Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
8. szám - Dr. Reis László: Környezetvédelem, talajvízvédelem a kőolajiparban
376 Hidrológiai Közlöny 1974. 8. sz. Dr. Reis L.: Környezetvédelem, talajvizvédelcrr. annak nedves állapotában készíthető. Ezek a rétegek azonban nem elég teherbíróak, így kivitelezési technológia kidolgozása feltétlenül szükséges. Kivitelezés szempontjából alapvető követelmény : — a beépítési víztartalom pontos betartása, — rétegekbe való beépítés, — tömörségi fok betartása és helyszíni ellenőrzése a rendelkezésre álló tömörítő gépek figyelembevételével , — egyenletes felület biztosításához gumihengeren kívül sima henger alkalmazása, —• a szigetelő rétegre felhordandó homokos kavicsréteg építési technológiájának kidolgozása (szalag alkalmazása), szűrőréteg felhordása közvetlenül az agyagra a tömörítés után szükséges, ellenkező esetben kiszáradási veszély van. Ismeretes a hazai árvédelmi töltések vizsgálatából, hogy az ismételt el nedvesedés és kiszáradás az agyag vízzáró képességét lerontja, kifárasztja. Ezek az agyag szigetelőrétegek is kiszáradásra veszélyesek. Mint a műszaki megoldásoknál látni fogjuk, ennek itt a ráépített rétegek miatt kisebb a veszélye, de a beépített rétegek vízzáróság szempontjából való élettartama ennek következtében bizonytalan. 2.2. Fóliák A talajba kerülő szénhidrogén-szennyeződés továbl »terjedésének megakadályozására külföldön szénhidrogénekkel szemben ellenálló fóliákat is alkalmaznak. A hazai üzemek is felkészültek ilyen anyagok gyártására, azonban ez ideig erre sor nem került. A következőkben a fólia elnevezést az 1—2 mm vastag lemezekre is használjuk. Az NDK szénhidrogén iparában — szivárgás gátlására — rendszeresen alkalmazzák a műanyag fóliákat az esetleges szennyeződés továbbterjedésének megakadályozására. A körülbelül 15 éve bevezetett gyakorlatot részletes kutatómunka előzte meg. Jelenleg a fóliás szigetelés építésére részletes kivitelezési technológiát dolgoztak ki. Kilencféle fólia alkalmazását, illetve szénhidrogén-ellenálló képességét vizsgálták, a gyakorlati bevezetés előtt. A jelenlegi gyakorlatban alkalmazott két fólia jellemzőit a ,3. táblázat szemlélteti. 3. táblázat NI>K fóliák anyagjellemzői Tabelle 3. Materialkennziffern der DDR-Folieni Anyag Vastagság [mm] Repedési szilárdság [kp/cm 3] Hőmérséklettűrés [•C] 1 lochdruckpolyäthylen . . . 0,8 — 2 185—170 — 00°— polyäthylen . . . + 100' Niederdruck polyäthylen . . . 0,8 — 2 i no no — 60° — polyäthylen . . . + 110° A fóliák repedési szilárdságát 6 hónapig különböző talajban történt fektetés után vizsgálták, ami 141 kp/cm 2—158 kp/cm 2 közötti értéket mutatott. A számos kísérlet mellett a hegeszthetőséget is vizsgálat tárgyává tették. Tanulmányutakon kapott tájékoztatás szerint a közölt anyagok jól beváltak, az építési technológiák kialakultak és számos műszaki előírás, illetve szabvány került kidolgozásra. Ujabban hazánkban a Dynamit—Nobel cég fűtő és motorolajnak ellenálló fóliákat forgalmaz különböző hazai kivitelező vállalatokon keresztül. A szénhidrogénekkel szemben ellenálló fóliák igen széles körű választéka szerezhető be. Iparágunkban jelenleg 0,8 mm vastag, fűtő- és gázolajnak ellenálló fólia beépítése van folyamatban. Ez a fólia tartálytelepek védőudvarainak burkolására is alkalmas. Az anyag néhány jellemzője: Szakítószilárdság: 180 kp/cm 2 Hőmérséklet-tűrés: —30°— + 80 °C 2.3. Bevonatok Olyan esetekben, amikor sem a talajkeverék, sem a fólia alkalmazása nem lehetséges, különböző szerkezeti rétegekre szénhidrogénnel szemben ellenálló bevonatok alkalmazására kerülhet sor. Pl.: tartályok fenéklemeze alatti burkolaton az esetleges szivárgó szénhidrogén behatolását megakadályozó szénhidrogénnel szemben ellenálló bevonat kerülhet beépítésre. Hazai vonatkozásban ilyen jellegű követelménveknek megfelelő anyag aNOVEPOX (CHE.M1AKAL). Az anyag beépítése max. 110—120 °C hőmérsékleti határok között még lehetséges. Külön problémát jelent a tartály alatti rétegezett szerkezet kiképzése, mivel aszfalt rétegek között az esetleg nem megfelelően megválasztott aszfalt technológia miatt a NOVEPOX károsodhat. Hasonló célra a csehszlovák gyakorlatban üvegszállal erősített kátrányepoxi-gyantát alkalmaznak. 2.4. Hézagkiöntő anyagok Burkolattal védett felületek (tálcák, térburkolatok) szerkezeti megoldása építési, vagy dilatációs hézagok kiképzését teszi szükségessé. A felületekre jutó szénhidrogén, vagy vegyi szennyeződés a hagyományos bitumenes hézagkiöntő anyagokat kioldja, ami a szennyeződés talajba való jutását eredményezi. Kőolajipari üzemekben az iizem technológiájától függően meg kell állapítani a szennyező anyagokat és ezek figyelembevételével kell a megfelelő megoldást megkeresni. Kőolajfinomítókban előforduló termékek és csepegő oldószerek (benzin, gázolaj, orsóolaj, benzol, toluol, xilol stb.) figyelembevételével került kidolgozásra a hazai oldószerálló hézagkiöntő anyag. Kutatást végezte: a Műanyagipari Kutató Intézet. A kutatás eredményeként kidolgozásra került két komponensű hidegen térhálósodé, műgyanta kötőanyagú hézagkiöntő anyag. Az anyag kötőképes és rugalmas tulajdonságokkal rendelkezik.
