Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
3. szám - Dr. Váncsa András Lajos: A Sajó vízminőségi jellemzése biológiai vizsgálatok alapján
136 Hídrologiai Közlöny 1975. 3. sz. Dr. Váncsa A. L.: A Sajó vízminőségi jellemzése C) Egyes időszakokban túlterhelt mederszakaszában zavart életközösséget figyeltem meg. Oka lehet: toxicitás, illetve a lialobitás-, szaprobitás-, vagy trofitás jellegének megváltozása. D) Alkalomszerűen vízminősége hazai mederszakaszában alapvetőben nem változik, nagyjából azonos állapotú marad. Árvizi és erősen terhelt időszakokra jellemző állapot. Algológiai szempontból a szennyezések számottevőek. Az algaegyüttes uralkodó elemei faj- és egyedszám tekintetében is a Bacillariophyceae. Ezen kívül a Cyanophyta — főleg a felsőbb szakaszon — és a Chlorophyta, ezen belül is a Chlorophyceae az alsóbb szakaszon számottevőek. Az Euglenophyta megjelenése vagy eltűnése és esetenkénti viszonylag tömeges elszaporodása egy-egy mederszakaszra jellemző. Az egyes mellékvizek hatása olyan vonatkozásban jelentkezik, hogy indokolja, illetve magyarázza egyes algataxonok előfordulását, illetve megjelenését vagy eltűnését. Annak ellenére, hogy az összes alga literszám olykor igen jelentős, eltérés van a Sajó szaprobiológiai megítélésében az algák, illetve a teljes biocönozis alapján. Oka rÓBzben az egyéb szervezetek általában nagyobb mennyiségében lehet. A vízhozammal az oxigénfogyasztás általában fordított arányú; oxigén telítettsége egyenes arányú, de évszakos ingadozása jól megfigyelhető; ammónium ion nem mutat jellemző összefüggést, bár a BH— BVK alatt fordított arányosság figyelhető meg, de sok kiugró érték zavaró hatású. A halhozam az elmúlt években jelentősen növekedett, okát a vízminőség javulásában látom. A vízminőség további javulásakor a halhozam számottevően nagyobb lehetne. A Sajó szennyezése az elmúlt időszakban egyre fokozódott, viszont jelen időszakban olykor némi javulás észlelhető, erre utal az elvégzett különböző vizsgálatok együttes értékelése. Az öntisztulás folyamatát erősen gátolják az ismétlődő és elsősorban vegyiipari szennyezések. Ennek ellenére az öntisztulás egyes mederszakaszokban, időszakosan felismerhető. A Sajó és a Tisza vízminőségvédelme miatt szükséges a vizsgálatokat a jövőben is folytatni és a lehetőségekhez mérten bővíteni. Köszönet illeti az Országos Vízügyi Hivatal VIKÖZ Vízminőségi Felügyelete és az Észaniagyarországi Vízügyi Igazgatóság, valamint az íszakmagyarországi Horgász Egyesület Vezetőit és Szakembereit, akik lehetővé tették számomra, hogy ezen a vízgazdálkodási szempontból fontos területen vizsgálatokat végezhessek, továbbá adatokkal és vizsgálati eredményekkel valamint egyéb módon segítették munkámat. IRODALOM [1] A vizek tisztaságának védelmére irányuló intézkedések egységes tervezési módszereinek irányelvei; OVF kiadvány, VITUKI sokszorosítás, Budapest, 18. p. [2] Fázold, A. — Váncsa, A. L. (1970): Ipari szennyvizek hatása a Sajó folyóra; Borsodi Műszaki és Ipargazdasági Elet, 1. szám, p. 13 — 15. [3] Hortobágyi, T. (1954): Az algák korszerű rendszertani és cönológiai vizsgálata; Annales Biologicae Universitatum Hungáriáé, Budapest, 2. szám, p. 227 — 234. [4] Magyarország Hidrológiai Atlasza I. Folyóink Vízgyűjtője, 2. A Sajó; VITUKI kiadvány, Budapest. [5] Magyarország vízkészlete II. Vízfolyásaink minőségi számbavétele; VITUKI kiadvány, Budapest. [6] Pantle, R. — Buck, H. : Die Biologische Überwachung der Gewässer und die Darstellung der Ergebnisse; GWF, (96), 18. [7] Sládeöek, V. (1963): A guide to limnosaprobical organims; Technologie vody, 7., p. 543 — 612. [8] Szabó, Z. jún. (1967): A Sajó folyó vízminősógjelző mikroszkopikus élővilága; Budapest (in mscr). [9] Váncsa, A. L. (1972): Összefüggések a Sajó algavegetációja, szennyeződése és öntisztulása, valamint a halhozam között; Miskolc, (diss, in mscr.; a vonatkozó irodalmi anyaggal!). [10] Váncsa, A. L. (1972): A Sajó öntisztulása 1967-ben; Hidrológiai Közlöny, (52)., 1 — 2. szám, p. 60 — 66. [11] Váncsa, A. L. (1974): Egy Sajó hossz-szelvény vizsgálat szaprobiológiai értékelése; Hidrológiai Közlöny, (54)., 3-4. szám, p. 168—172. [12] Váncsa 2 A. L. (1974): ADATOK ÉSZAKMAGYARORSZAG VÍZFOLYÁSAINAK ALGAVEGETÁCIÓJÁHOZ KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VÍZMINŐSÉGI ÁLLAPOTOK MEGÍTÉLÉSÉRE 1. Egy Sajó hossz-szelvény vizsgálat algológiai eredményei; Hidrológiai Közlöny, (54)., 9. szám, p. 419 — — 425. Wassergiite-Oliarakterisierung des Sajó-Flusses aufgrund biologischer Untersuchungen Dr. Váncsa, A. L. In vorstehender Abhandlung wird aufgrund der zwischen den Jahren 1965—1971 durchgeführten Untersuchungen die Wassergüte des Sajó-Flusses charakterisiert. Der Sajó überschreitet die Staatsgrenze bereits stark verunreinigt, in erster Reihe mit einer organischen Grundbelastung die sich mit dem Sauerstoffverbrauch charakterisieren lässt. Auf ungarischem Gebiet folgen verschiedenartige Verunreinigungen. In der ganzen Untersuchungsperiode beeinflusst die Grundverunreinigung des Sajó die Belastbarkeit bedeutend. Die Grund Verunreinigung ist im Frühjahr und im Sommer geringer, im Herbst und Winter stärker. Die die Wassergüet beeinflussenden ungarischen Verunreinigungen sind im allgemeinen im Frühjahr und im Sommer bemerkbar, im Herbst und im Winter weniger. Nach einer Wertung der Hauptuntersuchungsperiode im Jahre 1969, war in einem Teil des Jahres eine Gütebeeinträchtigung durch ungarische Verunreinigungsquellen nicht zu verzeichnen, im grösseren Teil des Jahres aber gut wahrnehmbar. Dementsprechend ist für den Sajó-Fluss kennzeichnend, dass am ungarischen Abschnitt im Frühjahr und im Sommer Verunreinigungen, im Herbst und Winter hingegen Selbstreinigung vorherrscht. Das Längenprofil ist sowohl durch die einzelnen Wasserverbraucher, bzw. Wasser verunreinigenden Siedlungen und Anlagen, als auch die Mündungen der bedeutenderen Zuflüsse auf gut erkennbare Bettabschnitte geteilt. Aufgrund der Erfahrungen wird festgestellt, dass sowohl die Selbstreinigungsprozesse durch die wiederholten Verunreinigungen vorwiegend durch Stoffe der chemischen Industrie stark gehindert sind, eine Selbstreinigung in einigen Abschnitten und Perioden dennoch erkennbar ist. Die für den Gewässerschutz am Sajó und Tisza notwendigen Untersuchungen in diesem wichtigen Bereich der Wasserwirtschaft müssen auch künftig fortgesetzt und im Rahmen der Möglichkeiten ausgeweitet werden.
