Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

12. szám - Dr. Kovács György: Együttműködésünk szovjet intézményekkel a vízgazdálkodási kutatásokban

Dr. Kovács Gy.: Együttműködésünk szovjet intézményekkel Hidrológiai Közlöny 1974. 12. sz. 533 csatornás rendszerekkel. A feladatok felmérése során megállapították, hogy a csővezetékes rendszerekkel kapcsolatosan elsősorban tervezési célokra, míg nyíltcsatornák esetében részben a tervezés céljára, részben az üzemirányításhoz van szükség új eljárások kifejlesztésére. Részeredmények már mindkét témakörben jelentkeztek (csővezetékek átmérőjének optimális méretezése, nyíltcsatornák üzemirányításának rendszere stb.). Előreláthatóan még ebben az évben elkészül egy olyan teljes programrendszer, amely lehetővé teszi, hogy a csővezetékes öntözőhálózat kiviteli munkáinak összes fontos műszaki paraméterét (vonalvezetés, szivattyú összetétel, szükséges nyomás stb.) optimum kereséssel határozzuk meg. A munka a jelenlegi ötéves kutatási tervperiódusban nem fejeződik be, hanem tovább folytatódik 1975 után. Végül az említett fejlesztési feladat harmadik altémája: az automatizált rendszerek tervezési és üzemelési irányelveinek összehasonlítása, fokozatosan halad előre. A másik példaként említett kutatási-fejlesztési feladat: a műanyagok vízépítési alkalmazásának fejlesztését irányozza elő. Ezen a témakörön belül a következő altémákban értek el a kutatók eredményt az említett ötéves tervidőszakban : — beton-fólia burkolatok, — betoncsatornák és csatornaburkolatok hézag lezárása, — műbetonok alkalmazása a vízépítésben, — a beton védelme műgyanta bevonatokkal, — fóliafüggönyös réselés. A kutatást a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet az Ukrán Hidrológiai és Meliorációs Kutató Intézettel (Kijev) együttműködve végzi. A beton-fólia burkolatok a földmedrű kis csatornák és tározók szivárgásgátlását és rézsűvédelmét szolgálják. A szerkezet előnye többek között az, hogy a jól gépesíthető munka egyben állékony védőréteget biztosít a szivárgásgátló fólia fölött. A szovjet intézet magyar szakemberekkel konzultálva célgépet dolgozott ki a burkolatok gyors és gazdaságos építéséhez. A kutatás eredményeit összefoglaló tervezési és kivitelezési irány elvgyűjtemény 1974-ben elkészül és ezt követően azt hazai viszonyokra adaptálni fogjuk. Az előregyártott és monolit-beton szerkezetek hézaglezárása a magasépítésben megoldott ugyan, azonban ezek az anyagok és módszerek a vízépítésben — a fellépő sajátos környezeti hatások miatt — általában nem megfelelőek. Ezért került sor a betoncsatornák és csatornaburkolatok hézaglezárásának vizsgálatára. A kutatás elvégzését a szovjet intézet vállalta, de párhuzamosan kiegészítő vizsgálatok Magyarországon is folynak. Az eredményeket összefoglaló irányelvgyűjtemény elkészítése és magyarországi adaptálása 1975-re várható. A műgyanta kötőanyagú betonok alkalmazásával kapcsolatos kutatásokat a vizsgált anyagok szerint osztottuk meg az együttműködési szerződésben. A kijevi kutatóintézet a furángyanta elemzését, a VITUKI pedig az epoxitgyanta kötőanyagként való használatát vizsgálja. Az együttműködés során ebben a témakörben közös szolgálati szabadalmi bejelentés is született. A beton műgyanta bevonatokkal történő védelme további két feladatra volt bontható: a természetes beton nedvességmentes utókezelésére; és a betonszerkezet korrózióvédelmére. Az első kutatási feladat vizsgálata a Szovjetunióban kezdődött, majd a VITUKI folytatta az elemzést és még ebben az évben nagymintavizsgálattal ellenőrizzük a nedvességmentes utókezeléssel kapcsolatosan kialakult módszereket. Ennek eredményei alapján 1975-ben várható a tervezési és kivitelezési irány elvgyűjtemény publikálása. A korrózióvédő bevonatokkal kapcsolatosan egyelőre csak előkészítő vizsgálatokról és a munkák gépesítésére vonatkozó javaslatokról számolhatunk be. Ennek ellenére azt reméljük, hogy 1975-re ezen a téren is irányelvekkel rendelkezünk majd. A fóliafüggönyös réselés kutatásának célja az, hogy nyitott árok nélküli, olcsó és termelékeny réselési módszert fejlesszünk ki, amely nagymértékben segítené az árvízvédelemmel és öntözéssel kapcsolatos szivárgásgátlási problémák gazdaságos megoldását. A kijevi kutatóintézet kifejlesztette egy 4 m mélységű réselő berendezés kísérleti példányát, amellyel 1973-ban közös működési kísérleteket végeztünk. A tapasztalatok alapján tökéletesített berendezéssel 1974-ben már terepkísérletekre került sor. és reméljük, hogy 1975-ben elkészül az 5 m mélységig réselő gép műszaki dokumentációja, amelynek alapján a gép gyártása megkezdhető. A magyar intézet feladata ezzel kapcsolatosan a fóliatekercset tartalmazó pajzs, valamint a fólia toldási módjának kidolgozása. Az eljárást és a berendezést az UkrNIIGiM és a VITUKI a (Szovjetunióban és Magyarországon szolgálati szabadalomként jelentette be. Az 1971—75. évi együttműködés eredményeit figyelembe véve a Szovjetunió és Magyarország főhatóságai előirányozták az intézetek közötti együttműködések folytatását az 1976—80. évi időszakban is. Folyamatban van a következő ötéves periódus kutatási-fejlesztési tervének kidolgozása, amely előreláthatóan öt feladatot tartalmaz majd. Az öntözőrendszerek automatizálásával és távirányításával kapcsolatban folytatni kívánják a már megkezdett munkát, az elkészült kísérleti rendszerek vizsgálatát és a kapott eredmények értékelését. Előirányozták a fóliafüggöny-készítő gép további fejlesztését és a műanyagok vízépítési alkalmazásának további kiszélesítését is. Üj témaként jelentkeznek azok a vizsgálatok, amelyeknek célja az árvédelmi művek létesítésének és fejlesztésének gazdasági megalapozása, továbbá az elektronikus számítógépek alkalmazása során szerzett tapasztalatok cseréje.