Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

12. szám - Könyvismertetés

Szakáll K.: Szovjet kapcsolatok Hidrológiai Közlöny 1974. 12. sz. 543 lema kacsesztva vodi (Az aktíváit kovasav és a vízminőségprobléma). Kiev, 1969. [7] L. A. Kulszkij: Szerebrjanaja voda (A víz ezüsttel történő kezelése). Kiev, 1971. [8] V. A. Kljacsko—

I. E. Apelcin: PodgatoVka vodi dija pityevovo i promislenvovo vodasznabzsenyija (Ivó- és ipari víz előkészítés). Moszkva, 1962. [9] V. A. Kljacsko—

I. E. Apelcin: Ocsisztka prirodnih vod (Természetes vizek tisztítása). Moszkva, 1972. [10] 1. E. Apelcin: Podgatovka vodi dija zavodnyenyija nyeftjanyih plasztov (Olajmezőknél visszaszivatytyúzásra kerülő vizek tisztítása). Moszkva, 1960. [11] I. E. Apelcin—V. A. Kljacsko: Opresznyenyije vodi (A tengervíz és nagy sótartalmú vizek sótalanítása). Moszkva, 1968. [12] A. F. Sabalin: Ekszpluatacija promislennih vocloprovodov (Ipari vízhálózatok üzemeltetése). Moszkva, 1963. [13] A. F. Sabalin: Oborotnoje vodosznabzsenyije promislennih predprijatyij (Vízvisszaforgatás ipari vállalatoknál). Moszkva, 1972. [14] M. A. Sevcsenko: Organyicseszkije vescsesztva v prirodnoj vogye i metodi ih udaljenyija (Szervesanyagok a vízben és azok eltávolítására szolgáló módszerek). Kiev, 1966. [15] E. L. Lázárján: Vodoprijemnyiki (Vízkivételi művek). Moszkva, 1960. [16] V. A. Saumjan: Borba sz sugoj (A kásajég elleni küzdelem). Moszkva, 1960. [17] P. Sz. Sztukalov: Magnitnaja obrabotka vodi (A víz mágneses kezelése). Leningrád, 1969. [18] Sz. N. Cserkinszkij—N. N. Trahtman: Obezzarazsivanyije pityevoj vodi (Az ivóvíz csíramentesítése). Moszkva, 1962. [19] V. I. Brezsnyev: Obezzarazsivanyije pityevoj vodi na gorodszkiih vodoprovodah (Az ivóvíz csíramentesítése városi ivóvíz hálózatokban). Moszkva, 1970. [20] P. D. Gabovics et alii: Ftorirovanyije i obezftorirovanyije pityevoj vodi (Az ivóvíz fluorozása és fluortalanítása) • Moszkva, 1968. [21] Ju. M. Kuzmin: Szetcsatije usztanovki v vodoocsisztnih szooruzsenyijah (Szitaszűrők alkalmazása víztisztító berendezéseknél). Moszkva, 1963. [22] V. F. Kozsinov: Ozonyirovanyije pityevoj vodi (Az ivóvíz ózonos kezelése). Moszkva, 1961. [23] B. L. Vahler: Ozonyirovanyije vodi kanala szevernyij donyec-donbaszsz díja pityevih celej (Az északi Donyec—Donbaszsz-csatorna vízének ózonos kezelése ivóvízellátás céljából). Moszkva, 1965. [24] V. F. Kozsinov: Usztanovki dija ozonyirovanyija vodi (A víz ózonos kezelésére szolgáló berendezések). Moszkva, 1968. [25] G. V. Jakimov: Ocsisztka vodi i sztocsnoj zsidkosztyi ot ragyioaktyivnih izotopov (Vizek és szenyvizek megtisztítása radioaktív szennyeződésektől). Moszkva, 1961. [26] A. A. Honikevics: Gyezaktyivacija szbrosznyih vod (Szennyvizek dezaktíválása). Moszkva, 1966. [27] Ju. V. Kuznyecov et alii: Osznovi gyezaktyivacija vodi (A víz dezaktíválásának elvei). Moszkva, 1963. [28] V. P. Mihejev et alii: Zascsita gidrotyehnyicseszkih szooruzsenyij ot obrasztanyija rakuskoj (Hidrotechnikai berendezésék védelme a vándorkagylók ellen). Moszkva, 1969. [29] AKH (Akagyemija Nauk SZSZSZR): Biologicseszkije obrasztanyija v szisztyeme pityevovo i tyehnyicseszkovo vodosznabzsenyija i meri borbi sz nyiimi (Ivó- és iparivíz-hálózatok védelme a biológiai lerakódások ellen). Moszkva, 1969. [30] VODGEO 5. sz. kiadványa (I. E. Apelcin): Obrabotka ohlazsdajuscsej vodi (Hűtővizek kezelése). Moszkva, 1959. [31] A. I. Macnyev: Primenyenyije flotacii dija ocsisztki sztocsnyih vod (Szennyvizek tisztítása flotációval). Kiev, 1965. [32] V. A. Pritula: Katodnaja zascsita (Katódvédelem). Moszkva, 1954. [33] E. I. Goncsaruk—V. A. Prokopov: Ocsisztka i obezzarazsivanyije sztocsnyih vod lecsebnyih ucsrezsgyenyij (Kórházi szennyvizek tisztítása és fertőtlenítése). Kiev, 1973. [34] V. I. Polikovszkij—R. G. Perelman: Voronkoobrazovanyije v zsidkosztyi sz otkritoj poverhnosztyju (Tölcsérképződés nyílt folyadékfelületein), Moszkva Leningrád, 1959. [35] A. I. Jegorov: Gidravlicseszkij raszcsot trubcsatih szisztyem dija raszpregyelenyija vodi v vodoprovodnyih szooruzsenyijah (Lyukgatott csövű vízelosztó és vízgyűjtő rendszerek hidraulikai számítása). Moszkva, 1960. [36] AKH im. Pamfilova kutatóintézet kiadása: Poszobie po tyehnyiko-ekonomicseszkim raszcsotam pri vibore metodov ocsisztki vodi (Technikai-gazdasági számítási módszerek a legelőnyösebb vízkezelési eljárások kiválasztására). Moszkva, 1963. [37] Harold E. Babbitt et alii: Vodosznabzsenyije (Vízellátás). Moszkva, 1958. [38] N. F. Voznaja: Himija vodi i mikrobiologija (Vízkémia és mikrobiológia). Moszkva, 1967. KÖNYVISMERTETÉS Bura—Goman: A fernezelyi tározó üzemelésének tapasztalatai. [Hidrotehnica, Bukarest, 18 fi 973 J, 426-431 p.] A Szamos vízgyűjtőjében, Romániában, az egyre erőteljesebben iparosodó Nagybánya térségének ipari- ós ivóvízzel való ellátására, az 1964. óv folyamán megépítették a fernezelyi tározót, 11,9 millió m

3 hasznos térfogattal. A tározó egyúttal árapasztó jellegű is. A tározó üzemében már az első éveket követően problémák merültek fel. Az 1967. év viszonylag száraz volt, a kihasználás kellő összhangjának hiánya azt eredményezte, hogy az igényeket az óv jelentős részében nem lehetett kielégíteni. Ugyanez a helyzet megismétlődött az 1971. év első felében is. A helyzetet csak nagy erőfeszítésekkel, vízkorlátozások bevezetésével lehetett rendezni. A tározó az árapasztó szerepét jól látta el az évek során, kivéve talán az 1970 májusi nagy árvizet. Az említett időszakban, a rendkívüli csapadéktevékenység ellenére sem nyitották ki valamennyi levezetőnyílást, így a vízszintek majdnem egy méterrel meghaladták a megengedett legnagyobb vízállást. A tározóból ekkor túlfolyt vizet több mint 200 m

3/sec-ra becsülik, ami a számítások szerint a 100 éves átlagos visszatérési értéknek felel meg. Az árvizet kiváltó okokat ós a veszélyes helyzet kialakulásának körülményeit részletesen elemzi a cikk, és ebből kitűnik, hogy a Fornezely— Zazar vízgyűjtőből kb. 400 m

3/sec tetőző vízhozam került a Szamosba 1970 májusában, a Felső-Szamosról származó árhullámmal lényegében egyidejűleg. A helyi szervek erőteljes intézkedéseket ígérnek az elkövetkező évekre, a tervekben szereplő üzemelési feltételek és szabályok betartására. Ennek ellenére sincsenek természetesen kizárva esetleges újabb meglepetések a tározó üzemeltetése következtében. Boga Tamás László