Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

5. szám - Lorberer Árpád: Oligocénkori kettős porozitású homokkőösszlet hidraulikai paramétereinek vizsgálata szokványos kútadatok alapján

Lorberer Á.: Oligocénkori kettős porozitású liomokkőösszlet Hidrológiai Közlöny 1975. 5. sz. 219 tényező növelő hatását, a homokkőösszlet átlagos vízvezetőképessége a fedetlen területrészen: T

á = (k-m)

á^ l(r

3-104 m

2/sec Ez az érték igen jól egyezik a JACOB-eljárással, részletes próbaszivattyúzási átlátok alapján a — hasonló kifejlődósű — miocén chlainyszoS homokkőre meghatározott értékkel ós ismételten bizonyítja a mikrorepedések jelentőségét. Mivel a kőzet vízvezetőképessége, illetve az egyes kutak mértékadó fajlagos vízhozama valószínűségi változó, ezért a fenti összefüggéseket sztochasztikus kapcsolatoknak kell tekintenünk. Az átlagértéknél pontosabb, irányok szerinti vízvezetőképességértékeket csak a tényleges, üzemközbeni depreszsziók elemzése útján célszerű — észlelő-kutak adatainak felhasználásával, —- meghatározni, a lib ábrán feltüntetett iránytangens-értékek csak tájékoztató jellegűek. Salgótarján város belterületén több kisebb, félig-meddig önálló rész-depresszió alakult ki (11a ábra), közöttük az elszennyeződött, „vegyes" vizet termelő kutak hosszan elnyúló, de viszonylag kismélységű depressziója a Tarján-patak vonalában. A rész-depressziók bonyolult kölcsönhatásai, a készletfogyasztás bizonytalansága és a járulékos (szennyező) miocéneredetű utánpótlás miatt itt a kőzet vízvezetőképességét nem lehet közvetlenül meghatározni, de a vízmozgás jellege azonos módon elemezhető. A 10b ábrán látható, hogy a tiszta vizet termelő kutak log QÍ —S,- — görbéi közelítőleg másodfokú parabolák, ami térbeli áramlásra utal; — a vegyes vizet szolgáltató kutak esetében részben parabolákat, részben a fedetlen területrészen fennálló hasadékáramlásra jellemző egyeneseket kapunk. Annak eldöntésére, hogy a parabolák görbülete nem pusztán mérési vagy számítási hibából adódott, s nem valamilyen, a „homokkőtömbön" belüli síkáramlás esete áll fenn, korrekciót végzünk szintén Schmieder A. (1971) módszere alapján. A 11c ábrán látható, hogy ebben az esetben valamennyi parabolának megnövekedik a görbületi sugara, tehát az áramlásnak feltétlenül térbelinek kell lennie. Ezek szerint a fedett területeken az oligocén homokkőösszletben zavartalan állapotban térbeli, köJELMA GYAfíÁZAT1. # Szénbányák aknaüzemei 5. —10— A nyugalmipiezometrikus szint csókkenése IffSíés 1971 között,s

t[m] 2. 9 Források 6. ® Az egyes rész-depressziók ill. a vízkivételek súlypontjai 3. o7 Mélyfúrású kutak helye; 7. 1 Szelvények o hatósugár (p,) és a depresszió (sj kapcsolatának vizskataszteri száma gálalához fa főbb tektonikai irányokban) k A A Vízföldtani szelvény helye 0 tö [ 2 [km] 10a ábra. A fedetlen területrészen kialakult önálló rész-depresszió Puc. 10/a CaMocmonmeAbiian nacmuan denpeccun, ißopMupywufaiiCH e HenpuKpumoü tacmu meppumopuu