésére a korrelációs és spektrális függvények igen alkalmasaknak mutatkoztak. Ezek a statisztikai jellemzők képezik az alapját a geofizikai jelenségek szintetikus leírásának analitikus és mesterségesen generált modellek segítségével. Ch. Kisiel összefoglalja a témába vágó olyan fontosabb alapfogalmakat, mint a hidrológiai modellek felosztása és rendszerezése, a hidrológiai idősorok természete, a térbeli és időbeni egyöntetűség, determinisztikus és sztochasztikus folyamatok ós azok elméleti felosztása, periodikus, átmeneti és véletlen idősorok, lineáris rendszerek. A valószínűségelméleti elemzések fogalmait a szerző a hidrológiai észlelések köréből vett gazdag adatanyag és sokrétű hidrológiai példák segítségével illusztrálja. Rámutat az ismertetett módszerek alkalmazási lehetőségeire a vízháztartási számításokban és a hidrológiai folyamatok modelljeinek felépítése során. Közli a vízhozam, vízállás, csapadék, vízkémiai mutatók és más hidrológiai változók együttes elemzésének eredményeit. A művet az idősor-elemzések témakörébe tartozó munkák részletes bibliográfiája egészíti ki. Szlávik Lajos