Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
48 Hidrológiai Közlöny 1974. 1. szám Oláh J.: A nyíregyházi aerob iszapkezelő Abtaerator-Belüfter von 2,4 m Durchmesser im „Halbdurchlauf verfahren" durchgeführt, wo. wir als Waschwasser gereinigtes Abwasser verwendet haben. 3. Im Belüfter hielten wir eine Belastung von 1,54— 1,95 kg/m 3-Tag von organischen Stoffen bei 15 kg/m 3 überflüssiger Belebtschlammkonzentration und 6,8 tägiger hydraulischer Aufenthaltszeit aufrecht, bei der wir eine Verminderung von organischen Stoffen von 1 7—20% gemessen haben. 4. Der behandelte Schlamm ent wässerte sich im Trokkenbeet leicht und gut. Beim behandelten Schlamm haben wir weder Fäulung, noch Geruchsbelästigung erfahren. 5. Bei der Behandlung des Überschussschlammes haben wir nach einer Betriebszeit von 3 Wochen eine Schaum-und Schwimmstoffbildang beobachtet die mit der Erhöhung der Waschwassermenge entfernt werden konnte. 6. Auf Einfluss einer mehrwöchigen Tagestemperatur von —10 °C ist die Temperatur im Belüfter unter + 5 °C gefallen und wegen Frostgefahr musste das Becken entleert werden. In den kälteren Wintermonaten muss im Belüfter, um eine Temperatur von über + 10 °C aufrecht zu erhalten, die Menge des Waschwasserschlammes auf das zehnfache erhöht werden. Wegen dein Halbdurchlaufscharakter der Einrichtung, war dies in unserem Fall nur um 1, was die Sicherung des Wärmehaushalts nicht ermöglicht hat. (Folytatás a 40. oldalról) Zagyva— Tarna napok '73 Salgótarján, 1973. október 3 — 5. A Magyar Hidrológiai Társaság, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, valamint a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 1973. október 3 — 5. között konferenciát rendezett Salgótarjánban, amelyen a Zagyva—Tarna vízgazdálkodási szabályozó rendszer létesítésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdéseket tárgyalták meg. A konferencia megnyitóját Vincze József, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese tartotta. A konferencia négy ülésszakot tartott. Az egyes ülésszakok elnökei dr. Vitális Sándor a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke, Polgár István, Nagy Illés és Vezse Sándor vízügyi igazgatók voltak. A vitavezetői tisztséget dr. Starosolszky Ödön, dr. Vágás István, dr. Lászlóffy Woldemár és dr. Kovács György látta el. Nógrád megye Tanácsa részéről Illés Miklós elnökhelyettes üdvözölte a megjelenteket. A konferencián a következő előadások hangzottak el: Radványi Rudolf: A Zagyva — Tarna vízgazdálkodási szabályozó rendszer. Salamin András: A Zagyva — Tarna irányítástechnikai modell. Károlyi Csaba: A Zagyva—Tarna távmérőrendszer tervezése. Selényi Endre: A Zagyva — Tarna távmérőrendszer telemechanikájának tervezése. Károlyi Attila: A Zagyva—Tarna távmérőrendszernél alkalmazott műszerek. Holló Gyula: Vízkészletelosztási órarend előkészítése, számítógép felhasználásával természetes vízfolyásokon. Ondruss Lajos —Salamin András: Tározórendszerek tervezése számítógéppel. Bátkay György — Domonyik Ferenc: Víztározási lehetőségek, azok vízgazdálkodási-közgazdasági értékelése, kihasználása, a tározók üzemeltetési feladatai és tapasztalatai a Tarna vízrendszerében. Császár József—Puskás Mária: Vízminőség-szabályozási problémák a Felső-Zagyva vízgyűjtőn. Feliér Pál: A Zagyva vízminőségével kapcsolatos kérdések. Dr. Pázold Ádám: A Tarna vízrendszer vízminőségi és vízvédelmi problémái. Holló Gyula—Radványi Rudolf: Ipoly vízbázis vizsgálatok Salgótarján vízellátásához. Horváth Vera—Takáts Attila: A hulladékelhelyezés kérdései a Felső-Zagyva vízgyűjtőjén. Kertai István—Zalányi Terézia: A tározás szerepe a Felső-Zagyva-völgy vízrendszerében. Körtvélyi Kálmán—Csicsely András: Talajvédelem és vízrendezés fejlesztésének hatása a Tarna árvízi hozamára. Pados Iliire: A víztározás várható hatása a Tarna árvízhozamára, eddigi ármentesítési és védekezési tapasztalatok. Berényi Árpád: A Zagyva alsó szakaszának árvízvédelmi helyzete és fejlesztési módja. Boros Béla: A Zagyva menti területek vízrendezése. Tótli Sándor: Dombvidéki öntözési tapasztalatok és igények a Tarna vízgyűjtőjén. Pálhidy Csaba: Öntözési lehetőségek a Zagyva mentén. Mezei János: A Zagyva menti belvíz- és öntözésfejlesztés jelentősége a mezőgazdaság számára. Horváth Vera: A felszín alatti sztatikus vízkészletek gépi számítása. Stéfán Mértonné—Bán Miklós: A Tarna vízrendszer felszíni és felszín alatti vízkészletgazdálkodási kérdései. Deák Béláné —Gondos György: A vízellátás alakulása a Felső-Zagyva térségében. Gulyás Zoltán: A vízellátás és csatornázás helyzete és problémái a Mátra előterében. Aranyosi Gábor: Regionális vízellátó rendszerek üzemelési tapasztalatai. Schmiedt Sándorné—Balázs László: A vízgazdálkodás helyzete, az ivó-, ipari és mezőgazdasági vízigények és kielégítésük a Tarna vízrendszerben. Dr. Kovács Sándor: A mátrai üdülőkörzet ós településhálózat vízgazdálkodással szembeni igényei. Pető Ottó: A Nógrád megyei településhálózat fejlesztési terve és a vízgazdálkodás kapcsolata a Zagyva térségében. Az előadásokat követően a szakvezetői értékelést dr. Salamin Pál egyetemi tanár tartotta. Zárszót mondott: Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese. Az előadó üléseket követően október 5-én a konferencia tanulmányúttal folytatódott. A résztvevők Salgótarjánból indulva megtekintették Somoskőt, a salgótarjáni üveggyárat, a maconkaí mérőszelvényt, a Köszörűvölgyi és Csóréti tározót, Mátraházát, a Hasznosi tározót ós Pásztó környékét. A konferencia határozati javaslatban juttatta kifejezésre, hogy a Zagyva — Tarna vízgazdálkodási szabályozó rendszer beruházását kiemelten indokolt kezelni. A munkában részt vevő szakembergárda a rendszer eddigi tervezésében olyan újszerű megoldásokat alkalmazott, amellyel lerakta a vízgazdálkodásban az automatikus szabályozás alapjait és így megindulhatott az a fogamat, amelynek végcélja az egész ország szabályozott vízgazdálkodási rendszerré való kiépítése. A továbbiakban a konferencia ajánlásokat dolgozott ki a fejlesztő munkálatok további ütemezésére. A konferencia anyaga külön kiadványban jelenik meg. A tárgykör lényeges részei a Hidrológiai Közlöny 1973. évi 7. számában tanulmányok keretében kerültek ismertetésre és elemzésre. V. I.
