Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Kiss Keve T.: Vízvizsgálatok a Keleti Főcsatornán II. Hidrológiai Közlöny 1974. 9. sz. 417 water is observable for periods of different length under the ice cover. After melting, in the still stationary, very clear water a population peak with Cyciotella species predominating, is observable mainly in the vicinity of Balmazújváros (Table 4). This condition prevails up to the beginning of the early spring flood season on the Tisza River, or up to the spring flushing of the main canal. During the spring- and early summer floods the sediment concentration and turbindity of the water are very high, with algae present in very low numbers only. The passage of floods is followed by a period of medium clear water, with a medium-rich phytoplankton population. From the end of July to the end of August minor floods alternate with flood-free periods. In flood-free periods of a few weeks duration a population peak with Cyclotella-Synedra actinatroides predominance (Table 2) has been observed each year [15, 16, 17, 20], Between mid-September and end of October, if no flood wave travels down the Tisza River, the flow velocities decrease in both the river and in the Eastern Main Canal. In the still warm, clear water (typical autumn condition) a rich alga population (Table 3) with Cyclotella-Chloroeoccales forming the majority is commonly observable [15, 16, 17], The typical water quality periods described above have been observable each year in the Eastern Main Canal. The water in the Eastern Main Canal is usually j8-mesosaprobe, the quality shifting but infrequently towards the a-mesosaprobe range (Fig. 5) [1 3, 14, 20]. (Folytatás a 395. oldalról) Kiss László: Kutak állapotvizsgálata. Delre László— Heyduck György—Kremszner Miklós: Szűrőhelyek és beáramlási helyek meghatározásának jelentősége víztermelő kutakban. Andrássy László—Hursán László —Kiss Emil—Papp Jenő —Viola Balázs: Kútdiagnosztikai vizsgálatok a vízkutatásban. Marhoffer József —Suba Sándor: A szénhidrogén kutatásban kialakult speciális karottázs eljárások alkalmazásának lehetősége a vízkutatásban. A Vízgazdálkodási Szakosztály Közgazdasági Csoportja 1974. május 22-én előadó ülést rendezett, amelyen dr. Vargha József: „A vízgazdálkodás növekedési modellje és alkalmazása az ágazati tervezésben" c. előadás hangzott el. Felkért hozzászólók voltak: dr. Dávid László ós dr. Ress Sándor. A Pécsi Csoport, valamint a Magyarhoni Földtani Társulat- Dél-dunántúli Területi Szakosztálya 1974. május 28-án tartott együttes ülésén a következő előadások hangzottak el: Dr. Szederkényi Tibor: Víznyerő területek felkutatása Délkelet-Dunántúl területén. Várszegi Károly: Kavicsos, homokos folyómedrek kapcsolata az élő vízfolyásokkal. Dr. Szederkényi Tiíior: Új-Zéland vetítettkópekben. A Hidrogeológiai Szakosztály a Balneotechnikai Szakosztállyal közösen 1974. május 28-án előadást rendezett, amelyen dr. Dobos Irma: „A Duna-kanyar hévízfeltárási lehetőségei" és Szijjártó Tibor: ,,A Dunakanyar strandfürdőinek helyzete és fejlesztési lehetőségei" c. előadásai hangzottak el. A Soproni Csoport május 28-i előadó ülésén Boldizsár István a tanácsi, állami gazdasági, és termelőszövetkezeti melléktevékenységek keretében folytatott építőipari nyersanyag bányászat Győr-Sopron megyei helyzetéről tartott előadást . A Szennyvíz Szakosztály 1974. május 29-én „Szennyvíziszapok kezelésének irányvonalai a hazai tervezésben" címmel ankétot rendezett, amelyen az alábbi előadások hangzottak el: Dr. Körösmezey László: Az iszapkezelés lehetőségei általában. Dr. Vimmer László: Az iszapvíztelenítés elméletének kérdései. A vákuum szűrés és centrifugálás létjogosultsága. Muhits Tamás: Az iszapsűrítés. Lesenyei Gábor: Félüzemi iszapvíztelenítési vizsgálatok. Vegyszeres kondicionálás. Stehlik József: A centrifuga a gyakorlatban. Dr. Magó István: A szűrőprés és alkalmazási területe. Dékei Aurél: Az iszapégetés és szárítás. Béress Béla: Elképzelések az iszapkezelésről NagyBudapesten. Összefoglaló értékelést tartott: Dr. Bartha István. < A Magyarhoni Földtani Társulat Déldunántúli Területi Szakosztálya, a Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi és Tolna megyei Csoportjával közösen 1974. június 4-ón Szekszárdon „Tolna megye építésföldtani és vízföldtani helyzete" címmel tanulmányúttal egybekötött ankétot rendezett. Az ankét napirendjón a következő előadások szerepeltek : Dr. Scheuer Gyula: A paksi erőmű területének építésföldtani ós építéshidrológiai viszonyai. Dr. Szederkényi Tibor: Tolna megye építőipari alapanyag kérdései a földtani kutatások tükrében. Angster József: Új építőanyag a vázkerámia. Bordás István: Tolna megye közművesítósi, vízellátási helyzete, az ivó- ós termálvízkutatás eredményei. Dr. Némedi Varga Zoltán: A dombóvári vízkutatások eredményei. Németh Gusztáv: A szénhidrogén kutatás eredményei és lehetőségei Tolna megyében. Hetényi Rudolf: A földtani térképezés helyzete Tolna megyében. Pataki József: A szekszárdi szőlőhegyek eróziója. Boóts Kálmán: A Sió torkolati mű. A tanulmányúton a résztvevők megtekintették a Sió torkolati művet, ahol Ooóts Kálmán tartott ismertetőt. Ugyancsak megtekintették a szekszárdi eróziós területeket is, ahol Pataki József ismertetője hangzott el. A Magyar Hidrológiai Társaság ós az Országos Vízügyi Hivatal rendezésében hangzott el 1974. június 7-én Dr. W. R. Derrick Sewell professzor (Victoria Egyetem, Kanada) „A vízgazdálkodási tervezés új irányai" c., valamint június 7-ón „Az árvízvédelem fejlesztésének stratégiái" c. előadása. A Vízrendezési, Árvíz mentesítési és Öntözési Szakosztály a Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társaságának Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztályával közösen 1974. június 5-én előadó ülést rendezett, amelyen Szalka Antal a csepegtető öntözőberendezésekről tartott előadást. Szólott a csepegtető, módszer agrotechnikai és műszaki előnyeiről, valamint hátrányairól. Ismertette a hazai fejlesztés helyzetét. A Közép-dunántúli Csoport 1974. június 7-ón rendezett előadó ülésén Szekszárdon Falussy Ferenc, a Tolna megyei öntözésfejlesztési lehetőségekről tartott előadást, amelyben a víztározók és az öntözőfürtök létesítésére, ill. kihasználására is kitért. A Tatabányai Csoport, a Tatabányai Szénbányákkal közösen 1974. június 11-én „Tatabányai technológiák alkalmazása a szennyvíztisztításban és a vízelőkészítésben" címmel kiállítással egybekötött ankétot rendezett. Az ankéton a következő előadásokra került sor: Czelecz Pál: Hűtő ós egyéb technológiai vizek előkészítése. (Folytatás a 425. oldalon)