Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

6. szám - Könyvismertetés

244 Hirdológiai Közlöny 1975. 6. sz. Dr. Kolin L.: A hazai mélységi vizek kezelése 8. kép. Szűrőtartály melletti kezelő asztal az öblítő szivattyú és kompresszor távműködtetéséhez Picture 8. Control desk along the filter tank for remote controlling the backwashing pump and air compressor A forgókefés gázmentesítő berendezést különálló, speciálisan kialakított épületben kellett elhelyezni, így ezt az épületrészt rendszerint nyaktaggal kapcsolják a vízmű főépületéhez. Mivel a gázmentesítés után a vizet át kell emelni a szűrőkre, ezeknél a vízműveknél a szokásosnál nagyobb méretű szivattyúházzal kell számolni. Gázmentesítővel ellátott vas- és mangántalanító berendezés kialakítását szemlélteti a 8. ábra. IRODALOM [1] Kolin, L. — Sátorhelyi, T. : Nagyobb vas- és mangántalanító berendezések tervezési szempontjai. Hidrológiai Közlöny, 1904. 9. [2] Karácsonyi, S. : Kutak ós kapcsolódó vízművek gázosságának problémája. Hidrológiai Közlöny, 1973. 11. [3] Bélteky, L. — Kor im, K. : A hazai ártózi kutak gáztartalmú vizének felhasználásával kapcsolatos problémák. Vízügyi Közlemények, 1974. 1. [4] Oszkó, K. — Nagy, G. : Gázmentesítés tervezési szempontjai. Műszaki Tervezés, 1974. 9. The quality and treatment ot artesian waters in Hungary By Kolin, L. The main sources of drinking water supply in Hungary are the artesian waters contained in aquifers situated 100 to 400 m deep below.the terrain. The water obtained therefrom is in general of good drinking quality containing, however, dissolved iron and manganese in quantities exceeding the allowable limits. In recent years, and especially in the plain areas, considerable amounts of gas have appeared in these artesian waters. Since methane is the major component of these gases, some unexpected explosions at the water works have called attention to this hazard. Consequently, before introduction into the distribution network the artesian waters must be subject to appropriate treatment consisting as a rule of iron- and manganese removal and more recently of de-gassing as well. i ron and manganese are removed by the conventional technology, involving oxidation with air under pressure, followed by filtration on two-layer sand filters. This method has been adopted for a number of iron- and managanese removal facilities constructed in Hungary according to the designs by MÉLYÉPTERV. Considerable development has been achieved during the past 10 years. The FERV1ASICC method developed and registered by MÉLYÉPTERV has found widespread application, since the removal of iron and manganese has been solved without backwashing. Surface aeration by means of revolving brushes has been applied increasingly for degassing, but tests are under way on a new, simplified and economically more attractive method as well. In the interest of a more economical arrangement of filter houses, tanks of increased diameter have been developed for outdoor- or semi outdoor arrangement. The degassing facilities are accomodated owing to the explosion hazard in a separate building, connected by a corridor to the main structure. Könyvismertetés Dr. Rónai András: Az Alföld földtani atlasza. Csongrád. Magyar Állami Földtani Intézet kiadása 1974. Igazgató: Dr. Konda József Dr. RónaiAndrás: „Az Alföld földtani atlasza 1:100 000 Szolnok" 1969-ben jelent meg a M. A. F. I. kiadásában B/2 formátumban. Az atlasz I — IX. tábla magyarázó szöveget ós 21 színes térképlapot tartalmaz. Ez volt az első olyan földtani, vízföldtani, építésföldtani, mélyföldtani, geofizikai stb. komplex térképezési munka, melylyel megvetették az alapját a további hasonló síkvidéki térképezési munkának. A közelmúltban jelent meg a címben jelzett „Csongrád" atlasz, ez azonban már nem 1: 1000 000 hanem a sokkal jobban kezelhető 1 :200 000 méretben A/3 formátumban készült. Az atlasz I—XIV. oldal szöveges résszel kezdődik, mely lényegében a térképlapok magyarázóját adja 9 ábrával, 3 táblázattal, irodalom és a térképek tartalomjegyzékével. (A XV — XXII. oldalakon a magyarázó angol nyelvű kivonatát találjuk). A Bevezetésben Rónai megadja, hogy a külső munka 1966-ban, az anyagfeldolgozás 1967 —1969 közt ós a Magyarázó 1969 — 1970-ben készült. Felsorolja, hogy a külső és belső munkákban kik vettek részt. A Magyarázat az egyes térképlapokhoz térképlaponként megadja azokat az adatokat amit a térképekről nehezen vagy egyáltalán nem olvashatunk le. Így pl. az 1. térképlapon 394 sekélyfúrást mélyítettek, ezekből 8040 anyagmintát vettek, ezekből 2960 minta makroszkóposán, 5080 minta pedig laboratóriumi vizsgálatra került, megadva, hogy a vizsgálatok mire terjedtek ki. Az 1. táblázatban megadja a területen kiépített figyelőkutak adatait amiből kitűnik, hogy 43,0 — 49,20 m-ben levő víztartó nyugalmi szintje — 2,48 m mit a csongrádi kútó 1029,00 — 1056,00 m-ből +16,02 m. A szöveges rész után 1 —22 térképlap következik olyan világosan és kitűnően megszerkesztve, hogy szinte minden magyarázó szöveg nélkül is érthetők és felhasználhatók. (Folytatás a 257. oldalon)