Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

6. szám - Könyvismertetés

262 Hidrológiai Közlöny 1975. 6. sz. Pálhidy A.—Sátorhelyi T.: Uszodák és strandfürdők Water management and treatment at publie baths By Pálhidy, A. anil Sátorhelyi, T. In Hungary balenology has a history of several cen­turies. In recent decades the general development of swimming pools and public baths has assumed particular significance in the interest of improving public health­and social conditions alike. The water quality specifications of the public-health authorities are very severe and can be complied with by providing recirculation treatment ot the bath water. The recirculation of water is desirable for water manage­ment considerations as well, moreover this is prefer­able for economical operation. Water treatment methods serving other purposes have reached a rather high stage of development in Hun­gary, so that the technology of water treatment at public baths has been adapted within a short period to condi­tions prevailing here. The opportunities for manufactur­ing the necessary recirculating equipment within the country also exist. The plans and designs for a number of large open and covered swimming pools have been prepared at MÉLY­ÉPTERV, thf jse plans involving the application of high-capacity water recirculation equipment. Békés megye gazdasági földrajza. Főszerkesztő: Dr. Krajkó Gyula, egyetemi tanár, a földrajztud. doktora. Szerkesztő: Dr. Szabó Ferenc, a Békés m. levéltár igaz­gatója. Békés m. tanács v. b. kiadása, Békéscsaba, 11)74. (506. o, 46 fénykép, 145 ábra, 353 irod. hivatk.) A Szegedi József Attila Tudományegyetem Gazdasági Földrajzi Tanszéke köré csoportosult szegedi és Békés megyei szerzők a legutolsó három évtized erőteljes fej­lődéséről írt tudományos igényű, ugyanakkor széles olvasóközössógnek szóló könyve a Viharsarok régebbi viszonyait és mai állapotát az országos közvélemóny­nyel is meg akarja ismertetni. A földrajztudomány a maga módszereivel sokoldalúan ós árnyaltan képes bemutatni a fejlődós útját. A terjedelmes könyv az alábbi szerzők által írt alábbi fő részekből áll: Dr. Andó Mihály: Bókós megye természeti földrajza. Dr Bodrogközi György: Békés megye növényvilága. Dr. Marián Miklós: Békés megye állatföldrajzi vi­szonyai. Dr. Szabó Ferenc: Békés megye gazdasági és társadal­mi fejlődésének főbb vonásai a XVIII. sz. elejétől nap­jainkig. Dr. Krajkó Gyula: Békés megye népessége. Dr. Krajkó Gyula: A megye iparának általános jel­lemzése. Szónokyné Aucsin Gabriella: Békés megye nehézipara. Abonyiné dr. Palotás Jolán: Békés megye élelmiszer­ipara. Dr. Döbröntiné dr. Kajdócsi Katalin: A megye köny­nyfíipara. Dr. Szabó Ferenc: A szövetkezeti ipar. Dr. Pénzes István: Bókós megye mezőgazdasága. Dr. Becsei József—dr. Tóth István: Békés megye tele­pülésföldrajza. Dr. Krajkó Gyula: Békés megye közlekedése. Vízügyi szempontból a „Békés megye természeti földrajza" e., dr. Andó Mihály által írt 62 oldalas tanul­mány tarthat igényt különleges figyelemre. A szerző már bevezetőjében rámutat, hogy a megyében a felszíni ós felszínközeli rétegek összetétele is a „vízi világ" létét bizonyítja. A víz felszínformáló tevékenysége az itteni ember emlékében is mély árkot vésett és még napja­inkban sem szűnt meg az ember és a víz harca. E táj embere a természeti elemek közül tehát a vízzel került a legszorosabb kapcsolatba. A természeti földrajzi tanulmány egyébként foglal­kozik Békés megye földrajzi helyzetével, arculatával, a megye földtani viszonyaival, geomorfológiai adott­ságaival, éghajlati viszonyaival, vízföldrajzi és talaj­földrajzi viszonyaival. Részletesen szól a múlt századi ós újabb folyószabályozásokról, Huszár Mátyás első összefüggő tervezetétől napjainkig. Képeket közöl néhány kataszrofális Körös-árvízről ós hidrológiai esz­közökkel elemezi a folyók vízjárását. A tanulmány érté­kes megállapításokat közöl a belvízrendezés, valamint az öntözéses vízhasznosítás vonatkozásában. A megye állóvizeit, mint a hátsági szikesek állóvizeit jellemzi. Részletes leírást találhatunk a felszín alatti vizekről is azok hidrológiai ós vízkémiai sajátosságainak részlete­zésével, külön a talajvizekről, külön a rétegvizekről. Szó esik a csőkutas öntözések lehetőségeiről, a gyógy- ós hévizek helyzetéről. A megye növény- és állatföldrajzi viszonyairól szóló tanulmányok vízügyi szempontból is sok értékes közlést tartalmaznak. Egészében véve igen jól sikerült kezdeményezésnek látszik valamely megyének — így az adott esetben most Békés megyének — a településföldrajzi komplex leírása, különös tekintettel arra is, hogy a vízügyi szempontok jelentőségüknek megfelelően kellő szakszerűséggel ju­tottak benne érvényre. A könyv a területi vízgazdál­kodás fontos segédeszköze lesz. Dr. Vágás István Chester C. Kisiel: Analiz vremennih rjadov gidrolo­gicses/.kih dannih. (A hidrológiai adatok idősorainak elemzése) Gidrometeoizdat, Leningrád, 1972. 138 pld., 56 ábra, 8 tábl., 173 irod. hiv. A köny a szerző angol nyelvű munkájának (Time Series Analysis of Hidrologic data — Advances in Hidros­cience, Vol. 5 —1969. Academic Press New York and London ) orosz nyelvű fordítása. Chester C. Kisiel munkája sokoldalúan foglalkozik azokkal a fogalmakkal és módszerekkel, amelyekkel a különböző hidrológiai jelenségek észlelési adatai idő­sorainak korrelációs és spektrális analízissel történő való­színűségi leírása során találkozunk. A geofizikai tudományágakban, a geológiában, hid­rológiában és meteorológiában a bonyolult és nagy tö­megű információk közlésére a korrelációs és spektrális függvények igen alkalmasaknak mutatkoztak. Ezek a statisztikai jellemzők képezik az alapját a geofizikai jelenségek szintetikus leírásának analitikus és mester­ségesen generált modellek segítségével. Ch. Kisiel összefoglalja a témába vágó olyan fonto­sabb alapfogalmakat, mint a hidrológiai modellek fel­osztása és rendszerezése, a hidrológiai idősorok termé­szete, a térbeli és időbeni egyöntetűség, determinisz­tikus és sztochasztikus folyamatok ós azok elméleti fel­osztása, periodikus, átmeneti és véletlen idősorok, lineáris rendszerek. A valószínűségelméleti elemzések fogalmait a szerző a hidrológiai észlelések köréből vett gazdag adatanyag és sokrétű hidrológiai példák segítségével illusztrálja. Rámutat az ismertetett módszerek alkalmazási lehe­tőségeire a vízháztartási számításokban és a hidrológiai folyamatok modelljeinek felépítése során. Közli a víz­hozam, vízállás, csapadék, vízkémiai mutatók és más hidrológiai változók együttes elemzésének eredményeit. A művet az idősor-elemzések témakörébe tartozó munkák részletes bibliográfiája egészíti ki. Szlávik Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom