Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

2. szám - Bozóky-Szeszich Károly–dr. Winter János: Talajvízjárások matematikai-statisztikai jellemzése és az előrejelzés

76 Hidrológiai Közlöny 1974. 2. sz. Bozóky-Szeszich K.— Dr. Winter J.: Talajvízjárások r(kj) 5. ábra. Talajvíz-hőmérséklet keresztkorreláció 3. A talajvíz előrejelzése 3.1 Előrejelzés a 2. fejezet alapján A 2. fejezetben meghatároztuk azokat a tényező­ket, amelyekből legmegbízhatóbbnak tekinthető az előrejelzés. Ennek alapján kiválasztottunk 5 tényezőt és az előrejelzést 6 változós lineáris korre­lációszámítással oldottuk meg elektronikus szá­mítógép igénybevételével. 1. táblázat A talajvízállás tényleges változásának és előrejelzésének adatai lényegesen magasabb a vízállásénál (3. ábra). Ez. az előrejelzésnél célszerűen figyelembe vehetjükt A két hónapos előrejelzésnél az előbbivel szem­ben nem a két hónappal megelőző vízállásból, hanem annak valószínűségéből indulunk ki, fel­tételezve annak változatlanságát. A valószínűség és az eloszlásfüggvény paramétereinek ismereté­ben előrejelzünk egy vízállást, amit a tényleges csapadék és hőmérsékleti értékek figyelembevéte­lével tovább javítunk. Az 1. táblázat szerint a valószínűség figyelembe­vételével az előrejelzés pontossága javul. 4. Kapcsolatok havonként A 2. fejezetben ismertetett vizsgálatokat havi bontásban is elvégeztük. így az adatsorok ugyan 12-szeresére rövidülnek, de fizikai okok miatt erősödni kell a kapcsolatoknak. 4.1 Kapcsolat a csapadékkal A havonta végzett vizsgálatok (valamely hónap talaj vízállása hogyan függ a megelőző 0—12 hónap csapadékától) eredményeként kapott korrelációs tényezők a lépésköz függvényében igen kusza ábrát mutatnak. Ha viszont a lépésközöket a csa­padék szempontjából vizsgáljuk (azaz azt nézzük, hogy valamely hónap csapadékától hogyan függ a többi hónap vízállása), igen érdekes megállapí­tásokra jutunk. A 6. ábrán jól látható, hogy csak néhány hónap keresztkorrelációs tényezői különböznek szigni­fikánsan 0-tól. Ez azt jelenti, hogy az év bármely hónapja vízállásának kialakulásában csak néhány >10 cm > 20 cm átlag Megj. 0,3­Tényleges változás 2 hónap alatt 71 % 46% 21 cm válto­0,2 Az előrejelzett és tényleges érték különbsége Az előbbi a való­56% 26% ] 4 cm zás hiba 0,1­színűség figye­lembevételével 46% 12% 10 cm hiba 0,0 M JELMAGYARAZA T. Januar Április Június Augusztus .r^.r^.r^. október Lépésköz, k [hónap] 0 12 3 4 5 0 7 8 0 10 11 12 A 412-es kút vízállásait 2 hónapra jeleztük előre. Számításunk eredményeit az 1. táblázatban foglal­juk össze. Az előrejelzés pontossága a vártnál kisebb. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy nem tettünk különbséget hónapok között, vagyis nem egy jellemző vízállás előrejelzését kíséreltük meg, hanem bármely hónapép — eredményünk mégsem mondható rossznak. 3.2 A valószínűség figyelembevétele Az 1. fejezet vizsgálatai szerint a havi eloszlás­függvényekből meghatározhatjuk a konkrét talaj­vízállások valószínűségeit. Míg a tényleges vízállás G hónap alatt sokszor 1 métert változik, a víz­állások valószínűsége csaknem azonos marad; vagyis a valószínűség autokorrelációs tényezője Csapadék-talajvíz keresztkorreláció

Next

/
Oldalképek
Tartalom