Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

9. szám - Dr. Kiss Keve Tihamér: Vízvizsgálatok a Keleti-főcsatornán. II.

Dr. Kiss I^eve T.: Vízvizsgálatok a Keleti Főcsatornán II. Hidrológiai Közlöny 1974. 9. sz. 409 2. táblázat A Keleti l'öcsatorna fltoplanktonjának mennyiségi változása Tiszalök és Balmazújváros között (19J0. VIII. 1«—IX. 9.) TaOAuqa 2. Ko.iimecmeeiiuoe u3MeneHue (pumoruauKmoua Bocmomwzo MaeucmpaAbnozo Kanada Me.vctíy ez. Tuca/ieK u BaAMa3yüeapom (e nepuoó c 3 aeeycma no 10 cenmnöpsi 1970 z.) Mintavétel helye 0 1 2 0 1 2 0 1 2 1 2 Mintavéte. ideje • VIII. 10. 10. 12. 24. 24. 20. 31. 31. IX. 2. 7. 7. 9. Achnantes minutissima 100 Asterionella formosa 15 20 Attheya zachariasi 80 30 Cyclotella spp 3720 4050 1600 120 00 130 3 940 0 700 180 520 345 2500 Melosira granulata var. angustissima .... 20 20 20 M. granulata var. angustissinia f. spiralis . 20 100 M. varians 20 Navicula cryptocephala 20 Nitzsc-hia acicularis 40 30 10 20 20 Synedra actinastroides 500 120 120 390 40 5 700 4 720 00 600 900 000 S. ulna 20 Egvéb Bacillariophvceae spp 40 30 20 20 70 00 40 20 Baeillariophyceae összesen 4380 4230 I960 540 120 210 9 800 11 540 300 1200 1200 3340 Actianstrum hantzschii 20 00 40 20 135 20 Ankistrodesmus acicularis 40 30 20 140 20 15 60 A. angustus 300 150 40 30 20 100 200 40 00 60 A.arcuatus »0 40 A. longissimus var. acicularis 40 40 20 < hodatella balatonica 20 Coelastrum microporum 90 40 20 C. sphaericum 20 30 C'rucigenia apiculata 20 20 20 40 C. tetrapedia 20 30 10 20 100 20 15 20 Didymocystis planctonica 20 0U 20 20 Franceia tenuispina 20 20 Kirchneriella lunaris 20 30 40 30 20 20 40 00 40 20 K. obesa 40 20 20 20 20 Micractinium pusillum 20 20 10 40 20 00 20 Oocystis borgei 40 30 Pediastrum duplex 20 1*. tetras var. tetraodon 40 Scenedesnius acuminatus 20 60 40 120 20 S.acutus 40 40 S. acutus f. alternans 20 S. ecornis var. disciformis 30 S. intermedius 20 S. intermedius var. bicaudatus 20 S. opoliesnis 20 S. quadricauda 40 20 40 40 20 15 S. quadricauda var. maximus 30 20 S. spinosus var. bicaudatus 20 Egyéb Scenedesnius spp 40 120 20 10 00 20 Schroederia setigera 20 20 Tetraédron minimum 20 20 Tetrastrum glabrum • 20 T. staurogeniaeforme 20 Treubaria triappendiculata 20 10 Egyéb Chlorococcales spp 040 570 400 90 120 110 200 220 80 220 15 120 Chlorococcales összesen 1300 1290 820 150 200 250 900 1 100 220 420 285 440 Microcystis flos-aquae Euglena spp Trachelomonas spp Chlamydomonas spp Gonium pectorale Pandorina morum Centritractus belenophorus 100 30 20 20 10 30 10 40 20 40 20 20 40 20 20 15 15 összes algaszám [ezer ind/1] 5780 5550 2820 090 320 510 10 700 12 760 540 1720 1575 3780 apró. homokszemcsék mennyisége. Emiatt romlik a víz átlátszósága, kedvezőtlenebbé válnak a fényviszonyok, kisebb fokú az algák szaporodása. Emellett a nagyobb méretű (több tíz esetleg száz mikron nagyságú) homokszemcsék mechanikai sésülést is okozhatnak az algákon. A törékeny testű szervezeteket (Chlorococcales-, Chlamydomonas fajok, Attheya zachariasi) az áradáskor kialakuló fokozott turbulencia viszonyok, s az ásványi szemcsék mechanikai hatása összetöri. Ez utóbbi okokra vezethető vissza az a szervezetszám csökkenés, ami a főcsatorna első 5 kilométeres szakaszán öntözési idényben megfigyelhető [13, 20]. A Keleti Főcsatorna nyárvégi planktonjára jellemző a minden évben megfigyelhető, általában július-augusztusban kialakuló Cyclotella—Synedra actinastroides dominanciával jellemzett népességmaximum. Nyár végére az áradások már levonulnak, s a lassúbb folyású Tiszában és Keleti Főcsatornában kedvező fényviszonyok és magas vízhőmérséklet mellett faj és egyedgazdag alganépesség jön létre. Ha a korai őszi esőzések áradást nem hoznak, szeptember-október váltóján leggazdagabb a Tisza és a főcsatorna fitoplanktonja ami Cyclotella— Chlorococcales dominanciával jellemzett népességmaximummal jelentkezik. Október végén, november elején a víz hőmérséllete fokozatosan csökken, romlanak a fényviszonyok, s az őszi gazdag planktonalga együttes mind