Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
4. szám - Rőser Ottó: Az esőztető szivattyútelepek nyomásingadozását csökkentő gépészeti és automatika megoldások összehasonlító vizsgálata
142 Hidrológiai Közlöny 1975. 4. sz. Rőser O.: Az esőztető szivattyútelepek 9. ábra. A szűk nyomástartomány legoptimálisabban lapos, de stabil jélleggörbéjű szivattyúkkal valósítható meg Abb. 9. Der enge Druckbereich kann mit Pumpen von optimal flachen aber stabilen Kennkurven realisiert werden tengelyű szivattyútípus jelenleg folyamatban levő Ganz-Mávag gyári fejlesztéssel kialakítandó, lapos és ugyanakkor stabil jelleggörbéjű szivattyúkkal az ideálisan szűk nyomástartomány az automatika bonyolítása nélkül a legegyszerűbb és amellett a nyomásmaximum túllépés megakadályozása szempontjából is a legbiztonságosabban oldható meg. A lapos jelleggörbe következtében a fajlagos áramfelvétel is kedvezően alakul és pl. az UFN szivatytyúkhoz képes átlag 6—8% energiamegtakarítást tesz lehetővé. Problémaként, illetve fokozott követelményként itt az jelentkezik, hogy a párhuzamosan kapcsolt szivattyúk jelleggörbéinek egymással szűk tűréshatárokon belül pontosan azonosaknak kell lenniük cs ezt hitelesítő mérésekkel rendszeresen ellenőrizni is kell. A szivattyútele]) kialakításánál, elrendezésénél ügyelni kell arra, hogy a közös nyomócsőig a szívó és nyomóoldali viszonyok azonosak legyenek, nehogy a kedvezőtlen helyszíni adottságok a jelleggörbék módosulását okozzák, ami az össz-vízhozam tekintetében a lapos jelleggörbe és párhuzamos kapcsolás miatt itt fokozottabb jelentőséggel bír. A jelleggörbe meredekségének meghatározásával és a legmegfelelőbb értékek elérésének módjával és határaival a szakirodalom pl. [4, 5] részletesen foglalkozik. Itt csak a megfelelően lapos és stabil jelleggörbéjű szivattyú megteremtésének fontosságát kívánom ismételten aláhúzni. A továbbiakban elsősorban a hazai gyárak máimeglevő lapos jelleggörbéjű szivattyú választékára támaszkodva, azoknak az öntözés igényeinek leginkább megfelelő csoportosításával és az ezt irányító automatika összehangolásával kívánok foglalkozni. Az esőztető öntözésnél kialakult vízhozam és nyomásigényeknek (2 b-c. ábra) megfelelő laposabb jelleggörbéjű szivattyúként elsősorban a Ganz-Mávag Gyár DAK 250 típusú, kettős beömlésű szivattyúja jöhet számításba. E szivattyú vízszintes tengelyelrendezésű, ezért induláskor gondoskodni kell légtelenítéséről. Mint néhány hazai automatikus telep légtelenítő megoldása és ezek több éves üzemi tapasztalata is igazolja, a légtelenítés jól és biztonságosan megoldható és nem jelent olyan problémákat, ami indokolhatja a vízszintes tengelyelrendezésű gépeknek az automatikus szivattyútelepeknél való mellőzését. A légtelenítés egyik egyszerű, mozgó alkatrészt nem tartalmazó, meghibásodásmentes megoldásához jól felhasználható tapasztalatokat nyújtanak egyes szovjet és bolgár szivattyútelepeknél előszeretettel alkalmazott szifonos elrendezésű szívócsővel kialakított indító berendezések. A DAK 250-es szivattyú alkalmazásának egyik fő műszaki nehézségét jelenleg az okozza, hogy e szivattyúk jelleggörbéje túlzottan lapos és ezért labilis jellegű szakasza is van. Ez a tény az üres járási szállítómagasság (//«•) feletti nyomásértékeken kialakuló periodikus lengésjelenségek miatt bizonytalanná teszi e szivattyúk egymással párhuzamos üzemeltetését. A labilis jelleggörbe szakasz miatt, áthidaló megoldásként, e szivattyúk üzemét úgy kell már a tervezésnél is megállapítani, hogy párhuzamos üzemben csak az üresjárási szállítómagasság alatti nyomásértékeken legyen üzemi munkapontjuk. A szűk nyomástartományú esőztető szivattyútelepeknél alkalmazandó DAK 250nél a labilis jelleggörbe miatti probléma a 2. főszivattyú párhuzamos üzembelépésekor jelentkezik, mert a bekapcsoláskor kialakuló új munkapont, valamint az ennél mindig kisebb vízhozamú kikapcsolás a labilis jelleggörbe szakaszra esne. A labilis jelleggörbe miatti periodikus lengésjelenségek kiküszöbölésére két megoldás kínálkozik. Az egyiket a 10. ábra tünteti fel. Itt (a 7. ábra szerinti megoldáshoz hasonlóan) az első főszivattyú maximális vízhozamának elérésekor az előbbivel párhuzamosan ismét bekapcsol a két alapszivattyú, 10. ábra. A labilis jelleggörbe szakaszt az alapszivattyúk ismételt üzembeléptetése hidalja át Abb. 10. Die labile Kennkurvenstrecke wird durch die wiederholte Inbetriebsetzung der Grundpumpen überbrückt 11. ábra. A 2. főszivattyú nyomóvezetékének fojtásával is elkerülhető a labilis szakaszon kialakuló munkapont Abb. 11. Auch mit der Drosselung der Druckleitung der 2. Hauptpumpe kann der Arbeitspunk an der labilen Strecke vermieden werden