Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

6. szám - Péter Gábor: Víztisztítás tervezés a Mélyépítési Tervező Vállalatnál

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 55. ÉVFOLYAM 6. SZÁM Budapest, 1975. június 233—276. Víztisztítás tervezés a Mélyépítési Tervező Vállalatnál PÉTBE GÁBOR a MÉLYÉPTEKV szak&gi főmérnöke Víztisztítás helyzete Magyarországon 1950 előtt , A MÉLYÉPTERV-nól, illetve annak jogelődjénél az ÁMTI-nál 1950-ben kezdődött el a víztisztítás tervezése. Azt megelőzően országosan is kevés víztisztító telep üzemelt. Egv-kót vas- és mangántalanító üzemeléséről tudunk csupán (Vácott, Debrecenben, valamint a Fővárosnál üzemelt egyideig). Néhány üzemben létesültek ipari víztisztítók (lágyítók), melyeket külföldi és hazai gyárak terveztek és szereltek fel. A kommunális vízellátás területén, ami kevés tisztítási igény felmerült az teliát főként vas- és mangántalanításban jelentkezett. Felszíni víztisztító mű ivóvíz célra egyedül Szolnokon és Siófokon volt az 50-es éveket megelőzően. Ezek tervezését egy pár magántervező, de elsősorban a Fővárosi Vízművek szakemberei végezték. Első víztisztítási tervezések a MÉLYÉPTERV-nél Kedvezőnek mondható a MÉLYÉPTERV számára az, hogy 1950-ben megszervezett víztisztítási részlegének magva a Fővárosi Vízművektől ós más üzemből átkerült szakemberek voltak (Molnár Dénes, Császy Pál, Szakáll Kálmán, Guts József). Gyakorlatilag ez a víztechnológiai osztály kezdte meg a magyarországi víztisztító művek tervezését. A korábbi kevés példa és irodalmi adatok alapján készítették el a MÉLYÉPTER V-ben a Debrecen II., a borsodsziráki, a komlóbudafai, az oroszlányibokodi vízművek vas- és mangántalanítóinak terveit. Az ország gyors ütemű ipari fejlesztése során nyilvánvalóvá vált az ipari vizek fokozott felhasználása és a vízzel való gazdálkodás szükségessége. Az egyre gyakrabban létesülő ipari vízművek és recirkulációs vízrendszerek a pótvizek fokozott előkészítését is megkívánták (lebegő anyag mentesség, lágyítás stb.). De nemcsak ipari célra volt szükséges a felszíni vizek felhasználása, hanem ivóvíz célra is (pl. Pécs). így jutottak el tervezőink oda, hogy elsőként az országban — főként irodalmi adatokra támaszkodva — a^ felszíni víztisztítás technológiáját kialakították. ígv tervezték meg a Fővárosi Vízmű ún. kísérleti derítőjét, melyből a későbbiekben fejlesztették ki a jelenleg MÉLYÉPTERV-típusú derítőnek nevezett, függőleges áramlású, lebegő iszapfelhős derítőt. Hasonló útkeresés előzte meg a nyílt szűrők tervezését is, melyek ma már korszerű automatizált szabályozással készülnek. A városiasodás és iparosodás állandó fejlődése, valamint az életszínvonal emelkedése egyre több különféle minőségű vizet igényel, majd felhasználás után egyre több szennyvíz keletkezését eredményezi. A településeket és az ipart egyre nehezebb megfelelő minőségű vízzel ellátni. Ennek oka elsősorban a vízkészletek csökkenésében (pl. felszín alatti vízkészlet), a vízkészletek kedvezőtlen földrajzi eloszlásában és a vizek egyre szennyezettebb voltában keresendő. E feladatokat ma már csak okszerű vízgazdálkodással és célszerű vízvédelem mellett lehet megoldani. Ezekből következik az, hogy évek során a víztisztítás szerepe a vízgazdálkodásban egyre növekszik, legyen ipari, vagy ivóvíz minőségről szó. Szervezeti intézkedések Az elmúlt 25 év alatt a feladatok sokasága és az előbb vázolt körülmények indították vállalatunkat arra, hogy tiszteletre méltó kezdeményezés folytatásaképpen mind mennyiségileg, mind minőségben tovább fejlessze a víztisztítási szakágat. A korábbi egy osztály helyett később kettő, jelenleg három, egyenként kb. 30 fős víztechnológiai osztály végzi a MÉLYÉPTERV-nél a víztisztító művek technológiai tervezését. Ezekhez kapcso-