Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
8. szám - Dr. Karácsonyi Sándor–Dr. Scheuer Gyula: Megfigyelések a rétegvíz természetes utánpótlódására
Dr. Karácsonyi S.— Dr. Scheuer Gy.: Megfigyelések a rétegvízre Hidrológiai Közlöny 1974. 8. sz. 353 folyó és a rétegvíztározó képződmény között hidrológiai kapcsolat jött létre. Ezért joggal feltételezhető, hogy a K-felé enyhén, az Alföldön nagyobb mélységre lesüllyedt felsőpannóniai rétegvizek utánpótlódásában a Duna jelentősen közreműködik. Miután a fentiekben a felvázolt vízföldtani viszonyok és adottságok nem egy szűk területre, hanem többé-kevésbé — kisebb-nagyobb megszakításokkal —az egész Budapest—Mohács közötti Dunaszakaszra vonatkoztathatók, ezért e változatot igen jelentős rétegvízutánpótlódási adottságoknak kell értékelnünk. A felszíni vizekből történő utánpótlódás elterjedése a hegységperemi részeken és a Dunántúlon a folyó- és a patakvölgyekben a földtani viszonyok ismeretében gyakorinak tételezhető fel. Az élővízfolyások közvetett vízutánpótlódása akkor áll fenn, ha a völgyet kitöltő talajvizet tározó és vezető üledékek hidrológiai kapcsolatban vannak, részben a folyóval, részben pedig a rétegvíztartó idősebb képződményekkel. Ez utóbbi eset már átmenet a talajvízből történő vízutánpótlódási adottság felé. c) A rétegvizek talajvízből történő utánpótlódására vonatkozóan a hegységperemi részeken számos helyen rendelkezünk adatokkal és feltárási eredményekkel. Budapesttől -Miskolcig az Északi Középhegység peremén végzett kutatásaink — Budapest, Hatvan, Zagyva-völgye, Gyöngyös és Eger környéke — ennek általános elterjedését bizonyítják. A talajvízből történő utánpótlódás akkor jöhet létre, ha a talaj víztározó üledék rátelepül a rétegvíztározó homokrétegre, és közöttük közvetlen hidrológiai kapcsolat jön létre. Eger város vízellátása céljából az Eger-patak völgyében részletes kutatás történt a felszínközeli homokos-kavicsos rétegek igénybevételére vonatkozóan (3. ábra). A jó vízvezető negyedkori képződmények alatt két szelvényben felsőpannóniai homokrétegeket tártak fel a kutatófúrások (4. ábra). Az elvégzett vizsgálatok — próbaszivattyúzás, vízszint megfigyelés — azt bizonyították, hogy a kavicsréteg és a felsőpannóniai rétegek között hidrológiai kapcsolat van. Ezen a területen a felszínközeli rétegek vízutánpótlódása az Eger-patak vízállásától is függ, ezért e területen az élővízfolyás közvetett szerepét is sikerült kimutatni. A talaj víztározó folyóvízi üledékek számos esetben közvetlenül érintkeznek — hasonlóan a pannóniai rétegekhez — miocén rétegekkel. Az 5a—b ábrán példát mutatunk be erre a lehetőségre Budapest belterületéről, ahol a dunai üledékek rátelepülnek a miocén képződményekre. Budapest X. kerületében is rendelkezünk olyan adatokkal, ahol az idősebb képződmények vízelnyelő hatása miatt helyi depresszió alakul ki a talajvízben. d) A Bükk hegységi karsztos kőzetek szerepét, tehát a karsztvízből történő rétegvíz utánpótlódását, több szerző már felvetette és ennek lehetőségét valószínűsítették. E korábbi megállapítások igazolására és helyességére vonatkozóan is sikerült bizonyító adatokat nyerni a nyugati Bükk területén, Mónosbél és Eger környékén (6a—b ábrák). A mónosbéli Vízfőnél mélyített vízkutató fúrások szerint a miocén (helvét) homokos rétegek vető menFig. 3. Map of shallow water explorations for the municipal water works at Eger town tén érintkeznek a karsztvizet tározó triász képződményekkel. Tehát bizonyított hidrológiai kapcsolat van a két különböző korú és kifejlődésű kőzet között. Ennek megfelelően karsztvíz adódik át a miocén rétegvíztartó képződményekbe (lásd a 6a ábrát). Hasonló viszonyokat tükröznek az Egertől É-ra az Eger-patak völgyében Almárnál telepített karsztvíz kutatófúrások (6b ábra). Az A l jelű véglegesített kutatófúrás több szintben harántolt miocén víztározó rétegeket. Ezek nyomásviszonyai megegyezőek a karsztvízszinttel, továbbá a vegyvizsgálatok szerint a rétegvíz kémiai összetétele azonos, ill. közel azonos a karsztvizével (1. táblázat). Ezeket az eredményeket az általános vízföldtani ismeretek is egyértelműen igazolják. Ezen eredmények alapján a bükki karsztvíz rétegvízutánpótlódási szerepe kiterjeszthető olyan területszakaszokra is, ahol az ismertetett példákkal azonos, vagy közelítőleg egyező földtani felépítés mutatható ki. i \ JELMAGYARÁZAT: • Mf Fúrások Völgyperem Talajvíz felszíne [mA.f] Homok rr"": / Fpannóniai rétegek ^r-iC^. a pleisztocén alatt A -—— A Szelvény helye 0 250 50 0 [m] 3. ábra. Eger vízellátása céljából végzett felszínközeli vízkutatás helyszínrajza Puc. 3. njhn u3bicKameAbnbix paöom nod eoOocnafíjiceiiiiH z. 9zep
