Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

9. szám - Dr. Kiss Keve Tihamér: Vízvizsgálatok a Keleti-főcsatornán. II.

414 Hidrológiai Közlöny 1974. 9. sz. Dr. Kiss Keve T.: Vízvizsgálatok a Keleti Főcsatornán 11. 4. táblázat A Keleti Főcsatorna titoplanktonjának mennyiségi változása Balmazújvároson (1970. III. 20—IV. 6.) Taöjiuifa 4. KoAmecmeeHHoe u3MeHeHue (ßumonnanKmona Bocmomiozo MazucmpaAbnozo Kanada y e. BaAMa3yüeapoui (e nepuod c 20 Mapma no 6 anpeAR 1970 z.) Mintavétel ideje III. 20. 23. 25. 26. 27. IV. 2. 6. Achnantes minutissima 20 Asterionella formosa 10 20 Cyclotella spp 30 270 8000 7720 4900 1040 360 Cymbella ventricosa 20 Diatoma elongatum 10 Nitzschina acicularis 10 20 N. sigmoidea 20 Synedra ulna 15 10 S. ulna var. oxyrhynchus ....« 10 Egyéb Bacillariophyceae 30 60 10 40 50 Bacillariophyceae összesen 40 315 8080 7760 4920 1140 420 Ankistrodesmus acicularis 15 20 20 10 A. angustus 30 90 20 20 20 70 A. longissimus var. acicularis 15 80 00 00 80 Kirchneriella lunaris 15 20 Lagerheimia quadriseta 10 Micractinlm pusillum 40 Scenedesmus spinosus 30 10 S. spinosus var. bicaudatus 15 Egyéb Scenedes mus spp 15 10 Tetrastrum glabrum 10 Egyéb Clilorococcales 170 225 80 20 20 60 70 Chlorococcales összesen 200 420 200 100 140 180 190 Chlamydomonas spp Trachelomonas spp Dinobryon sertularia 30 90 15 20 10 20 10 összes algaszám [ezer ind/l] 270 840 8300 7870 5060 1340 620 algafajt figyeltünk meg, melyek leghamarabb május, júniusban szoktak megjelenni nagyobb számban a Tisza és a főcsatorna vizében. Ilyenek az Ankistrodesmus longissimus var. acicularis, Kirchneriella lunaris, Langerheimia quadriseta, Micractinium pusillum, Scenedesmus spinosus, S. spinosus var. bicaudatus. A Cyclotella népességmaximum kialakulásának okait keresve az alábbiakat állapíthatjuk meg. Belcher, Swale, Heron [1], Holland [4], Lund [6, 7, 8], a kovamoszatok tavaszi maximumát az édesvizekre (elsősorban állóvizek) jellemzőnek tartják. Heron [3] a Windermere, Esthwaite Water, Blelham Torn tavakat vizsgálva 1958—60 közt, mindhárom tónál március május között diatoma maximumot figyelt meg. Vizsgálatai alapján megállapítja, hogy a maximumot kiváltó tényezők közt fontos szerepe van tavasszal az emelkedő vízhőmérsékletnek. Emellett lényeges az, hogy a tél folyamán felszaporodik a vízben a foszfor (3—8 jug/l,) a nitrát (0,2—0,8 mg/l) és a szilikát (0,8— 1 mg/l), mely a kellő tápanyagmennyiséget biztosítja. A tavaszi kovamoszat maximummal párhuzamosan csökken a nitráttartalom, a foszfát és szilikát pedig közel nullára esik. Miután a tavaszi diatoma maximum visszahanyatlik, az előbbi ionok mennyisége lassan emelkedni kezd. Ezzel megegyező LuncL [7], Swale [12], Wang és Ewans [22] megfigyelése. Lényeges tényezőnek tartják az emelkedő vízhőmérsékletet és a kedvező fényviszonyokat a tavaszi kovamoszat maximum kialakulásában. A Keleti Főcsatornán az emelkedő vízhőmérséklet szerepét eddig még nem sikerült kellően tisztázni, viszont a kedvező fényviszonyok szerepe egyértelműen megnyilvánul. Balmazújvároson akkor alakul ki Cyclotella népességmaximum, ha a jég már elolvadt, a víz átlátszósága pedig nagy, vagyis a víz fényklímája kedvező. A népességmaximum hanyatlása általában a főcsatorna tavaszi átöblítésekor szokott megindulni. A népességmaximumokkal azért foglalkoztunk bővebben, mivel ezek jellegzetes vízminőségű állapotai a főcsatornának. Lényegesek abból a szempontból is, hogy a nagyszámú alga jelenléte kevésbé teszi alkalmassá a vizet ivóvíznyerésre. A nagy egyedszámú algaegyüttes a víztisztítást megnehezíti, a tisztított víz minőségét rontja. A vizsgálatokból levonható szaprobiológiai következtetések A Keleti Főcsatorna szaprobiológiai viszonyait elsősorban a tiszalöki vízlépcső feletti folyószakasz minősége határozza meg. Tiszalök fölött torkollik a Tiszába a Bodrog, mely elsősorban Csehszlovákia felől szállíthat szennyezéseket. Szélsőséges esetben a Bodrog szennyező hatása a Keleti Főcsatornában is érezhető [20]. Jelentősen szennyezhetik a főcsatorna vizét a belvizek, melyek egy része gravitációsan, másik része szivattyúk segítségével juthat bele [5, 9]. Ez utóbbi esetekben a csatornában számottevő minőségváltozás jöhet létre, módosítva a szaprobiológiai vízminőséget is. A VITUKI 1969ben, Hajdúnánás környékén végzett belvízvizsgálatai azt mutatták, hogy abban a csapadékszegény és belvízszegény évben, a belvizek szaprobiológiai minősége a főcsatornáéval majdnem azonos volt [2, 9].