Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

8. szám - Dr. Reis László: Környezetvédelem, talajvízvédelem a kőolajiparban

374 Hidrológiai Közlöny 1974. 8. sz. Dr. Reis L.: Környezetvédelem, talajvizvédelcrr. kai állapíthatjuk meg, melyhez ismerni kell a talaj, valamint a hatást gyakorló szénhidrogén jellemzőit. A szénhidrogén-szennyeződés terjedésének konkrét hazai vizsgálata kapcsán az alábbi jelenség megfigyelése, és igazolása érdemel figyelmet . A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a szenynyeződésnek kitett terület, térszín, illetve talajvízszint alá nyúló lehatárolásával, a szennyeződés továbbterjedését meg lehet-e akadályozni. A vizsgált esetben a lezárás vízzáró réteget nem érhetett el. A vizsgálatok keretében egyrészt bizonyítást nyert, hogy a talajvízjáték következtében a talaj pórusaiban megtapadó, a talajcsőjáratokba, pórusszögletekbe beszoruló olaj a talajvízzel lefelé áramlik. Az olaj a vízállásváltozások nagyságától függően bekerülhet a függőleges elhatárolás alatti szabad áramlásba. Bizonyítást nyert továbbá, hogy a beszivárgó csapadék által beszorított olajrészecske nem tud felúszni és talajvízállás csökkenésekor szintén bekerülhet a függőleges elhatárolás alatti szabad áramlásba. 1. A kőolajipar talaj vízvédelmi problémái A kőolajipar létesítményeinél környezetvédelmi szempontból elsősorban a talajba és a talajvízbe jutó szennyeződés a veszélyes. A szennyeződés lehetősége sok üzemnél megvan, melyek vázlatos áttekintésére az alábbi csoportosításban van lehetőség: Kőolajtermelő körzetek — Termelő kutak, — Gyűjtő állomások (területi és főgyűjtők), — Tartály par kok, — Szivattyúállomások, — Szabadtéri készülékek és berendezések, — Gyűjtő vezetékek, — Termelő körzetekben levő üzemek. Kőolajtávvezet ékek — Indító állomások, — Szivattyúállomások, — Szabadtéri készülékek és berendezések, — Nyomásfokozó állomások, — Távvezetéki fogadó állomások. Kőolaj jeldolgozó üzemek — Feldolgozó-üzemi területek, — Feldolgozó-üzemi tároló telepek, — Tartály udvarok, ' — Szivattyú- és kezelőterek, — Technológiai vezetékek sávja, — Kőolajtöltő és -fogadó állomások. Tárolótelepek — Tartálytelep, — Tartályudvarok, •— Szivattyú- és kezelőterek, — Technológiai vezetékek sávja, — Kőolaj, ill. termék töltő- és fogadóállomások Üzemviteli és karbantartó telepek A felsorolt üzemeknél, ill. üzemrészeknél a szenynvező anyag általában szénhidrogén-féleség. Kőolajfeldolgozó üzemekben ez az általános szennyeződés a technológiai folyamatból adódó különféle vegyi szennyeződéssel együtt jelentkezhet. A szennyeződés veszélye és a védekezés szempontjából a létesítményeket, üzemi területeket a következőképpen csoportosíthatjuk: — Állandó, csöpögő szennyeződésnek kitett felületek Pl.: szabadtéri készülékek, készülékcsoportok közvetlen környéke, szivattyútelepek, technológiai vezetékek sávjában elhelyezkedő szerelvények, vasúti-közúti töltők, lefejtők. — Szennyeződésnek feltételesen kitett felületek, — Szennyeződésnek közvetve kitett felületek (áthordott szennyeződés), pl.: üzemek burkolt felületei, — Eltakart (terepszint alatti) létesítmények szivárgásából származó szennyeződés. Pl.: terepszint alatti vezetékek, közművek műtárgyai, sloptartályok, — Tartályok és tartályudvarok területe, Pl.: állóhengeres tartályok alatti felületek. Az előző csoportosításban magyarázatra csupán a „feltételes" megkülönböztetés szolgál. Feltételes eseten azt értjük, ha a technológiai folyamatból normális üzemmenet esetén nem kerülhet a környezetbe, illetve a védett felületekre semmilyen szennyeződés. Üzemzavar, javítások, csőtörések, tömítetlenségek, illetve haváriák esetén szennyező anyag kerülhet az üzemi területre. A védekezésnél a fenti csoportosítást figyelembe véve kell a legmegfelelőbb műszaki megoldást kiválasztani. Természetesen az üzem környezetének hidrogeológiai adottságai, valamint a környék mezőgazdasági kultúrája szintén a mérlegelést befolyásoló tényező. A védekezés szempontjából alapvetően két lehetőség van: — aktív védekezés, — passzív védekezés. Aktív védekezésről akkor beszélünk, ha az esetleg szennyezett talajvíz továbbterjedését akadályozzuk meg. Erre lehetőség van, ha a területet a talajvíz áramlás szempontjából lezárjuk, amit szivattyúzásos, illetve résfalas lezárással, vagy a két módszer együttes alkalmazásával érhetünk el. Passzív védekezés esetén a szennyezett folyadék beszivárgását akadályozzuk meg az összegyűlő szennyvíz elvezetésével és tisztításával. Jelen tanulmányunkban az aktív védekezés kérdésével nem kívánunk foglalkozni. Megemlítjük, hogy hazai vonatkozásban egy aktív védekezés tervezését előkészítő kutatómunka már befejeződött és a beruházási költségekben mutatkozó nagyságrendi különbségek miatt megvalósítása nem került javaslatba. 2. Talajvízvédelemnél felhasználható anyagok A passzív védekezés műszaki megoldásaihoz többféle anyag alkalmazása lehetséges. Ezeket az