Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

4. szám - Rőser Ottó: Az esőztető szivattyútelepek nyomásingadozását csökkentő gépészeti és automatika megoldások összehasonlító vizsgálata

140 Hidrológiai Közlöny 1975. 4. sz. Rőser O.: Az esőztető szivattyútelepek és ez a csőhálózatban állandó nyomásváltozást eredményez. A nyomásszabályozást akkor lehet a nagyméretű légüstigény és a gyakori kapcsolások hátránya nélkül alkalmazni, ha a szivattyúk megválasztásával és üzemelésével el lehet érni, hogy a szivattyú és Cs—Sz terhelési jelleggörbéből megszerkesztett, fűrészfogszerű összesített görbe alsó és felső csúcsai kivétel nélkül mindenütt a kapcsolási nyomásvonalakon belül vagy azokon legyenek. Ezt egyes esetekben a nyomástartomány jelentős tágításával, tehát éppen e tanulmányban kitűzött céllal ellentétesen lehetne elérni. Ennél járhatóbb megoldásokat a következőkben még részletesebben is ismertetésre kerülő módok nyújtanak, azaz különböző méretű szivattyúk alkalmazása, ill. az alapszivattyuk ismételt üzem beléptetése. A laposabb jelleggörbéjű szivattyúk alkalmazása itt nem hozna megfelelő eredményt és megfelelően pontos kapcsolási értékeket, mivel a nyomástól függő kikapcsolások így mindig egy igen lapos csaknem vízszintes Q—H jelleggörbe-szakaszra esnek. Több kisebb méretű szivattyú alkalmazásával a nyomástartomány intervalluma a szivattyúk számával arányosan csökkenthető ugyan, de ezúton érdemleges eredményt, ill. legalább a 2/b. ábrának megfelelő tartományt csak akkor lehetne elérni ha legalább 12—14 db szivattyút üzemeltetnénk egymással párhuzamosan. Ennek az esőztető telepeknél nincs ugyan elvi akadálya, mivel itt a növekvő vízhozamoknál mind több és több csővezetéket kapcsolnak egymással párhuzamosan és így a csőszórófejgörbe ellaposodik, azonban ilyen nagyszámú szivattyú és a hozzá tartozó mérő és kapcsoló berendezések egy telepre való beépítésének igen jelentősek a gazdaságossági hátrányai, üzemeltetésük nehézkes és megbízhatatlan, ezért e módszer nem javasolható. Különböző méretű szivattyúk alkalmazásával a nyomástartomány szűkítése általában jól megoldható lenne, de ennek gyakorlati alkalmazása a felcserélhetőség hiánya és az ezzel együtt járó bizonytalan üzemmenet, vagy az ezeket kiküszöbölő igen nagy számú tartalékalkatrész igény miatt gazdaságtalan és ezek miatt a teljesen különböző gépek alkalmazása nem javasolható. A különböző méretű gépek alkalmazásának előnyeit a tartalékolási hátrányok részbeni kiküszöbölésével az azonos típusú, —— \ \ Ii \ r N. I

1 \ \/ \ \ \?n \ \ \ , + •\V 2f\ \ \ \ \ \ \ \ \ a[i/s] 0 200 m 600 800 1000 4/b ábra. Nyomásszabályozás különböző méretű szivattyúk alkalmazásával Abb. 4/b Druckregulierung mit Anwendung von Pumpen verschiedener Grösse 5. ábra. Az alapszivattyúk (2a) a jőszivattyúkkal (f, 2f) együtt is üzemelnek, hogy dH nyomástöbblet kiküszöbölhető legyen Abb. 5. Die Grundpumpen (2a) arbeiten auch mit den Hauptpumpen (f, 2f) zusammen, damit der Mehrdruck dH ausgeschaltet werden kann de különböző járókerék átmérőjű szivattyúk alkalmazásával lehet megvalósítani. E megoldás Q—H görbéit a 4/b. ábra tünteti fel. Itt a gépek teljesen kötetlen felcserélési lehetősége elesik ugyan, azonban egy öntözési idény üzemelését így is zavartalanul meg lehet szervezni, az évenkénti karbantartáshoz pedig csak kevesebb számú tartalékalkatrészről kell gondoskodni. Az alapszivattyúknak a főszivattyúk közé való ismételt beléptetésével, mint azt az 5. ábrán is feltüntettem, a nyomástartomány intervallumának az e nélküli megoldásához képest dH = 8 m-rel való szűkítése érhető el a telepen egyébként is alkalmazott számú és méretű UFN és TGV szivattyúk esetén is. A 2/b. ábra szerinti közepes intervallum ily módon minden többlet gépi berendezés és helyigény nélkül megvalósítható, csupán az automatikában egyébként is használatos gyengeáramú berendezések kb. 20%-os többletével. Mindezek miatt e megoldást a nyomástartomány szűkítésének mindezideig még nem eléggé kihasznált, járható útjának kell tekinteni. A nyomástartomány szűkítése, ha korlátozott mértékben is, a fűrészfogszerű, összesített Q—H 6. ábra. A kapcsolási munkapontok átfedése a: a ki- és bekapcsolást ugyanazon műszer; b: a bekapcsolást nyomás, a kikapcsolást vízhozam- vagy áramfelvétel-érzékelő műszer végzi Abb. 6. Die Uberdeckung der Schalt-Arbeitspunkte a: die Ein- und Ausschaltung bewirkt einunddasselbe Instrument, b: die Einschaltung bewirkt der Druck, die Ausschaltung die Abflussmenge oder das Stromaufnahmewertnehmerinstrument