Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
10. szám - Aujeszky Géza–Dr. Karácsonyi Sándor–Dr. Scheuer Gyula: A DNY-i bükk karsztvízföldtani viszonyai
468 Hidrológiai Közlönij 1974. 10. sz. Aujeszky G.—Dr. Karácsonyi S.— Dr. Scheuer Gy.: A DNy-i Bükk anyagkutatás során sikerült számszerű értékeket kapni. Vitális Gy. szerint a nummuliteszes mészkőösszlet repedezettségének és karsztosodásának átlagos mértéke 4%, amelynek eloszlása a karsztokra jellemző módon változó. III. A vizsgálati eredmények ismertetése Egerben a nagyarányú fejlődést jelző vízigénynövekedést az egri források térségében kiépített vízmű a többlépcsőben végrehajtott fejlesztés ellenére sem képes biztosítani. A fejlődés egyik súlypontja a város északi része, ezért kézenfekvőnek látszott, hogy a szükségszerűvé váló vízműbővítés lehetőségeit ebben a környezetben keressük. Mivel a megelőző kutatások a felszínközeli kavicsos vízadórétegek vízföldtani viszonyait tisztáz7. kép. Az almári kutatófúrás felső-eocén mészkőből kapott kifolyóvize Bild 7. Das aus dem Kalkstein des oberen Eozäns erhaltene Altsflusswasser der Schürfbohrung in Almár Iák és a tervezeti, északi vízmű vízkészletüket teljes egészében hasznosítja, az adottságok alapján csak a miocén-rétegvizek és a mészkő-dolomit kőzetek hasadékaiban tározott karsztvíz igénybevétele jöhetett szóba. Felnémettől É-ra, az Almári vasútállomástól K-re, az Eger patak völgyének peremén egy régi eltömött Schröter Z. által említett feltörővizet adó szénkutatófúrás mellé telepített fúrás során az alsó miocén rétegösszletben 4 finomhomokos vízadószint jelentkezett, amelyeket próbaszűrő beépítésével megvizsgáltak. A kapott eredmények szerint a két felső homokréteg vízadóképessége megfelelő, míg az alsó két vízadószint nagyobb vízmennyiséget nem képes szolgáltatni (3. ábra és 1. kép). A vízvegvvizsgálatok szerint a miocén rétegvizek karsztvíz összetételt mutatnak, jelezve, hogy e rétegvizek vízutánpótlódását a karsztvíz biztosítja. fgv a miocén vízadórétegekből átadott karsztvíz termelhető ki. A miocén-rétegek homokos szintjei általában rossz vízutánpótlódással rendelkeznek, vízkészletük hamar kimerül és vízadóképességiik csak kishozamú értéken állandósul. A kedvező viszonyokat tehát a helyi vízföldtani adottságok kialakulása eredményezte. A vízadórétegek feltételezhetően vetők mentén karsztos képződményekkel érintkeznek, így lehetőség van a karsztvíz beáramlására, folyamatos vízutánpótlódásra. Az almári kutatófúrás 199,5 m-ben a miocénrétegek alatt közvetlenül felső eocén mészkövet ért el. Ezzel lényegében megnyílt annak lehetősége, hogy a felnémeti medencében a fedett karsztból közvetlenül felszálló karsztvizet termeljünk ki a város részére. A felsőeocén mészkőben több repedezett sza1.SZ. rétegvizsgálót 199,Sm.. nyv* 12,70 m 240 l/p+0,S0m 400l/p-12men 2.si rétegvizsgálót tiOOmm i>W3mm nomj nyv+llßm 150l/p*1m 400 l/p-19,0 m-e 3sz. rétegvizsgálat I I 23tm MUmm 95 ni 177 m I 185 195 ml nyv+6,3Qm 40 l/p* Um 200i/p-3l m-en végleges kát kiképzés Agyago/ás ttiOOmm 23,6m »318mm t241mm 83m >l6Smm Agyagolás nyv*e,20 1*50 l/p '0, SO 710 l/p-2,40m-en 3. ábra. Az almári kutatófúrás földtani és vízföldtani adatai Abb. 3. Geologische und hydrogeologische Daten der Schürfbohrung in Almár
