Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

3. szám - Cseh Péter–dr. Andrik Péter–Aranyosi Gábor: Vízkezelési eljárások próbaüzemi tapasztalatai a lázbérci víztisztító műben. Lassúszűrés

120 Hidrológiai Közlöny 1975. 3. sz. Cseh P.—

Dr. Andrik P.—Aranyosi G.: Vízkezelési eljárások v ö y-® K2> -VS7TAVIZ 1. Lassószuró medence Z 1000rr^-es medence 3, Syorsszíirt víz elosztó vezetéke b, Elosztó vityó 5, Szifon 6, Túlfolyó 7, Csopodékgyújti vezetik 8, Dréncső 9, Tóm kavics 10, Tóm homok 11, Szűrő homok 12, Biológiai hártya 13, Csőfolyosó 14, Oravitacibs vezeték 1. ábra. A lassúszűrő, a csatlakozó csőfolyosó és a tiszta.víz medence hosszmetszete Puc. 1. npoöoAbiibiü pa3pe3 Meöjiewwao tßu/ibmpa, cen3annoeo c HUM mpyfiiamoeo Koppudopa u fíacceűua ÚAII micmoii eodbi Abb. 1. Längsschnitt eines Langsam filters, der anschliessenden Rohrgalerie und des Reinwasserbeckens vált, egyes fajok túlszaporodtak, a tó vize kellemetlen szagú, zöldes-opálos színű lett [14]. A tisztítómű átalakítása során a Mélyéptervtípusú derítőt „Cyclofloc" rendszerűvé alakították. A gyorsszűrők számát megnövelték, egyéb — kapacitásnövelő — műtárgyat állítottak üzembe. A biológiai eredetű anyagok kiszűrése céljából a módosított víztisztítási folyamat lassúszűréssel fejeződik be [13]. A nyitott lassúszűrők száma 6, összes szűrési felületük 5000 m

2. Az 1. ábrán egy lassúszűrő, a hozzákapcsolódó csőfolyosó és az 1000 m

3-es tisztavíz medence hosszmetszete látható. A gyorsszűrt víz gravitációsan a 3. sz. vezetéken keresztül a 4. sz. elosztóvályúba, majd az 1. sz. lassúszűrőbe kerül. A medence vízszintje 80—90 cm. A víz áthalad a 70 cm rétegvastagságú, 0,25—0,35 mm szemcseátmérőjű szűrőhomokon (11. sz.) majd a 15 cm vastag, 1—2 mm szemcseátmérőjű támhomokon (10. sz.) és a 15 cm-es, 5—15 mm szemcseméretű támkavics rétegen (9. sz.). A megszűrt víz a 8. sz. dréncsőhálózaton, majd csővezetéken (5. sz.) keresztül az ivóvíztározó medencébe (2. sz.) jut. Innen kerül a hálózatba Ózd, illetve Kazincbarcika térségének fogyasztóihoz. Az 1. ábrán látható, hogy a lassúszűrők kizárása teljes leürítése és alulról, a dréncső Rendszeren keresztül történő feltöltésük is lehetséges. A lassúszűrőt és az 1000 m

3-es tiszta víz medencét összekötő csővezeték hattyúnyak kiképzése (5. sz.) a lassúszűrők vízszintjének a szűrőhomok felett való megtartását célozza. A lázbérci lassúszűrők üzembehelyezése és próbaüzemeltetése során főként az alábbi kérdésekre kívántunk választ kapni: a) 1—1 lassúszűrő beüzemeléséhez mennyi idő szükséges, vagyis az üzembe állítást követően hány nap múlva termelhető jó minőségű ivóvíz? b) Hogyan változik a szűrési sebesség az üzembe helyezés során? c) Milyen tisztítási hatásfok érhető el lassúszűréssel kezdetben és hosszabb üzemelés után? d) Milyen időközönként és milyen mélységben kell tisztítani a lassúszűrő homokrétegét? e) Hogyan befolyásolják a környezeti tényezők a lassúszűrők működését? Módszer A bakteriológiai és a kémiai vizsgálatokat az érvényes Ivóvíz Szabvány [18, 19] szerint végeztük. A biológiai vizsgálatokhoz a készülő szabványtervezetet [20] és határozókönyveket [21, 22] használtunk. Eredmények és értékelésük a) Üzembe helyezéshez szükséges idő Minthogy a víztisztító telepnek a lassúszűrők beállítása idején is folyamatosan ivóvizet kellett szolgáltatnia, a lassúszűrők működését főként bakteriológiai szempontból vizsgáltuk. A lassúszűrők üzembe állíthatóságának kritériuma a lassúszűrt víz coliform számának a megengedett határértékre való (2 coliform telep 100 ml vízben) lecsökkenése volt. Ezt a vízminőséget az egyes lassúszűrőkkel a következő idő alatt értük el: I. sz.: 35 nap II. sz.: 13 nap III. sz.: 14 nap IV. sz..- 13 nap V. sz.: 13 nap VI. sz.: 4 nap Legtöbb időt az I. sz. lassúszűrő üzembe helyezése vette igénybe. Ez volt az első bedolgozásra kerülő szűrő, melynél a kezelést illetően még kellő tapasztalatokkal nem rendelkeztünk. A következő szűrők üzemszerű működéséhez mintegy 2 hét volt szükséges, a VI. sz. lassúszűrő beállítása 4 nap alatt történt. A lassúszűrt víz higiénés minősége természetesen nem csupán a szűrőhomok „bedolgozásán" múlott, nagyban befolyásolta ezt a szűrőre került (gyorsszűrt) víz bakteriológiai és nyilván egyéb vízminőségi állapota is. A lassúszűrt víz tartósan kedvező bakteriológiai minősége után a lassúszűrőt ivóvíztermelésre üzembe állítottuk. A továbbiakban a bakteriológiai hatásfok már nem csökkent. Az I. sz. lassúszűrő próbaüzeme idején (1971 augusztus) a tározó vizében literenként tízmilliós számban tenyésztek algák. Ezt a számot a derítő és a gyorsszűrők csak milliós értékre tudták lecsökkenteni. Ez az algatömeg az új lassúszűrőre nagy terhelést jelentett, ami a bakteriológiai hatásfok elégtelenségében is megnyilvánult. A folyamatos ivóvízszolgáltatás miatt a nyersvizet erőteljesen előklórozni kellett. A beüzemelés első hetében az I. sz. lassúszűrőt magas klórtartalmú (0,5—0,6 mg/l) vízzel csírátlanítani kellett, így biológiai hártya nem alakulhatott ki. A továbbiakan a klórszintet csökkentettük 0,1 mg/l értékre. Mint az elmondottakból kitűnik, a lassúszűrők próbaüzeme során nagy nehézségeket okozott és a lassúszűrők működtetésének helyes véghezvitelét akadályozta az a tény, hogy a be-