Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

7. szám - Rajkai Vilmos: Nyiltfelszínű csatornák és tározók vízszinttartásának automatizálása

Rajkai V.: Vízszinttartás automatizálása Hidrológiai Közlöny 1974. 7. sz. 311 Mivel a zsiliptábla a hidraulikus — mechanikus mozgatás következtében aránylag hirtelen nyit, vagy zár, ezzel a nyitási, vagy zárási hullámot in­dítanak el, melyek visszahatnak az úszóra és azt nyugalmi helyzetéből kimozdítva, további nyitást, vagy zárást eredményeznek. Ezek a jelenségek, főleg az alvízi behatást is figyelembe vevő rendszereknél fordulnak elő. Ennek következménye lehet főleg a kevéssé csil­lapított rendszereknél periodikus lengési folyamat. Ezek a típusú szabályozók a záróelem közvetlen közelében észlelt al-, vagy felvízszint szerint sza­bályoznak . Indokolt az a kívánság, hogy a zsilipszerkezet mozgatását a közel permanenssé váló szakasz víz­szintje vezérelje, azonban ez a mechanikus szer­kezeteknél nem teljesíthető. Új szabályozási feladatként jelentkezik a komp­lex üzemű tározómedencéknél az árvíz csökkenté­sére fenntartott tározótér biztosításához szükséges vízszintszabályozás, amelynél a vízszint esetleg évszakonként változhat . Nyilvánvaló, hogy az ilyen szabályozási felada­tok megoldására a mechanikus szerkezettel működő zsilipek nem alkalmasak. Egyes nagyobb nyílt­felszínű tározók megengedett vízszint ingadozása esetenként a méter nagyságrendet is elérheti, tehát mindenképpen indokolt egy olyan szabályozó auto­matika kialakítása, mely az említett hiányosságo­kat kiküszöböli, és tetszés szerint vízállás differen­ciát képes tartani. Ilyen szerkezet csak elektromos berendezés le­het, mégpedig olyan korlátozással, hogy mozgó mechanikus kapcsolat a lehető legkevesebb legyen. III. Elektromos automatika zsilipek hidraulikájának néhány összefüggése Az elektromos vízszintszabályozó zsilipek kiala­kításánál fontos követelmény az, hogy a szabályzás akár az alvíz, akár a felvíz felől történhessen a szerkezetek kialakításának változtatása nélkül. További szempont a könnyű kezelhetőség, vala­mint az, hogy a zsilip működését akár automatiku­san, akár kézi működtetéssel lehessen befolyásolni. Az alvízszint szabályozásnál a vezérlő úszó a h a alvízszint értékét méri (5. ábra). A felvíz mélysége hj és a zsüipnél előálló h víz­lépcső h~hf—ha (10) Aa kAh, 5. ábra. A Aa zsilipnyitás nagyságának szemléltetése Abb. 5. Veranschaulichung des Ausmasses der Schleusen­öjjnung A vízhozam értékét (Q) a Q = Mab y 2g/i = Ka VT (11) összefüggés adja. Itt M az átfolyási tényező ,,a" a zsilipnyitás nagysága és a „b" a zsilipnyitás szélessége. A feladat a továbbiakban az, hogy meghatároz­zuk azt a Aa zsilipnyitási lépcsőt, amelynél az ere­deti Q vízhozam folyik át. Mivel az alvíz változása kihat a felvízre — és vi­szont — nem mindegy, hogy mekkora vízállás vál­tozást engedünk meg. Ha az ,,a" zsilipnyitás értékét változatlannak te­kintjük, az alvízszint változásával a felvízszint is változik, hiszen csak így tud azonos Q vízhozam átfolyni. Ha az alvízszint változása zl/^, kérdés, hogy mek­kora lesz a vízhozamváltozás és tartható-e az a kritérium, hogy a zsilip úgy szabályozzon, hogy mindig a tartani kívánt vízszinthez tartozó víz­mennyiség folyjon át. AQ = Q 2-Q 1 (12) víztöbblet fog átfolyni, így felírható, hogy a /ie = Kaf^-KayT 1 = Ka(lT^-yT 1), (13) viszont h 2 = h 1+Ah, így AQ = Ka(Y hy + Ah-Y K) (14) (15) A K állandóságát feltételezve, a relatív vízhozam­változás AQ _ Ka(V Ah-V h t) _V h x+Ah Q K aTh 1 (16) A h 1 vízszintnövekedéskor a zsilip — az automa­tika beavatkozásának hatására — a nyitás nagy­sága a+Aa = a 2 értékre változik. Minél nagyobb a Ah értéke, annál lassabban fog a fölösleges víz a zsilipen átfolyni. Ennek egyik következménye, hogy a zsilip tel­jesen nyitni fog, hiszen a zsilip felhúzási ideje ki­sebb lesz, mint a vízszintcsökkenés ideje. Ez szélsőséges eset lehet, de felhívja a figyelmet arra, hogy a megengedett vízszintintervallum megha­tározását és a zsilip felhúzási sebességét össze kell hangolni. Az automatika működése a következő A vízszint észlelése két műanyag rúdra épített rézcsappal történik (E), melyek szintkülönbsége adja a beállítani kívánt Ah vízszintintervallumot; ezek az A, és B és C tranzisztorizált szerkezeti egy­ségekhez vannak kötve, melyek közül a C egység a vízszintet, mint földpotenciált érzékeli. A C egység a és D 2 jelfogó rendszert működ­teti, melynek feladata a zárt áramkör létrehozása. A vízszintérzékelő kapcsolási sémáját a 6. ábra szemlélteti. Az előre programozott önműködő víz­szintellenőrzés során 3 eset lehetséges: a) A vízszint Ah szabályozási intervallum alatt van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom