Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

3(432 Hidrológiai Közlöny 1974. S. sz. náló-csoportnak) a számára és milyen társadalmi-politikai feltételek mellett optimális megoldást keressük; személytelen és abszolút optimum ugyanis nem létezik. A kritériumok kiválasztásakor figyelembe kell venni az érintett ország fejlettségi szintjét és készleteinek korlátait is. Az optimálási kritériumok egyik összetevőjeként magának az optimálással kapott eredménynek a megbízhatóságát is érvényesíteni kell. Azt is figyelembe kell venni, hogy az optimálási modellekben szereplő gazdasági, társadalmi és politikai tényezők, a különböző gazdasági ágazatok relatív súlya stb. idővel megváltozhatnak. Ezért az eredmények időnkénti felülvizsgálata, esetleg újabb kritériumok alapján végzett újabb optimálás válhat szükségessé. D) témakör: Számológépes eljárások alkalmazása a vízgazdálkodás üzemirányításában A vízkészletek optimális szótosztása, mennyiségi ós minőségi védelme csak olyan területeken oldható meg tökéletesen, amelyeken a vízgazdálkodás egységes üzemirányítását emberi felügyelettel, kiválasztott matematikai modellek szerint működő számológépek végzik, az információk beszerzésétől egészen az intézkedések következményeinek az elemzéséig. Kevés olyan ország van, amelynek már eddig is tapasztalatai lennének e téren. A tározórendszerek matematikai modellek alapján való üzemeltetése terén elsősorban az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország ért el eredményeket. Néhány további országban működnek, vagy épülnek még automatizált vízminőségi és árvízvédelmi észlelő- és riasztó rendszerek s helyenként a lakossági ós öntözési vízellátás, valamint a szennyvízkezelés irányítását is automatizálták. A Szovjetunióban és Bulgáriában egész vízgyűjtőkre, kiterjedő automatizált rendszereket építenek jelenleg s ezekenek az egész ország területére való kiterjesztését tervezik. E) témakör: A minőségi és mennyiségi vízgazdálkodás automatizálása A vízminőség észlelésének automatizálása viszonylag gyorsan fejlődik az EGB-tagországokban. Egyelőre azonban még nem minden összetevő észlelése és elemzése automatizálható; ezeket továbbra is hagyományos módon kell végezni. Hiányzik a különböző módszerek megbízhatóságáról és használhatóságáról folytatott megfelelő nemzetközi tapasztalatcsere. A vízminőségvizsgálati eredmények számszerű jellemzése sem egységes, ami közös (nemzetközi) használatukat megnehezíti. A nagy kiterjedésű, többcélú rendszerek vízgazdálkodása csak nagy sebességű számológépekkel irányítható. Egyes esetekben a számológép csak az információk gyűjtését, feldolgozását és közreadását végzi, míg a döntés mérnöki feladat; más esetekben a döntést is a gép hozza. A szimpozionon nem alakult ki egységes vélemény arról, hogy a döntési hatáskört milyen mértékben célszerű a gépre ruházni. F) témakör: Vízgazdálkodási adatok gyűjtése, tárolása és hasznosítása Az EGB számos tagországában (az Amerikai Egyesült Államokban, Bulgáriában, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban, a Szovjetunióban stb.) regionális és országos információs rendszereket hoznak létre a vízkészletek gazdaságos és hatékony hasznosítása céljából. E rendszerek a vízszolgáltatás és a vízigények értékeinek és eloszlásának előrejelzésében, valamint a vízhasznosítás észlelésében és a vízminősógvódelemben nyújtanak fontos segítséget. Ilyen információs rendszerek tervezésekor a következő elvek érvényesítése ajánlható: — A fölösleges és ellentmondó adatok kiszűrése lehetőleg már a rendszerbe való bemenetkor történjék meg. — Az adatgyűjtést az adatok fő használója irányítsa. — Az információs rendszer mindenféle szükséges megváltoztatását az adatok értelmezéséért felelős személyek végezzék. — Határozott intézkedést kell tenni az ismétlődő adatok számának maximális csökkentésére. 3. A szimpozion ajánlásai 1. A szimpozion ajánlja, hogy a kormányok szorgalmazzák vízgazdálkodási szakemberek képzését, valamint a kivitelező, tervező és kutató szakemberek gondolatcseréjét. Különösen az igazgatási szakembereket kell támogatni abban, hogy értékelni tudják azokat a módszereket, amelyek az észlelési adatokat, a matematikai modelleket, a gazdasági és a környezeti tényezőket, valamint a számológépeket a vízgazdálkodási rendszerek célszerű méreteinek és üzemrendjének a meghatározására hasznosítják. 2. Hatékonyabb információcserére lenne szükség a vízgazdálkodási matematikai modellek felállítása és alkalmazása terén. 3. EGB információs központot kellene létesíteni a vízminőségi figyelőszolgálat eszközeiről és módszereiről szerzett tapasztalatok kicserélésére. 4. Az EGB tegyen lépéseket egységes vízminőségi mutatórendszer kialakítása érdekében. Ennek hiányában ajánlható, hogy a közös vízgyűjtőkön érdekelt országok, ill. szervek két- vagy többoldalú megállapodásokban rögzítsék a közösen alkalmazandó mutatókat. 5. Támogatni kell azokat a törekvéseket, amelyeknek célja a vízgazdálkodási ós vízminőségvédelmi kutatások koordinálása és a kutatási eredmények cseréje. 6. Célszerű lenne, ha az EGB Vízügyi Bizottsága hamarosan szimpoziont rendezne a következő témáról: ,,A csapadékingadozás vízfogyasztásra gyakorolt hatásának hosszúidejű kompenzálása és a vízkószletgazdálkodás". Domokos Miklós