Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

3(432 Hidrológiai Közlöny 1974. S. sz. náló-csoportnak) a számára és milyen társadalmi-poli­tikai feltételek mellett optimális megoldást keressük; személytelen és abszolút optimum ugyanis nem létezik. A kritériumok kiválasztásakor figyelembe kell venni az érintett ország fejlettségi szintjét és készleteinek korlá­tait is. Az optimálási kritériumok egyik összetevőjeként magának az optimálással kapott eredménynek a meg­bízhatóságát is érvényesíteni kell. Azt is figyelembe kell venni, hogy az optimálási mo­dellekben szereplő gazdasági, társadalmi és politikai tényezők, a különböző gazdasági ágazatok relatív súlya stb. idővel megváltozhatnak. Ezért az eredmények időn­kénti felülvizsgálata, esetleg újabb kritériumok alapján végzett újabb optimálás válhat szükségessé. D) témakör: Számológépes eljárások alkalmazása a vízgazdálkodás üzemirányításában A vízkészletek optimális szótosztása, mennyiségi ós minőségi védelme csak olyan területeken oldható meg tökéletesen, amelyeken a vízgazdálkodás egységes üzem­irányítását emberi felügyelettel, kiválasztott matema­tikai modellek szerint működő számológépek végzik, az információk beszerzésétől egészen az intézkedések követ­kezményeinek az elemzéséig. Kevés olyan ország van, amelynek már eddig is tapasztalatai lennének e téren. A tározórendszerek mate­matikai modellek alapján való üzemeltetése terén első­sorban az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország ért el eredményeket. Néhány további országban működnek, vagy épülnek még automatizált vízminőségi és árvízvédelmi észlelő- és riasztó rend­szerek s helyenként a lakossági ós öntözési vízellátás, valamint a szennyvízkezelés irányítását is automatizál­ták. A Szovjetunióban és Bulgáriában egész vízgyűj­tőkre, kiterjedő automatizált rendszereket építenek jelenleg s ezekenek az egész ország területére való kiter­jesztését tervezik. E) témakör: A minőségi és mennyiségi vízgazdálkodás automatizálása A vízminőség észlelésének automatizálása viszonylag gyorsan fejlődik az EGB-tagországokban. Egyelőre azonban még nem minden összetevő észlelése és elemzése automatizálható; ezeket továbbra is hagyományos mó­don kell végezni. Hiányzik a különböző módszerek megbízhatóságáról és használhatóságáról folytatott megfelelő nemzetközi tapasztalatcsere. A vízminőségvizsgálati eredmények számszerű jellemzése sem egységes, ami közös (nemzet­közi) használatukat megnehezíti. A nagy kiterjedésű, többcélú rendszerek vízgazdál­kodása csak nagy sebességű számológépekkel irányít­ható. Egyes esetekben a számológép csak az információk gyűjtését, feldolgozását és közreadását végzi, míg a döntés mérnöki feladat; más esetekben a döntést is a gép hozza. A szimpozionon nem alakult ki egységes vélemény arról, hogy a döntési hatáskört milyen mér­tékben célszerű a gépre ruházni. F) témakör: Vízgazdálkodási adatok gyűjtése, tárolása és hasznosítása Az EGB számos tagországában (az Amerikai Egyesült Államokban, Bulgáriában, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban, a Szovjetunióban stb.) regionális és országos információs rendszereket hoznak létre a víz­készletek gazdaságos és hatékony hasznosítása céljából. E rendszerek a vízszolgáltatás és a vízigények értékeinek és eloszlásának előrejelzésében, valamint a vízhasznosí­tás észlelésében és a vízminősógvódelemben nyújtanak fontos segítséget. Ilyen információs rendszerek terve­zésekor a következő elvek érvényesítése ajánlható: — A fölösleges és ellentmondó adatok kiszűrése lehető­leg már a rendszerbe való bemenetkor történjék meg. — Az adatgyűjtést az adatok fő használója irányítsa. — Az információs rendszer mindenféle szükséges meg­változtatását az adatok értelmezéséért felelős sze­mélyek végezzék. — Határozott intézkedést kell tenni az ismétlődő adatok számának maximális csökkentésére. 3. A szimpozion ajánlásai 1. A szimpozion ajánlja, hogy a kormányok szorgal­mazzák vízgazdálkodási szakemberek képzését, vala­mint a kivitelező, tervező és kutató szakemberek gon­dolatcseréjét. Különösen az igazgatási szakembereket kell támogatni abban, hogy értékelni tudják azokat a módszereket, amelyek az észlelési adatokat, a matema­tikai modelleket, a gazdasági és a környezeti tényezőket, valamint a számológépeket a vízgazdálkodási rendszerek célszerű méreteinek és üzemrendjének a meghatározá­sára hasznosítják. 2. Hatékonyabb információcserére lenne szükség a vízgazdálkodási matematikai modellek felállítása és al­kalmazása terén. 3. EGB információs központot kellene létesíteni a vízminőségi figyelőszolgálat eszközeiről és módszereiről szerzett tapasztalatok kicserélésére. 4. Az EGB tegyen lépéseket egységes vízminőségi mutatórendszer kialakítása érdekében. Ennek hiányá­ban ajánlható, hogy a közös vízgyűjtőkön érdekelt or­szágok, ill. szervek két- vagy többoldalú megállapodá­sokban rögzítsék a közösen alkalmazandó mutatókat. 5. Támogatni kell azokat a törekvéseket, amelyeknek célja a vízgazdálkodási ós vízminőségvédelmi kutatá­sok koordinálása és a kutatási eredmények cseréje. 6. Célszerű lenne, ha az EGB Vízügyi Bizottsága ha­marosan szimpoziont rendezne a következő témáról: ,,A csapadékingadozás vízfogyasztásra gyakorolt hatá­sának hosszúidejű kompenzálása és a vízkószletgazdál­kodás". Domokos Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom