Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

7. szám - Pálfai Imre: Vegyes csővezetékű esőztető berendezések tervezése

Pálfai 1.: Esőztetőberendezések tervezése Hidrológiai Közlöny 1974. 7. sz. 305 szok sorszáma, hossza és a szállítandó vízhozam (illetve vízhozamok), valamint a mértékadó pontok terepszíntje. A 3. táblázaton közölt A-adatlapon az egész csőhálózatra érvényes alapadatok, a 4. táblázaton lévő ß-adatlapon pedig a kiválasztott rész adatai szerepelnek. A számítás eredményei az 5. táblázaton rövidített eredménykiiratás formájában láthatók. A csőhálózat építési költsége a = 0,7 esetén 5%-kal kevesebbre adódott, mint az a = 0,825-tel végzett számítás eredménye. A kérdés úgy is feltehető, hogy az a = 0,825 figyelembe vételével méretezett hálózatban — a hidránsnál biztosított nyomás tekintetében — mekkora a biztonság, ha az érdességi viszonyok valóban a = 0,7-nek felelnek meg. Ez az érték esetünkben 4,5—4,8 m. Erre a biztonságra szükség lehet akkor, ha például a nyomásközpont szivattyúinak tényleges teljesítménye a méretezésnél felhasznált gyári (nem garantált) Q—H jelleggörbétől kedvezőtlen irányban eltér, vagy egy későbbi időszakban a tervezettnél nagyobb nyomásigényű szárny vezetéket kívánnak alkalmazni (a felszínalatti hálózat élettartama kb. négyszerese a szárnyvezeték élettartamának). Előfordulhat azonban az is, hogy a szállítandó közeg jellemzői változnak meg kedvezőtlenül, pl. ha az öntözővízzel együtt műtrágya vagy szervestrágya kijuttatását is meg akarják oldani. 5. A nyomásközpont és kapcsolódó létesítményei A berendezések nyomásközpontját igyekeztünk a kijelölt terület súlypontja közelében elhelyezni mégpedig úgy, hogy az a kialakítandó új úthálózathoz is igazodjék, valamint domborzatilag és a tápcsatorna vonalvezetése szempontjából is megfelelő legyen. A nyomásközpont szükséges vízszállítása az előző pontban ismertetett mértékadó üzemállapotokban a gorzsai berendezésnél Q = 332 l/s, a pankotai berendezésnél Q = 420 l/s, a szentes-dónáti berendezésnél pedig Q = 900 l/s. Ezek ismeretében választottuk meg a nyomásközpontban alkalmazandó főszivattyúk típusát és darabszámát. A gorzsai nyomásközpontnál 6 db MV-350 típusú, a pankotainál 7 db szintén MV-350 típusú, a szentesdónátinál pedig 5 db U

FN-250 típusú szivattyús gépegységet irányoztunk elő. Utóbbinál a járókerék szükséges átmérőjét 475 mm-ben határoztuk meg. A főszivattyúkon kívül a gorzsai és pankotai nyomásközpontba 1—1 db, a szentes-dónátiba pedig 2 db nyomásfenntartó szivattyú is került. Fenti vízhozamokat a nyomásközpontok 70—73 m emelőmagasság mellett szállítják. A gorzsai és pankotai nyomásközpont szivattyúi kézi vezérléssel, a szentes-dónátiak kézi- és automatikus vezérléssel is üzemeltethetők. Érdekességként említjük meg, hogy a szentes-dónáti nyomásközpontnál a gépcsarnok lefedését a VIZIT

EBV kiviteli terve újszerű módon, üvegszálas poliészterből készült íves tetőelemekkel oldotta meg. Bár szigorúan véve nem tartozik a vegyes csővezetéki! esőztető berendezésekhez, de azok tervezésével párhuzamosan történik a nyomásközponthoz vezető tápcsatorna, az energiaellátást szolgáló távvezeték ós transzformátorállomás, a hírközlő berendezések, a bekötő út és az eset6. ábra. Hidraulikai vázlat a gépi számítás előkészítéséhez (szentes—dónáti berendezés EN Y-i rész) Fig. 6. Hydraulic diagram for preparing the computer programme (NW-part of the Szentes—Dónát section) 7. ábra. Az öntözés várható költségének alakulása a szentes—dónáti berendezés a-jelű öntözési egységében nappali (1) és éjszakai (2) üzem esetén Fig. 7. Expected costs of irrigation in the irrigation unit a of the Szentes—Dónát section in the case of irrigation by day (1) and by night (2)