Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
12. szám - Dr. Vitális György–Hegyi Istvánné: Hidrotermális kőzetelváltozások a dunai andezithegységgel határos dolomit területeken
564 Hidrológiai Közlöny 1974. 12. sz. Ádámosi M. és mlsai: Duzzasztás hatása a Tisza vízminőségére Kémiai ós ásványi összetétel vizsgálatok TÜÖA. 1 . I'Aaenhie xapaumepucmuKu xuMunecKux aH(uiu3oe Tabelle 1. Wichtigere Kennziffern der chemischen Kémiai Sorszám A kőzet neve és származási helye Izz. veszt. Si0 2 AI 2O 3 Fe 2O s súly 1. Hidrotermálisán cementált dolomit, Pilisszentlélek viadukt melletti dolomitfejtővel szembeni sziklaoromzat 46,92 0,27 0,10 0,40 2. Hidrotermálisán cementált dolomit, Pilisszentiván Ördögtorony, vető mentén ' 46,80 0,55 0,20 0,13 3. Hidrotermálisán cementált dolomit, Pilisszentlélek viadukt melletti dolomitfejtő mögötti sziklaoromzat 47,23 0,27 0,58 0,08 4. Hidrotermálisán cementált dolomit, Pilisszentlélek viadukt melletti dolomitfejtő 47,20 0,33 0,10 0,04 5. Hidrotermálisán bontott dolomit, Esztergom Várhegy Ny-i oldala, a bástyafal tövében 44,99 1,80 1,99 0,24 6. Hidrotermálisán bontott dolomit, Esztergom Várhegy Ny-i lábánál, Berényi u. 18. sz. házzal szemben 46,90 0,31 0,25 0,16 7. Hidrotermálisán bontott dolomit, Vác Nagyszál 534 A-i ponttól délre 46,96 0,37 0,39 0,50 8. Porlódott dolomit, Csővár Kecskés völgy 46,34 2,52 1,19 0,19 9. Porlódott dolomit, Pilisszentlélek, Esztergom—dobogókői műút 21,8 km 47,02 0,53 0,16 0,14 10. Meszes dolomit, Pilisszentlélek viadukt melletti dolomitfejtő 45,22 0,19 0,39 0,18 11. Vesós-gumós meszes dolomit, Pilisszentlélek viadukt melletti autóparkolónál 45,01 1,23 0,22 0,20 12. Limonitos, dolomitos mészkő, Pilisszentlélek viadukt melletti dolomitfejtő 42,22 1,26 1,27 3,01 13. Kovás dolomit, Gellérthegy Somlói út 78. sz. házzal szemben 22,62 51,48 0,33 0,16 14. Szivacsos, kovás kötőanyag, Gellérthegy Somlói út 78. sz. házzal szemben 3,55 89,76 0,50 3,05 15. Nagyon kis magnezit tartalmú dolomit, Vác Nagy szál XV—1. sz. fúrás 50,0 m 47,36 0,10 0,10 0,03 16. Nagyon kis magnezittartalmú dolomit, Pilisszentlélek viadukt melletti dolomitfejtő, vető mentén l 47,40 0,18 _ 0,10 0,12 + Az Na,0 és a K 20 0,10%-os értéke 0,10%-nál kisebb értéket jelent. A több száz m vastag triász dolomitösszleten áttörő, magnézium ionokban gazdag hidrotermák a dolomit enyhe metaszomatikus magnezitesedését is okozhatták. Erre utaló nagyon gyenge nyomokat a 15. és a 16. sz. minta vizsgálati eredménye mutat. A Ca: Mg = 1:1 arányú tiszta dolomitban az MgO tartalom 21,74%. Frolova (1959) osztályozása szerint; (lásd: Chilingar G.— Bissel H.— Fairbridge R., 1967. p. 108. VII. tábla) a nagyon kis magnezittartalmú dolomit CaO/MgO értéke: 1,25—1,40. A 15. sz. minta MgO tartalma 22,03%, CaO/MgO aránya 1,37, a 16. sz. minta esetében a MgO tartalom 22,10%, a CaO/MgO aránya pedig 1,36. Ezen kívül mindkét minta termogramján a dolomit bomlására jellemző kettős endoterm csúcs előtt. 700 °C körüli csúcshőmérséklettel, a magnezitre jellemző hajlat is látható. A magnezit, a röntgenvizsgálatokon, feltehetően a kis mennyiségek miatt, nem jelentkezik. A 15. és a 16. sz. minta (4. és 5. kép), és összehasonlításul egy kristályos magnezit (6. kép) friss felületéről, szénreplika eljárással, 6000-szeres nagyítású elektronmikroszkópi felvétel készült. Mindkét magnezittartalmú dolomitminta elektronmikroszkópi képén (4—5. kép) azonos kristályrendszerbe tartozás látszik. Mindkét kép közepén a magnezit kristályra (6. kép) jellemző felület is megfigyelhető. A hidrotermális kőzeteiváltozási folyamatok tanulmányozására, a kőzetalkotó ásványok és a kötőanyag jobb felismerésére, felületpolírozott csiszolatokról, maratásos módszerrel, replika eljárással kőzetmikroszkópi felvételek készültek. Ez a módszer egyértelműen alkalmas a kalcit és a dolomit megkülönböztetésére.
