Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

3. szám - Tóth Tibor: Automatikus működésű árvízlebocsátó műtárgyak

Hidrológiai Közlöny 1975. 3. sz. 125 Automatikus működésű árvízlebocsátó műtárgyak TÓTH TIBOR* Bal a ton lelle Duzzasztó (tervezett•) Duzzasztó Az 1960-as évek elején a Tetves-patakon jelentős árvíz vonult le. Az árvíz levonulása alkalmával az 1. ábrán jelölt zsilip zárva volt, s ennek következtében a Tetves-patak árvizének jelentős része a tápcsatornába ömlött, mely feltöltötte az ábrán látható halastavakat. Az elvezető műtárgyak (barátzsilip, árapasztó) nem tudták a tápcsatornán érkező vízhozamot átbocsátani, így a halastavakban gyorsan emelkedő víz töltésszakadást okozott. Ez nem következett volna be, ha a Tetves-patak zsilipjét időben felnyitják. A káros jelenség megismétlődésének elkerülésére a tápcsatornába Venturi-csatornát építettek, amely csak annyi vízhozamot bocsátott át, amennyit a halastavak barátzsilipjei tovább tudtak vezetni. Az alapprobléma azonban megoldatlan maradt, emiatt, valamint az árvízi biztonság érdekében felmerült az automatikus működésű zsilip építésének szükségessége. Az ilyen zsilipekkel szemben kettős követelményt támasztunk, u.m. 1. a patak kisvízi vízhozamából származó vizeket tartsa olyan magas szinten, hogy az gravitációsan elvezethető legyen a halastóba, 2. ha árvíz vonul le a patakon, az ne jusson be a halastóba, s ne okozzon kárt a műtárgyban sem. (Itt jegyzem meg, hogy a Tetves-patakon levonuló árvizek az említett duzzasztózsilipet később tönkretették, a zsilip összeomlott). E feladatot a mederbe épített fixgátas, vagy mozgógátas duzzasztókkal oldjuk meg. Fixgátas duzzasztó a Bodócsi zsilip, mely 1964-ben épült. A fixgát feletti "jB"-szélességű és "h" magasságú nyíláson a szükséges "Q" vízhozam minden emberi beavatkozás nélkül át tud jutni. A fixgátak előnye az egyszerű és üzembiztos működés, hátrányuk viszont a feliszapolódó meder és a nagy szélességi méretből adódó magas építési költség. További hátrányuk, hogy a duzzasztott vizet tápcsatornán kell vezetni a halastóba. Ilyen alapelvek figyelembevételével terveztük a Taranyi duzzasztót. (2. ábra.) Korábban az 1. képen látható duzzasztó volt a mederben, ez azonban a mederrendezések folyamán szűknek bizonyult, s egy levonuló árhullám tönkre is tette. A tönkrement duzzasztó a 2. képen látható. A tervet megrendelő Halgazdaság a régi helyen szerette volna felépíteni a műtárgyat kézzel felhúzható táblákkal, a táblák mozgatása azonban árvíz esetén nem látszott biztosítottnak. Ezt a megoldást a Községi Tanács is ellenezte, mert már a jelenlegi duzzasztó is elmocsarasodást eredményezett éppen a község alatt. Ezért a Bodócsi zsiliphez hasonló duzzasztót kellett terveznünk kb. * Dóldunántúli Vízügyi Igazgatóság, Pécs Balatonszemes 1. kép. A Taranyi halastavak régi duzzasztója Bild 1. Altes Wehr der Fischteiche in Tarany 1. ábra. Az Irmapusztai halastavak helyszínrajza Abb. 1. Lageplan der Fischteiche in Irmapuszta 2. ábra. A Taranyi halastavak helyszínrajza Abb. 2. Lageplan der Fischteiche in Tarany