Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

6. szám - Nagy Géza: Vízkezelés ipari célra

Nagy G.: Vízkezelés ipari célra Hidrológiai Közlöny 1975. 6. sz. 255 3. táblázat Technológiai vizek Cellulóz és papíripari Table 3. Technological waters Tervezés ideje Hely Teljesítmény Technológia 1957 Csepeli Papírgyár 40 000 m

3/nap Derített szűrt Üzemel 1959 Dunaújváros Szalmacell 40 000 m

3/nap Derített, szűrt, vegyszeresen kezelt víz Üzemel 1962 Szolnoki Papírgyár 25 000 m

3/nap Derített, szűrt víz Üzemel 1963 Bp. Textilfestőgyár 13 000 m

3/nap Derített, szűrt víz Üzemel 1967 Lábatlani Vékonypapírgyár 20 000 m

3/nap Derített, szűrt víz Üzemel 1970 Budafoki Kartonlemezgyár 16 500 m

3/nap Dobszűrt, homokfogott, derített, szűrt víz Üzemel A 3. táblázatban felsorolt vízkezelő berendezésekből ki kell emelni a Budafoki Kartonlemezgyár részére készültet, mivel itt a rendelkezésre álló 2000 m

2-en kellett az egész létesítményt elhelyezni. A rendkívül szűkre szabott területen az egyedüli megoldás az volt, hogy az egyes műtárgyakat egymás felett kellett elhelyezni (2. ábra, 7. kép). Kazántápvizek A 4. táblázatban csak példaként említjük meg a három kazánházi vízlágyítót. Ezeken kívül az országban számos olvan kazántápvíz előkészítő berendezést terveztünk, amelyek ioncserés vízlágyítással működnek. Ezeknek az az előnye, hogv rendkívül kis helyen elhelyezhetők, külön épületet nem igénveinek, könnyű a kezelésük. Bár üzemeltetési költségük valamivel magasabb a meszes vízlágyítókkal szemben, kis teljesítményükből következően és az előzőkben említett előnyük miatt, inkább ezek alkalmazására kerül sor. 7. kéj). Budafoki Kartonlemezgyár vízkezelő berendezése Picture 7. Water treatment plant at the Budafok Cardboard Factory Speciális feladatok Az előzőek alapján az ipar egyre gyakrabban támaszt olyan igényeket, melynek megoldására a korábbiakban még nem volt példa (5. táblázat). A Szeged—Algyői olaj mező kitermelésével kapcsolatban olyan vízkezelési technológia kidolgozására került sor, amelyre nem hogy hazai, de külföldi tapasztalatok sem álltak rendelkezésre. Az olajtermeléssel ugyanis rétegvíz is kerül a felszínre, mely az emulzióbontás után még viszonylag nagy mennyiségű olajat is tartalmaz. Mivel elővízbe szennyezettsége miatt nem vezethető, a rétegenergia fenntartására — kellő tisztítás után (nehogy a réteget eltömje) — visszasajtolásra kerül (8. kép). Lágyítók Ioncserélők, sótalanítók Tabic 4. Softeners 4. táblázat Tervezés ideje Teljesítmény Technológia 1956 Berettyóújfálusi Tejporgyár 1966 Szigetvári Konzervgyár 1966 Székesfehérvári KÖFÉM 450 m'/nap 500 in

3/nap 720 m

3/nap Mésztelítős, klasszikus techn. víz- Üzemel lágyító Gyuris-féle gyorsreaktor, meszes víz- Üzemel lágyító Ioncserés vízlágyító Üzemel