Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
9. szám - Tomik Teresa–Dohnalik József–Ujda Kazimierz–Puskás Tamás: A varsói PIHM és a budapesti VITUKI közötti együttműködés a hidrológiai észlelőhálózat fejlesztése terén
Tomik T. és mtsai: A varsói PIHM és a budapesti VITUKI Hidrológiai Közlöny 1974. 9. sz. 389 pontosság növekedését a több évről származó kiegészítő észlelési adatok bevezetésével, összehasonlítva azokat a kizárólag rövid észlelési sorok alapján kapott értékekkel 4. Hangsúlyozandó, hogy azoknak a hidrológiai jellemzőknek a becslési módszere, amely az egymással korrelációban álló jelenségek csoportjából adódó kiegészítő információkra épül, olyan objektív értékelési módszer, amely széles körben alkalmazható. Tágabb értelemben való alkalmazása kritériumként szolgálhat hidrológiai észlelőhálózatok felülvizsgálásának koncepciójában, a hálózat területi elhelyezésének tervezésében, az időszakos észlelések bevezetésében, s alapul szolgálhat a hidrológiai adatgyűjtés rendszerének módosítására. A talajvízészlelő hálózat állomásainak ésszerű elhelyezése céljából Lengyelországban széleskörű vizsgálatokat végeztek, figyelembe véve a geológiai jelenségek jellemző vonásait, a szivárgási viszonyokat, a vízgyűjtő geomorfológiai helyzetét, a vízszintváltozást stb. Az észlelőhálózat tervezésénél arra törekedtek, hogy az észlelések kiterjedjenek valamennyi alacsonyan fekvő hidrogeológiai egységre. Ezen kívül figyelembe vették a jelenlegi, ill. a jövőbeni gazdasági szükségleteket a hidrogeológiai és morfológiai viszonyokhoz kapcsolódóan. Az együttműködés eredményei és további lehetőségei a fejlesztés terén A vízgazdálkodás fejlődésének világszerte tapasztalt növekvő üteme a hidrológiával és ezen belül a hidrológiai adatgyűjtéssel szemben fokozott igényeket támaszt. Ezek kielégítése a hidrológiai észlelőhálózatok fejlesztését, a hálózat-tervezés módszereinek felülvizsgálatát, az adatgyűjtés módszereinek és eszközeinek korszerűsítését követeli meg. E munka során — melynek általánosan alkalmazható módszerei még nem alakultak ki — a különböző országok illetékes szolgálatainak együttműködése feltétlenül hasznos. A földrajzi, a gazdasági és vízgazdálkodási adottságokban fennálló különbségek még fokozhatják is az együttműködés előnyeit, amelyet a lengyel—magyar együttműködés is alátámaszt. 4 Tomik Teresa: Próba okreslenia minimalnych okresów obserwacji posterunków wodowskazowych (Kísérlet a minimális észlelósi idő meghatározására a vízmércehálózatban). Materialy PIHM, Warsawa, 1972. A magyarországi hálózat-tervezési koncepció a vízgazdálkodási célokból indul ki, és a hidrológiai elemek természetét figyelembe véve a különböző célokhoz legjobban igazodó, de egymással összehangolt hálózatok kialakítására törekszik. A meglevő hálózatok optimalizálását a rendszervizsgálatokra alapozza. A lengyelországi koncepció a hidrológiai elemekre mint valószínűségi változókra vonatkozó ismeretekből indul ki, és ezek statisztikai vizsgálata alapján a leggazdaságosabb módszert keresi a gyakorlati igények kielégítéséhez szükséges ismeretek gyarapításához. A két különböző oldalról történő megközelítés igen jól kiegészíti egymást. A magyarországi észlelőhálózatok felülvizsgálatánál kiegészítő módszerként alkalmazható az állandó és a különböző hosszúságú időszakos állomások hidrológiai adatsora közti kapcsolatkeresésre kidolgozott lengyel módszer. A lengyel hálózat fejlesztésénél a magyarországi vízgazdálkodási igényekből leszármaztatott rendszer alkalmazása indokoltnak és hasznosnak bizonyulhat. A két intézet együttműködése keretében nagy jelentőséget tulajdonítottak a méréstechnika és a műszerezettség kölcsönös megismerésének, amely igen jelentős mértékben befolyásolja a hidrológiai adatgyűjtés módszerét és a begyűjtött adatok minőségét. Ennek eredményeként a VITUKI — amely az észlelőhálózat hagyományos műszereit általában külföldről szerzi be — nagyobb figyelmet fordít e műszerek lengyel típusaira. Egyes típusokat (csapadókíró, hőmérsékletíró, légnedvességíró) máris alkalmaz a kísérleti telepein. A PIHM szempontjából elsősorban a magyar automatikus távmérő és távműködtető rendszernek van jelentősége. Tanulmányozzák a lengyelországi konkrét alkalmazás körülményeit és feltételeit. Ezenkívül néhány magyar gyártmányú műszert (pl. vízsebességmérő műszer kisvízfolyásokra) a lengyel hálózatban is alkalmaznak. A hidrológiai észlelőhálózatok fejlesztése terén a két intézet között kialakult, és néhány év alatt már kölcsönösen hasznosítható eredményeket hozó együttműködés számos hatása ma még nem értékelhető. Ezek jórészt az előirányzott fejlesztési munkák realizálása során fognak jelentkezni, és remélhetőleg elő fogják segíteni a mindkét ország gyorsütemű fejlődésével együtt növekvő hidrológiai feladatok magasabb szintű megoldását.
