Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
1. szám - Dr. Rétháti László: Talajvíz-idősorok homogenitásvizsgálata
Dr. Rétháti L.: Talajvíz idősorok Hidrológiai Közlöny 1074. 1. szám 7 /. ábra. Az I. tájegységbe eső kutak komparatív idősorai Puc. 4. KoMnapamuenue pndbi öauHux noAooijee, pacnoAoeawuiuxcn e meppumopuaAbiioü edumiife Ka / Abb. 4. Komparative Zeitreihen der in die Landschaft I jidlenden Brunnen Van még egy körülmény, amit figyelembe kell vennünk. A vízjárás jellege nemcsak a terep alatti mélységtől függ, hanem a fedőréteg fizikai tulajdonságaitól és a kút környezetének topográfiai viszonyaitól is [1], Ennek az a következménye, hogy pl. a közepes mélységűnek minősített talajvíz a tetőzés időpontját — vagy éppen a KÖV-ek sokévi idősorát — tekintve úgy viselkedik, mint a magasabban vagy mélyebben mozgó talajvizek. Uven esetekben valószínű, hogy a kút relatív KÖV-einek idősorát a magas vagv az alacsony vízszintű kutak megfelelő átlagaihoz viszonyítva jobban megközelítjük a tényleges helyzetet. A 413. sz. kút idősora pl. emelkedő tendenciát mutatott, de ha a „közepes" kategória helyett az „alacsony" kategóriába soroljuk, zavartalan vízállásúnak lehet minősíteni (5. ábra). KÖV= 294 cm a^ b 19 55 1960 1965 1í 10 5. ábra. A 413. sz. kút homogenitásvizsgálata, a tényleges vízmélységének megjelelő ,,közepes" (a) és az „alacsony" kategória átlag-idősora (b) szerint vizsgálva Puc. 5. MccAedoeamie zoMozeHnocmu KOAOöifa Na 413; uccAedoeanue no a) cpedHeü Kamezopuu ocpednewiozo pad a OaiiHbix cpaKmunecKoü ZAyöuHbi eodbi, u no 6) iiiukoü Kamezopuu mozo 3tce Abb. 5. Homogenitätsuntersuchung des Brunnens Nr. 413, untersucht gemäss der durchschnittlichen Zeitreihe der der effektiven Wassertiefe entsprechenden ,,mittleren " (a) und der „niedrigen" Kategorie (b) Ez az „átsorolás" bizonyos óvatosságot igényel, adott esetben egyéb vizsgálatokkal is alá kell támasztanunk (pl. a talajfizikai jellemzőknek, az évi szélső értékek időpontjának a többi kúthoz való viszonyítása [1], a helyszín tanulmányozása stb.). Az sem közömbös természetesen, hogy a vizsgált kút a tájegység közepén vagy szélén helyezkedik el. A vizsgálatok végleges eredményét a 3. táblázat és a 3. ábra tünteti fel. A táblázat 4. oszlopa megjelöli a kút típusát (1., 2e, 2s és 3.), az 1. típuson belül a mélység szerinti végleges besorolást (magas —- közepes — alacsony); az ábra a 2. és 3. típus között nem tesz különbséget. 4. Az 1954/71. évi talajvízjárás jellemzése Az előzőekben bemutatott vizsgálat segítségével az ország négy területrészén megkerestük azokat a kutakat, amelyek az 1954/71. évi intervallum teljes hosszában homogén idősorral rendelkeznek. A felhasznált eljárás arra is alkalmas volt, hogy a homogén idősorú kutak közül kiválasszuk azokat, amelyek a szélső értékeket — ezzel az évi relatív KOV-eket — tekintve is megbízhatóak, vagyis a korábbi definíció szerint [2] zavartalan vízjárásnak. Az adatok birtokában lehetőségünk van arra, hogy a sokévi talaj vízjárásról a korábbi adatok alapján szerkesztett idősort (1. [2]-ben az 5. ábrát) általánosítsuk. A tájegységek közötti különbségek kimutatására — viszonylag nagy számuk miatt.— a közepes vízállású kutak a legalkalmasabbak. Relatív KÖV-eik évenként vett átlagát a 6. ábra tünteti fel. Ebből a következőket állapíthatjuk meg. a) A legmagasabb KÖV-ek 1966-ban és 1970ben alakultak ki. Kisebb hullám 1955/57-ben is jelentkezett, de ez már időben elhúzódva: 1955-ben (II.), 56-ban (III. és IV.) ill. 56/57-ben (I. tájegység). b) A területi szórás 1964-ig elég nagy (kivéve a 1962. évi minimumot), innen kezdve fokozatosan csökken, 1970 és 1971-ben ismét nagy. c) Az 1966. évi KÖV-ek átlaga (67,5%) valamivel nagyobb az 1970. évinél (65,5%).
