Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

12. szám - Galli László: Talajvizsgálatok a víz- és mélyépítésben. I. rész

552 Hidrológiai Közlöny 1974. 12. sz. Ádámosi M. és mlsai: Duzzasztás hatása a Tisza vízminőségére 1. Vízvezető talajok (Kavics, kavicsos-homok, durva homok; I., II., III. talajosztály). a) Hidraulikailag értékelhető vízmozgás (k = l() m/ nap; b) a vegyes szemcséjű talajoknál szemcse kimoSó­dás (t 0 = 0,9); c) kis mértékű felületi erózió (v 0 = 0,8 m/s)', d) térfogat, szilárdság és minőség állandóság (<p = 30°). 2. Átmeneti talajok (Finom-homok, iszapos-homok, homokliszt; IV., V. geohidrológiai talajosztály). a) Hidraulikailag értékelhető vízmozgás (k — 1—10 m/nap); b) igen erős szemcse kisodrás ós folyósodási hajlam, fedőrétegben lebegési állapot, majd „buzgá­rosodás" (i 0 = 0,6); c) gyors felületi erózió (v 0 = 0,25 m/s); d) térfogat és szilárdság állandóság (<p = 26°); e) minő­ség állandóság. 3. Feltalajok (Szerkezetes, gyökérnyomos, fóregjára­tos felszínközeli talajok; VI., VII. geohidrológiai talaj­oSztály, D csoport). a) Az eredeti fekvésben hidraulikailag értékelhető vízmozgás (k = 0,05 — kb. 5 m/nap); b) gyorsan hátráló és bűvülő járat képződés, fedőrétegként felpuhulás, fel­szakadás (i o = 0,85); c) kérges erózió (v 0 = 0,6 m/s); d) a kohézió nem érvényesül Sem az eredeti, Sem tömö­rített állapotban (ip = kb. 24°, C = 0); e) nem duzzad, stabil tömörséggel nem rendelkezik, az eredeti fekvés­ben laza, könnyen összenyomódik (y„ = í,i t/m 3); f) szerkezete lúgos jellegű környezetváltozás hatására megszűnhet (ej/s2). 4. Áteresztő kötött talajok (Gyengén kötött iszap, homokos-iszap; VI. geohidrológiai talajosztály, A és D csoport). a) Hidraulikailag értékelhető, de már vegyes víz­mozgás (k = 0,05—1 m/nap); b) hátráló és bővülő járat­képződés, fedőrétegként felpuhulás, felszakadás (i 0 = — 0,85); c) kérges erózió (v 0 = 0,8 m/s); d) a kohézió telítve nem érvényesül (cp = 24°, C = 0 t/m 2); e) duzzadó­kópesSége kicsi, a stabil tömörség nem érvényesül, hézagai az átszivárgás hatására növekedhetnek (y 0 = = 1,1—1,3 t/m 3); f) kilúgozádáSra, szerkezetessé alaku­lásra hajlamos (eM^3,5). 5. Vízzáró kötött talajok (Közepesen ós erősen kötött iszap, agyag; VLB, VII. VIII. geohidrológiai talaj­osztály). a) Hidraulikai Szempontból vízzáró talajok, csak a kapilláris ós molekuláris erők hatására telítődnek (k = 0 m/nap); b) járatok csak a gyökérnyomok, féreg­járatok mentén alakulhatnak ki, csak csiszolódással bővülnek, fedőrétegként felszakadnak (i 0 = 0,9); c) eró­ziós ellenállásuk nagy, a csatornákban csak kopnak (v 0 = l,5 m/s); d) kohézióval telítve is rendelkeznek (<p = 18°, C = 1,5 t/m 3); e) minőségi jellegük a Savas, vagy lúgos környezetváltozások szerint változhat (ejv/SŐ). 6. Szétfolyó, szikes talajok (Homokos-iszap, agyag; VI/IV., VI., VII., VIII.' geohidrológiai talajosztály, C csoport). a) Kiszáradva gyengén áteresztők lehetnek, telítődve igen erős duzzadás után vízzáróak (kezdeti k = kb. 1—2 m/nap); bj fellazulási lehetőségek esetében szétfolynak (i 0 = }); c) eróziós ellenállással nem rendelkeznek (v 0 = 0 m/s); d) kohézióval nem rendelkeznek (q> = kb. 3°, C = 0 t/m' 1); ej duzzadókópeösógük, stabil tömörségük változó (y 0 = ?); f) minőségi jellegük kilúgozódással esetleg megváltozhat (eM^ 6, vagy nem mérhető). A hidraulikai csoportosítás alapján történő mi­nősítés—figyelembe véve a rétegek települési rend­szerét is — már alkalmas arra, hogy egy-egy réteg­sorban vagy földműben várható szivárgások jellege meghatározható és következményei számbavehetők legyenek. A minőségi jelleggel értékelt rétegződési kép alapján tehát rendszerint már tisztázhatók mindazok a mértékadó talajtani adottságok, amelyek egy-egy létesítmény szerkezetének a kialakítását, megvalósításának módját és üzemelésének a rend­jét meghatározzák. (Pl. az árvízvédelmi töltések vizsgálatánál a fedőrétegsor vastagsága és minő­ségi jellege alapján már tisztázható, hogy várható-e a szelvényben talpszivárgás, vagy vízvezető al­talaj esetében bekövetkezhet-e a töltés mentett oldali rézsűjébe felszivárgás. Egy-egy csatorna tervezésénél pedig már a felső talajok homokos, vagy morzsalékos szerkezete, tehát minőségi jellege alapján már számbavehető a csatornából történő elszivárgások lehetősége és ugyanígy, a csatornával liarántolt rétegek minőségi jellege alapján meg­határozhatók a csatornarézsűk állékonysági fel­tételei is. A minőségi jelleg és a hidraulikai csoportosítás látszik alkalmasnak arra is, hogy a különböző geo­fizikai vizsgálattal megállapítható minősítő para­méterek és a talajok műszaki minősége között össze­függés legyen kiépíthető. A rétegek minősége Nagy területekre kiterjedő rétegek minőségének számszerű jellemzői kisebb-nagyobb mértékben min­den rétegben változhatnak. Ezek a változások pedig sok esetben nemcsak számszerűen, hanem jelle­gében is befolyásolhatják a rétegben lejátszódó folyamatokat. Ezért az építési földtanban a rétegek minőségét csak olyan módszerekkel lehet megbízhatóan értékelni, amelyekkel a minőségi jellemzők válto­zásai vagy szóródásai is figyelembe vehetők. A rétegek minősége és a minőségek rendezett vagy rendszertelen változásai vagy szóródásai, mindig a réteg keletkezési körülményei, tehát a réteg anyagának minősége és a réteg települési rendszere szerint alakulnak ki. Ezért lehetőség van arra, hogy a réteg minőségi jellemzőinek a területi átlagértékével és a réteg települési rendszerének vala­milyen mutatójával a nagy kiterjedésű rétegek minősége is, az egész rétegre érvényes módon érté­kelhető legyen. A rétegek minőségi jellemzőinek a területi átlag­értékeit és a rétegek települési rendszerét a fel­tárások talajmintái alapján, mindig a földtani és genetikai adottságok figyelembevételével becslés­sel, valamilyen talajosztályozással, vagy labora­tóriumi vizsgálatokkal lehet megállapítani. (Lásd az ide vonatkozó fejezeteket és táblázatokat.) A rétegek települési rendszere Hidraulikai szempontból a rétegek települési rendszere lehet a rétegben lejátszódó különböző folyamatok, elsősorban a szivárgások vizsgálatánál közvetlenül is értékelhető, szabályos rendszer (2. ábra, 2. pont), de lehet olyan szabálytalan rendszer is, amelynek a hatása a folyamatok számszerű értékelésénél legfeljebb csak becsléssel, a minő­ségi jelleg megállapításánál, vagy közvetve, a vizsgálatok megbízhatóságának a megítélésénél vehető figyelembe (2. ábra, 3. pont). A szabályos rendszerű településeket a víz- és mély­építésben — összefoglalva az anizotrópiát és a rétegzettséget — a vízszintes irányú szivárgási tényező területi átlagértékével, valamint a víz­szintes és függőleges irányú vízmozgások szivárgási tényezőinek az arányával: a rétegzettségi mutatóval lehet értékelni. Ennek a mutatónak az értéke homogén településű rétegekben 1, lapos szemcsék­ből álló, vagy csillámot is tartalmazó homogén, de anizotrop rétegekben kb. 3, a vízszintes réteg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom