Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
9. szám - Dr. Váncsa András Lajos: Adatok Észak-Magyarország vízfolyásainak algavegetációjához, különös tekintettel a vízminőségi állapotok megítéléséhez
422 Hidrológiai Közlöny 1974. 9. sz. Dr. Váncsa András L.: Adatok Észak-Magyarország algavegetációjához [Algoliterszám*10 s] 1. ábra. Az alga literszám alakulása 1969. 08. 14.-én a Sajó hossz-szelvénye mentén függőlegesen vonalzott : Nitzschia acicularis vízszintesen vonalzott : Cyclotella Meneghiniana pontozott : egyéb Bacillariophyceae fekete szinti : összes egyéb alga taxon 2. táblázat A Cyclotella Meneghiniana és Nitzschia acicularis százalékos előfordulása a Sajóban 1969.08.14-én a Bacillariophyceae (a, c, e oszlop) és az összes alga literszám (b, d, f oszlop) viszonylatában Mintavételi helyek Cyclotella M. Nitzschia a. A kettő együtt Mintavételi helyek a b c d e f Sajópüspöki . 68,6 62,5 3,6 3,2 72,2 65,7 Hót 82,6 74,1 3,7 3,3 86,3 77,4 Putnok 91,6 89,5 5,9 5,8 97,5 95,3 Dubicsány- . . Vadna .... 92,5 89,3 4,6 4,5 97,1 93,8 Sajókaza .... 95,2 92,7 3,9 3,8 99,1 96,5 Kazincbarcika felett 95,9 91,5 3,3 3,1 99,2 94,6 Kazincbarcika 95,9 3,3 99,2 alatt 96,7 95,0 3,3 3,3 100,0 98,3 Sajószentpéter 93,8 92,2 5,4 5,3 99,2 97,5 Sajóecseg . . . 88,7 82,8 2,1 1,9 90,8 84,7 Szirmabesenyő . . . 69,2 61,3 10,2 9,1 79,4 70,4 Miskolc felett 76,2 69,1 23,8 21,6 100,0 90,7 Felsőzsolca . . 72,2 41,3 25,0 14,3 97,2 55,6 Sajólád 45,2 40,8 50,7 45,1 95,9 85,9 Ónod 45,4 35,8 45,4 35,8 90,8 71,6 Körömi-rév . 52,4 43,2 17,4 14,3 69,8 57,5 Sajóörös .... 37,1 27,4 39,5 29,2 76,6 56,6 Kesznyóten . 36,0 30,0 54,6 45,5 90,6 75,5 Torkolat előtt 54,3 36,0 13,0 8,6 67,3 44,6 2. ábra. A Sajó jellemző és érdekes algái 1. Attheya Zachariasii; 2—3. Cyclotella Meneghiniana; 4. Navicula rhynchocephala; 5. Nitzschia acicularis; 6. Synedra ulna; 7. Cryptomonas erosa; 8. Chlamydomonas Ehrenbergii; 9. Actinastrum Hantzschii; 10. Scenedesmus opoliensis; 11. Scenedesmus quadricauda; 12—15. Siderocelis species (Valamennyi rajz 1000 x-es nagyításban készült eredeti rajz.) Kazincbarcika város tisztított kommunális szennyvizeinek beömlése alatt) észlelt nagyszámú Schizomycophyta és Fungi alakok (melyek léte és mennyiség a Kazincbarcika városi szennyvíztelep szennyvizeinek beömlésóvel magyarázható) jó része hiányzik és mennyiségük is erősen lecsökkent az ipari szennyvizek beömlése alatt. Fenti két vizsgálat értékeiből is láthatjuk, hogy a Sajó alga literszáma a hossz-szelvény vizsgálatkor tapasztalt adatokhoz viszonyítva lényeges nagyságrendi eltéréseket mutat. Ennek oka lehet a vegetációs időszak különbözősége, az ökológiai viszonyok eltérése, szennyvizekkel és a szennyező anyagokkal való terhelés stb. Ugyanakkor jól láthatjuk a szennyvízbeömlések alatti literszám csökkenést is. A literszám csökkenését előidézheti az ökológiai viszonyok megváltozása, a szennyvíz bevezetését követő hígulás, valamint maga a spontán szennyező hatása is. A Hangony algavegetációja a torkolatnál általában szegényes és kis literszámú, a BVK szennyvizei élőszervezeteket (időnként néhány Zooflagellata jelenlététől eltekintve) általában nem tartalmaznak. A BH hűtőtornyairól alkalmakként kerülhet csak a Sajóba jelentősebb mennyiségű alga, melyek zöme ott hamarosan el is pusztul. Az eredmények értékelése Az eredmények ismertetése után a korábban említett [18] Kazincbarcika — Sajószentpóter térségében észlelt jelenséggel és a Bacillariophyceae tömegprodukcióval foglalkozzunk.
