Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
8. szám - Dr. Karácsonyi Sándor–Dr. Scheuer Gyula: Megfigyelések a rétegvíz természetes utánpótlódására
Dr. Karácsonyi S.— Dr. Scheuer Gy.: Megfigyelések a rétegvízre Hidrológiai Közlöny 1974. 8. sz. 355 e) A Mátra-hegység is, amely túlnyomórészben repedezett vulkáni kőzetekből épült fel, jelentős szerepet játszik az alföldi rétegvizek utánpótlódása szempontjából. Erre vonatkozóan már számos szerző utalt és ismertetett adatokat [11, 18, 21, 24], A Mátra-hegységre támaszkodó víztározó rétegek utánpótlódása a vulkáni képződményekből történik. A vízátadás legnagyobb része vetők mentén megy végbe. Erre mutat be példát a 7. ábra. A Gyöngyösi Vízműnél végzett vizsgálatok szerint a 200 m feletti vízadórétegek a város fölött a pleisztocén törmelékes üledékig kifutnak és utánpótlódásuk talajvízből történik. A 200 m alatti rétegvíztározók utánpótlódása ezzel szemben hasadékvíz jellegű. A vizsgálatok szerint a mélyebb — 200 m alatti — rétegek vízutánpótlódása kedvezőtlenebb, mint a magasabb szinten települőké. Ez azt bizonyítja, hogy a vulkáni kőzetekből történő vízátadás korlátozottabb és kisebb, mint a talajvízből utánpótlódó rétegeké. A vázolt esetek olyan adottságokat és lehetőségeket jeleznek, amikor az utánpótlódás nélküli statikus vízkészlet mellett többlet vízkészlettel számolhatunk. Ezek hasznosítása így lényegében a felszín alatti vízszerzés potenciális tartalékait képezi. Ezért a helyi sajátos lehetőségek felderítése a vízszerzés lehetőségének növelését eredményezi, amelynek figyelmen kívül hagyása jelentős gazdasági követelményekkel járhat. III. Következtetések A megvizsgált lehetőségek és a tényleges vízföldtani adottságok alapján az alábbi következtetések vonhatók le a rétegvíz peremi utánpótlódási viszonyaira vonatkozóan. 1. A közvetlen csapadékvízből történő vízutánpótlódás a hegységperemeken a víz vezető képződmények korlátozott felszíni elterjedéséből eredően, továbbá a fiatalabb képződményekkel való általános letakartság révén nem minősíthető számottevőnek. 2. A rés- és karsztvizek oldalirányú vízutánpótló hatása — az Alföld felé — már jelentősebb a hegységperemek földtani felépítéséből eredően. Ennek megfelelően a hegység peremeken számos helyen alakulhat ki olyan adottság, amely révén vízátadás történik a hegységeket felépítő kőzetekből. 3. Az élővizfolyások — pl. a Duna az Alföld Ny-i peremen — sok esetben medrüket a vízvezető képződményekben alakították ki, így közvetlenül is 320 270 270170 J OK [mA.fJ 310M0N0SBELI ENY i'v?;' | Törmelék \ x Édesvízi mészkő (Negyedkor) | Marga, homokko [V; , Homok (Miocén) Koszen Mészkő Pf ^ Pala betelepülés (Triász) 6a. ábra.
