Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

12. szám - Dr. Szeifert Gyula: Magyar–szovjet vízügyi egyezmény alapján végzett munka

Dr. Szeifert Gy.: Magyar —szovjet vízügyi Hidrológiai Közlöny 1974. 12. sz. 535 — az árvizek elleni közös védelmi intézkedé­sek kimunkálása, — az évi munkatervek kialakítása és össz­hangba hozása. Az egyezmény pontosan szabályozza még: — a meghatalmazottak, helyetteseik és szak­értők határátlépési rendjét, — az egyezmény határozatainak végrehaj­tása során — egymás között bármely szerződő Fél nyelvén — a közvetlen levelezés lehetősé­gét, valamint — a szerződés érvényességi idejét. Ma, közel negyedszázad távlatából megálla­pítható, hogy az egyezmény elvei időt állóak, és jól megalapozottnak bizonyultak. Ezt alátámasztja a rendszeres szakértői, meg­hatalmazott helyettesi szemle, valamint a min­den évben rendszeresen megtartott meghatal­mazottak ülésszaka, melyet rendszeres váltással a Szovjetunióban vagy Magyarországon tarta­nak. A találkozók a hivatalos rend megtartása mellett, a tárgyalt témát illetően mindig tárgyi­lagosak, a hangnemet illetően kollegális-bará­tiak. Ez a három jellemző körülmény nagyban elősegítette a közös érdekű munkák — vala­mennyi szintű — végrehajtását. Az együttműködés gyakorlati végrehajtása négy síkon történik: A meghatalmazottak — az egyezmény szelle­mében — meghatározzák a tárgyévi feladatokat, munkákat. Ezek — mint látni fogjuk. — a meglevő mű­vek rendeltetésszerű működésének ellenőrzése­től, az átfogó tanulmánytervi programon át az építési feladatokig mindenféle vízgazdálkodási tevékenységet felölelhetnek. A végrehajtandó feladat jellegétől függően azt végezhetik. — a két Fél meghatalmazottai — abban az esetben ha a feladat fontossága, újszerűsége, súlya azt megkívánja — vagy a meghatalmazot­tak így határoztak. Pl.: jelentős új létesítmény elindítása, — a két Fél meghatalmazott helyettesei — abban az esetben — ha a feladat a helyette­sekre átruházható. Pl.: a védelmi művek rend­szeres szemléje, — a szakértők — minden olyan esetben, ami ­kor valamely szakmai terület részleteiben kell munkálkodni. Pl.: vízminőségi komponensek egységes mérése, — meghatalmazottak által megbízott vállala­tok, intézmények, valamely nagyobb méretű feladat végrehajtása céljából. Pl.: átfogó tanul­mánytervek, kiviteli tervek, művek megépítése A feladatok végrehajtása bármely síkon tör­ténik azt — közös jegyzőkönyvi dokumentá­lás mellett — a meghatalmazottak a rendsze­resen évenként megtartott ülésszakon felül­vizsgálják és jóváhagyják. Az elmúlt 24 év Magyar—Szovjet Vízügyi Egyezmény közös tevékenységére megállapít­ható, hogy az 1950-ben — az egyezmény meg­kötésével elültetett facsemete — ma erős, ki­terebélyesedett fává nőtt. A kezdetben lénye­gileg két szakágazatot — árvízvédelem, folyó­szabályozás — érintő egyezmény, időközben más szakterületekre is kibővült, ma már a víz­gazdálkodás szerteágazó, esetenként bonyolult teljes műszaki-gazdasági kérdéskomplexumára kiterjed —és láthatóan egyre tovább növekszik. Visszatekintve az elvégzett munkára, azok feladatcsoport szerint és időben is tagolhatok. Feladatcsoport szerint megkülönböztethetünk — rendszeresen esmétlődő feladatokat, és — esetenként előforduló feladatokat. Rendszeresen ismétlődő feladatok jellemzője: a rutinjelleg és a kölcsönösség. Ilyenek: — az ár- és belvízvédelmi, folyamszabályo­zási művek, berendezések, eszközök közös felül­vizsgálata, — a fenti művek tárgyévre előirányzott ter­vezésének egyeztetése, — kiviteli munkák ütemének egyeztetése, — az elvégzett kiviteli feladatok rögzítése, — a tárgyévi nagyobb lefolyások (ár- belvíz) tapasztalatainak leszűrése, — rendszeres vízhozammérések, — rendszeres hordalékmérés, — rendszeres vízminőségészlelés, — hidrológiai elemek cseréje. Esetenként előforduló feladatok: — új létesítmény tervezése, megépítése, fej­lesztése, — átfogó vízi és geodéziai felvételek, — nagyobb méretű tanulmányok, tervek ké­szítése, — egyedi nagy műtárgyak létesítése. Az együttműködésre a folyamatosság, a téma és feladatkörök bővülése a fő jellemző. Ha mégis időben csoportosítani akarnánk — a csaknem negyedszázados munkálkodást — ak­kor a tevékenységekben is kifejezésre jutóan három — nem mereven határolt — szakasz kü­lönböztethető meg: I. Az együttműködés első szakasza 1950—59, melyre a klasszikus szakágazati tevékenység a jellemző. Ebben árvédelmi, folyamszabályozási és vízrendezési munkák folytak. II. Az együttműködés második szakasza 1960—69, melyre a modern vízgazdálkodás megalapozó munkája a jellemző. Kitűzésre ke­rült a Tisza vízgyűjtő medencéje komplex hasz­nosításának előkészítése. III. Az együttműködés harmadik szakasza 1970-től napjainkig, melynek során az együtt­működés kiszélesítés elvei kialakítása és vég­rehajtás megkezdése a jellemző. A vázolt időszakok során végzett együttmű­ködésről és a végzett munkákról részletesen: I. Az együttműködés első szakasza 1950—59 Az 1947—48-as árvíz után mindkét Fél hely­reállította az elszakadt és megrongálódott ár­védelmi töltéseket. Az együttműködés alapján a szovjet Fél megerősítette a Tisza, a Batár, a Borzsa, a Szalva árvédelmi töltéseit. Megépí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom