Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

1. szám - Dr. Kiss Keve Tihamér–Pintér Csabáné–Munkácsy Tibor: Vízvizsgálatok a Keleti főcsatornán. I.

Dr. Kiss K. T.—Pintér Cs-né—Munkácsy T.: Vízvizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1974. 1. szám 33 1. mintavételi hely — tiszavasvári zsilip (4,7 fkm.) A tiszavasvári zsilipen leadott vízmennyiségtől függően más és más a főcsatorna vízsebessége. A vízsebesség változása számottevően befolyásolja a vízminőséget, s a felső és alsó csatornaszakaszok között jól észrevehető vízminőség különbségek jö­hetnek létre [16]. A tiszavasvári zsilip tehát vá­lasztó vonalnak tekinthető a Keleti Főcsatorna felső és alsó szakasza között. 2. mintavételi hely — balmazújvárosi bukó (44,5 fkm.) A balmazújvárosi bukó mellett üzemelt a kísér­leti víztisztító berendezés, választásunk ezért esett erre a csatornaszakaszra. Mintavételi he­lyünktől 3 km-rel lejjebb épül a felszíni víztisztító­mű. A vízmintákat minden esetben felszínről, sodor­vonalból merítettük, heti egy alkalommal. Télen, ha a csatorna befagvott, lékekből vettük mintáin­kat. A tiszalöki és tiszavasvári mintákat mindig egy napon, egymás után vettük. A balmazújvárosi mintavétel során mindig arra törekedtünk, hogy vízmintáink a felső csatornaszakaszon már meg­vizsgált víztömegből származzanak. Ezért a fő­csatorna pillanatnyi vízsebességét figyelembe véve, a tiszalöki, tiszavasvári mintavétel után 2—7 nap­pal merítettünk vízmintát Balmazújvároson [15]. A kémiai vizsgálatokat az MSZ és a KGST szab­ványgyűjteményben leírt módszerekkel végez­tük [10, 12]. A szokványos felszínivíz vizsgálatokon kívül, az ivóvízminőség szempontjából lényeges íz­és szag-meghatározásokat is végeztünk. A kémiai vizsgálatok eredményei Az 1967—72 között elvégzett sokszáz vizsgálat közül csak a legjellemzőbbeket emeljük ki, melyek segítségével képet alkothatunk a főcsatorna víz­minőségéről, a vízminőség változásairól (1. táb­lázat). Mivel 1967 szeptembere óta nagyobb meny­nviségű belvíz-bevezetés a Keleti Főcsatornába nem történt, a belvizes időszakra jellemző viszo­nyokat a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság V. F. la­boratóriuma által végzett vizsgálatok alapján is­mertetjük. (A vizsgálati adatok átengedéséért ez­úton is köszönetet mondunk.) Célszerűnek látszik általános ismertetést adnunk a vízminőség kémiai jellemzőiről, s közben azokra a különbségekre kitérnünk, melyek a főcsatorna el­térő üzemelési változatai alkalmával tapasztalha­tók. A víz hőmérséklete: A Keleti Főcsatorna vize ál­talában december közepén, végén szokott befagyni. A levegő hőmérsékletétől függően 10—30 cm vas­tag jégpáncél alakul ki rajta, mely február közepén kezd töredezni, felolvadni. Enyhe teleken előfordul, hogy csak egy-két hétig tart a jéggel borított idő­I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII [hónap] 2. ábra. A Keleti Főcsatorna hőmérséklet-változása (1968—1972. évi hetenkénti mérések átlaga alapján) Puc. 2. H3Metteiiue meMneparnypu eoöbi Bocmo'tuoeo Maeucmpa/tbuoeo Kana/ta (na ocmeauuii ejiceiteöe.ibtwix u3­Mepemiü e nepuoOe I96S—1972 ez.) JELMAGYARÁZAT• Tiszalök Tiszavasvári Balmazújváros

Next

/
Oldalképek
Tartalom