Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
12. szám - Dr. Dávid László–Dr. Szidarovszky Ferenc: A vízgazdálkodás nagytávlatú fejlesztésének dinamikus modellje. II.r ész
Dr. Dávid L. —Dr. Szidarovszky F.: A vízgazdálkodás Hidrológiai Közlöny 1974. 12. sz. 557 2. táblázat folytatása Stratégia változat jele Stratégia 6 7 együtthatók 71 — 80 81 — 90 91 — 2000 1 — 10 11 — 20 71 — 80 81 — 90 91 — 2000 1 — 10 11 — 20 at 0,15 0,2 0,25 0,3 0,3 0,4 0,5 0,6 0,5 0,4 bt 0,75 0,6 0,45 0,3 0,3 0,4 0,3 0,3 0,3 0,3 ct 0,1 0,2 0,3 0,4 0,4 0,2 0,2 0,1 0,2 0,3 At 0,1 0,1 0,2 0,2 0,2 0,2 0,3 0,4 0,3 0,2 Bt 0,8 0,7 0,6 0,5 0,5 0,6 0,5 0,4 0,5 0,5 Ct 0,1 0,2 0,2 0,3 0,3 0,2 0,2 0,2 0,2 0,3 at 0,1 0,1 0,2 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,5 0,4 ßt 0,8 0,7 0,5 0,4 0,3 0,3 0,2 0,2 0,2 0,3 Vi 0,1 0,2 0,3 0,4 0,4 0,3 0,3 0,2 0,3 0,3 2. A modellel végzett számítás eredményei Az ideális fejlődés főbb jellemzői T* 7 1 = 106miáFt L* 7 1 = 3,01 miófő/* 7 1 = 2,12 km'/év T* 02 0 = 776 miáFt L* 2 0 = 3,28 mió fő /* 2 0 = 15,6 W/év 2020 2 1024 miá Ft 1971 2020 1971 Sa*(t) = 4,9 mió szakember-ó\ 2020 ^ E*(t) = 90,6 miá kWó 1971 Erőforrások ideális megosztása az alaptevékenységek között a fejlesztési időszak egészében Erőforrások Lefolyásszabályozás Víztermelés szolgáltatás Szennyvíztisztítás Összesen Tőke (miá Ft) 410 256 358 1024 Szakember óv (millió) 1,5 1,9 1,5 4,9 Energia (miá kW) 45,3 31,7 13,6 90,6 összes jövedelem és lélekszám 2020 ^ T*(t) = 19 189 miá Ft 1971 2020 2 L* {t ) 1971 158 663 839 70 = 2 266 626 fő A fejlesztési változatok eredményei A vizsgált 44 fejlesztési változat eredményeit jelző jövedelem és lélekszám csökkenés adatait a 3. táblázat tartalmazza. A változatok a jövedelem illetve a népesség csökkenése és a kettő együttese szerint rangsorolhatók. Az együttes értékelést a 3. fejezetben említett helyezési pontok alapján végeztük. A változatok rangsorolását az előbbi táblázat adatainak felhasználásával a legjobbakra és a legrosszabbakra kiterjedően a 4. táblázat tartalmazza. Ebből megállapítható, hogy a jövedelemcsökkenés szempontjából a legjobb változat (VII—7) 30%-os míg a legrosszabb (V—2) 46%-os veszteséget okoz az egész fejlesztési időszak során összesen. Népességcsökkenés szempontjából a csökkenés 0,73% (VI—1) illetve 1,84% (V—2). A lehetséges fejlesztési változatok közül végeredményben optimálisnak az I—1 és a II—1 változatot tekinthetjük, míg a legrosszabb az V—2 változat. Mindkét optimális változat csak második illetve harmadik az összetevők szerinti egyedi rangsorolásban, azaz a legjobb jövedelem illetve népességcsökkenésű változatok nem esnek egybe. A legrosszabb variánsnál, sőt az azt megelőzőnél is teljes az egybeesés. E két változat a jövedelem és a népesség csökkenés szempontjából egyaránt a legrosszabb. 3. Az eredmények elemzése és következtetések A gyakorlati alkalmazás végső lépéseként elemeztük a nagyszámú változat viselkedését a változatok jellemzőivel összefüggésben és ennek segítségével a gyakorlati példa kereteit meghaladó általánosabb következtetéseket vonunk le. A változatok rangsorolását tartalmazó 4. táblázatból kitűnik, hogy a legjobb hét változathoz két fejlesztési stratégia kapcsolódik. Hasonlóképpen a hét legkedvezőtlenebb változathoz is két (az előbbiektől eltérő) fejlesztési stratégia járul. Mivel az erőforrások mennyiségei mindkét csoportban négy-négy változatból kerülnek ki és ezek közül a II. és VI. változat mindkét csoportban egyaránt előfordul, megállapíthatjuk, hogy a nagytávlatú fejlesztés tervezése során alapvető jelentősége van a fejlesztési stratégia megválasztásának. Másszóval még az erősen korlátozott erőforrásokkal rendelkező rendszerben is, ha a vízgazdálkodás fejlesztési stratégiáját alkalmasan választjuk meg, akkor a fejlesztési időszak egészét, tekintve kedvezőbb eredményeket érhetünk el, mint esetleg lényegesen több erőforrás felhasználása, de rossz stratégia mellett. Ez tűnik ki abból is, hogy a jövedelemkiesés
