Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

2. szám - Dr. Joó Ottó–Lotz Gyula: Tapasztalatok és feladtok a nyugat-magyarországi meliorációs munkáknál

Dr. Joó O.—

Lötz Gy.: Nyugat-magyarországi meliorációs munkák Hidrológiai Közlöny 1974. 2. sz. 85 \ A javasolt elrendezés az alábbi tényezők félüzemi vizsgálatára kínál lehetőséget: 1. A fajlagos terhelés 15 m távolsággal kiépített talaj csövezéssel vizsgálható. Az 1. sz. táblát három, egyenként 1,5 ha területű részre osztjuk. Az egyik részen 5 cm-es, a másikon 10 cm-es,'a harmadikon 15 cm-es átmérőjű alagcsövezést telepítünk. Az egyes részekről összegyűlő vizek mérőaknában, a felszíni lefolyás a terület déli szélén építendő nyílt árokban mérhető. Az alagcsöveket kavicsszűrővel kell ellátni. A terület mélylazítása, vakonddrénezése, meszezése szükséges. 2. A dréntávolság a 2. sz. táblán vizsgálható. Itt 0,7 ha területű parcellák között 15 m szélességű sávok hivatottak az egymásrahatás kiküszöbölésére. Az alagcsővezés 5, 10, 15, 20, 30 m dréntávolsággal, túlméretezett csőátmérőkkel építendő. A dréneket 6 kp/fm porított Ca(OH).

2-nak a visszatöltött drénárokba keverésével szűrőzzük. Itt is szükséges a felület vakonddrénezése, mélylazítása, meszezése. A 2. tábla nyugati végén a drénárok nyitása nélkül fektetett flexibilis műanyagcsöves drénezést szándékozzuk vizsgálni. A lefolyási értékek mérése az előző elrendezéshez hasonlóan történik. 3. A dréncsövek szűrőzését a 3. táblán vizsgáljuk. Itt 6 kp/fm adagolású Ca(OH)

2, CaO, CaC0

3, iszap és agyag frakció nélküli és ezeket tartalmazó (helyi) kavics, valamint polisztirol műanyaghab (Hungarocell, Styromull) felhasználásával kiképzett szűrőket hasonlítunk össze a szűrő nélkül épített drénekkel. A dréntávolság mindenütt 15 m, 8 cm átmérőjű utolsó rendű drénekkel. Az egyes változatok 0,7 ha területűek. Vakonddrénezés, mélylazítás, meszezés, valamint a lefolyás mérése az előzők szerint történik. 4. A melioráció komplex végrehajtásának hatásait a 4. táblán szándékozunk vizsgálni. Az egész táblát 8 cm átmérőjű, 15 m-es távolságú alagcsövekkel drénezzük, szűrőzés nélkül, esetleg kavics szűrőzéssel. A változatok — melyeket 15 m-es sávok választanak el — az alábbiak: — mélylazítás — mélylazítás és vakonddrénezés (ml + vd) — ml-f vd + meszezés — ml+ vd+meszezés + biológiai talajjavítás A lefolyás mérése az előzőkével azonos. 5. A terület mintegy 10 ha nagyságú (a kísérleti tér 20 ha-os területébe nem számított) északi része kontrolicélokra és tartalékként szolgál. (5. tábla.) A kísérleti telep építési és berendezési költségei kereken 2 millió Ft-ra becsülhetők, a MÉM 1/3, az OVH 2/3 érdekeltségi arányával. A több megvizsgált változat alapján ajánlott elrendezés mind funkciójában, mind átfutási idejében hatékony és gyors eredményt kínál a fölvetődött problémák kísérleti megfigyelésen alapuló megoldására. 6. Értékelés, feladatok Az 1963—71 között szerzett tapasztalatok alapján a továbbiak során a következő fő feladatok várnak megoldásra: 1. A'munkák áttételezett, bonyolult konstrukcióját egyszerűsíteni kell. 2. A tervezés kétlépcsős — általános és kiviteli — legyen. 3. A melioráció általános terve a 22/1970. (IX. 23.) MÉM sz. rendelet által előírt ún. „üzemi meliorációs terv" megfelelő kiegészítésével, illetve tartalmi előírásainak módosításával az érintett üzem egészére tartalmazza a természeti és üzemi adottságokat, a talajok termőképességének javítását célzó összes műszaki beavatkozásokat, mechanikai, kémiai, biológiai talajjavítást, a talajok megjavított termőképessége hasznosításának üzemi feltételeit, a kivitel ütemezését, a fenntartás előirányzatait, költség- és gazdaságossági mutatókat. Az általános terv jóváhagyása alapján kell dönteni a végzendő munkákról. 4. A kiviteli tervek az általános tervben meghatározott egységekre, ütemekre — s nem daraboltan, mozaikszerűen — készüljenek. Ugyanaz a tervező készítse egyidejűleg a táblásítás, vízrendezés, alagcsővezés, talajvédelem, mechanikai és kémiai javítás terveit korszerű segédletek felhasználásával. 5. A drénezési munkák nagy léptékű folytatása a technológia fejlesztését igényli. 6. A lebonyolítást, különösen a műszaki ellenőrzést független, kellően felkészült szervezet végezze a melioráció minden fázisára kiterjedően. Követeljék meg az átadási dokumentációkat, szerezzék be időben a hatósági engedélyeket, biztosítsák a technológiai előírások, sorrend, komplexitás maradéktalan megvalósítását. 7. A fenntartás, a járulékos és kapcsolódó beruházások megvalósítása, valamint a melioráció hatásainak rögzítése, valamint — magától értetődően — a korszerű gazdálkodás üzemi feladat, ezek feltételeit biztosítani kell. 8. Talajaink termőképességének megjavításához az állami támogatást továbbra is biztosítani kell, az érintett üzem minimum 20%-os hozzájárulása mellett. Azokat az üzemeket, amelyek elhanyagolják a fenntartást, a hatások felmérését a törzskönyvekben és egyéb módon, ahol nem biztosítják az intézményessé teendő szaktanácsadás szerinti korszerű gazdálkodás feltételeit, az állami dotáció megfelelő mértékű visszatéríttetésével szankcionálni kellene. 9. A témával kapcsolatos kutatást és hatásvizsgálatot javíthatná ezek szétválasztása, a megfelelő feltételek biztosítása, a résztvevők fokozott együttműködése. A melioráció mezőgazdasági, vízgazdálkodási, talajmechanikai, talajtani, kultúrtechnikai, szervezési, ökonomiai, stb. vizsgálatokat igényel. Hazánkban sajnos nincs meliorációs kutatóintézet, ahol a különféle szakemberek a vázolt teammunkával a jelentkező összetett problémákat hatékonyan tisztázhatnák. 10. A gyakorlat évek óta nélkülözni kénytelen a korszerű, módszeres tudományos kutatás igényeinek megfelelően berendezett, szabadföldön, üzemi viszonyok között vizsgálandó kísérleti terület megfigyeléséből levonható következtetéseket. Ezen a téren több próbálkozás és javaslat született — kevés eredménnyel. Fontos lenne a bemutató üze-