Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
7. szám - Rajkai Vilmos: Nyiltfelszínű csatornák és tározók vízszinttartásának automatizálása
Hidrológiai Közlöny 1974. 6. sz. 309 Nyíltfelszínű csatornák és tározók vízszinttartásának automatizálása RAJKAI VILMOS* I. Bevezetés A nyíltfelszínű tározókból és öntözőcsatorna rendszerekből történő tervszerű vízeloszlás alapja a megbízható vízszinttartás. Ez az esetek túlnyomó többségében csak a víz tározása útján biztosítható. Különös tekintettel áll ez az öntözőrendszerekre, ahol az öntözőcsatornák vízszintjét mindig azonos szinten kell tartani, hogy a szükséges vízmennyiség rendelkezésre álljon. Az öntözőcsatornákat zsilipekkel osztják bögékre és az egyes bögék vízszintjét a zsilipek állításával szabályozzák. Növeli a bizonytalanságot, hogy a csatornák rendszerint nemcsak az öntözés, vagy ipari felhasználás vízszükségletét elégítik ki, hanem váratlan nagy esők esetén a felszíni vizeket is befogadják, ami esetleg a nem kellően szabályozott rendszerben helyenként káros elöntésekhez vezethet. II. Hidraulikus vezérlésű önműködő vízszinttartó berendezések A hidraulikus vezérlésű önműködő vízszintszabályozókat általában al-, vagy felvízszintszabályzóként alkalmazzák. A továbbiakban vizsgáljuk meg -— az általános áttekintés kedvéért — néhány vízszintszabályzó működési feltételeit és kihatásait. Abb. 1. Auf den Oberwasserregler wirkende Kräfte Egy felvízszintszabályzóra a működése közben ható erőket az 1. ábra szemlélteti, amelyből kitűnik, hogy általános esetben túlzottan sok és nehezen meghatározható erő működik. így például a változó vízfelszín miatt a P d dinamikus nyomóerő nagyságának és támadáspontjának meghatározása nagy nehézségekbe ütközik, mert olyan tényezőktől függ, melyek egymás függvényei, és így egy többszörös függvénykapcsolat könnyen kezelhető formában való felírása válna szükségessé. Altalános esetben a dinamikus felhajtóerő okozta nyomás a zsilipelem egy tetszőleges pontjában a * Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Baja. Felvizszint hf 2. ábra. A zsilipelem egy tetszőleges pontjára ható — a dinamikus felhajtóerő okozta — nyomás meghatározása Abb. 2. Bestimmung des auf einen bliebigen Punkt des Schleusenelements wirkenden — durch den dynamischen Auftrieb verursachten — Druckes 2. ábra jelölései szerint a sebességváltozásra vonatkozó bizonyos feltételek és a zsilipelem szélén haladó áramvonalra felírt Bernoulli egyenlet alapján a következő módon számítható. Ha hi < hj, akkor és a dinamikus felhajtóerő hj hj f päh= f ]dA, (2) ha ha Abban az esetben, ha a hf>h a, akkor —==hf—h a—h 2- h'~ h a V • (hf—hi) 2 és a dinamikus felhajtóerő viszont A„ A„ 2 hf—ha , J (3) h á h- fl h'hh 2i^w\ dh (4 )' h h Célszerűnek látszik a dinamikus felhajtóerő kiejtése a további számításból már annál is inkább, mert ha h a és hj eléggé nehezen meghatározható 3. ábra. Nyomáseloszlás alakulása a záróelemen Abb. 3. Gestaltung der Druckverteilung am Verschlusselement
