Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

7. szám - Pálfai Imre: Vegyes csővezetékű esőztető berendezések tervezése

Pálfai 1.: Esőztetőberendezések tervezése Hidrológiai Közlöny 1974. 7. sz. 301 3. táblázat A gépi számítás A-adatlapja IP-61 jelű program adatlapja Alapadatok Table 3. Data sheet A of the computer programme Megengedett sebesség, m/sec Fmajc 2,5 Megengedett sebesség, m/sec Fmin 0,5 Alkalmazható csőátmérők száma 7 Alkalmazható csőátmérők csökkenő sorrendben [mih] 500 400 300 250 200 150 125 Hazen képlet érdessógi jellemzője, alfa 0,7 0,7 0,7 0,7 0,7 0,7 0,7 Fővezeték faji. költsége 1000 Ft/100 m 200,0 115,0 65,0 50,0 35,0 25,0 23,0 Mellókvez. fajlagos költsége, 1000 Ft/m 100 m — 1 124,0 73,0 56,5 40,0 30,0 26,5 3. A szárnyvezeték méretezése A szárnyvezeték hidraulikai méretezése — az előzőekben ismertetett kiindulási adatok felvétele után — lényegében a nyomás veszteség meghatározásából és a vízszállítási értékek ellenőrzéséből áll. A méretezést — amennyiben a szárnyvezeték vízszállítása előre nem adott — a hidránstól legtávolabb lévő szórófej vízszállításának kiszámításával kezdjük [1]: Q

1=101nf]f2gH

1 ahol Qi [l/s] vízszállítás a legtávolabbi szórófejnél, fi szórófej szerkezeti tényezője, /[cm

2] a fúvóka (vagy fúvókák) keresztmetszeti területe, g [m/s

2].nehézségi gyorsulás, II

x [m] nyomás a legtávolabbi szórófejnél. A gorzsai és a pankotai berendezésnél p értékét 0,9 l-re, H

x értékét 27 m-re választottuk. A szárnyvezeték nyomásveszteségét Dobos-féle grafikus méretezési eljárással [1] határoztuk meg, a fajlagos nyomásveszteség értékeit az Oehler-íéle nomogramból [1] vettük, mely kb. B = 52,10-s csővezeték-jellemzőnek felel meg. A szárnyvezeték nyomásvesztesége így 6,5 m, illetve 7,4 m-re adódott. A hidránsnál biztosítandó nyomást — a helyi veszteségekre és a geodéziai szintkülönbségre is tekintettel — 38 m-ben állapítottuk meg. A szárnyvezeték teljes vízszállítása (Q

s

z) 13,85 l/s, illetve 15,00 l/s; az első és utolsó szórófej vízszállítása közötti különbség.9%, tehát elfogadható [12]. Az összefüggéssel számított, s már közölt intenzitásértékek szintén megfelelőek. A szentes-dónáti berendezésnél a méretezést Dobos-féle tervezési segédlettel [9] végeztük. Az egységesen 7,5 mm/óra átlagos intenzitás biztosítása érdekében először a szárnyvezeték vízszállítását határoztuk meg; ez n — 9 db szórófej esetén 10,8 l/s, 10 db szórófejnél 12,0 l/s. A szórófej szerkezeti tényezőjét 0,93-ra, a csővezeték jellemzőjét fí = = 60.105-re választottuk. Ezen adatok mellett a legtávolabbi szórófejnél biztosítandó nyomás 27,5 m, illetve 27,0 m. A szárnyvezeték nyomásvesztesége 5,7 m, illetve 7,6 m, a hidránsnál biztosítandó nyomás — 2,5—2,7 m geodéziai szintkülönbség figyelembe vételével — 35,7 m és 37,3 m. Az első és utolsó szórófej vízszállítása közötti különbség 6%, illetve 9%. 4. A felszínalatti csőhálózat kialakítása és méretezése A felszínalatti csőhálózat kialakítását a 2. pontban ismertetett alapelemek méretei döntően befolyásolják, ugyanis a felszínalatti mellékvezetékek egymástól való távolságának — közbeeső utak nélkül — az üzemi egység szélességével kell megegyeznie, a mellékvezetékek iránya és száma pedig az öntözési egység alakjától és a táblásítási megoldástól függ. A mellékvezetékek helyének kijelölése bizonyos mértékig már a fővezetékek nyomvonalát is meghatározza, melyeket másrészről a nyomásközpont helye szab meg. A gorzsai és pankotai berendezésnél a nagyobb üzembiztonság érdekében —- a beruházó kérésére — részben zárt csőhálózatot terveztünk (2. és 2. ábra), a szentes-dónáti berendezést viszont elágazó csőhálózattal alakítottuk ki (3. ábra). Utóbbinál a fővezeték nyomvonalának megállapításához több változatot dolgoztunk ki. Ezeket — a legkisebb kiviteli költségű 7. változathoz viszonyított százalékos költségadataikkal — az 5. ábrán mutatjuk be. A tervezésnek ebben a stádiumában még szó volt az ábrán szaggatott vonallal jelölt egyéni területek bekapcsolásáról is, végül azonban — a területcserék megoldhatatlansága miatt — ettől el kellett tekinteni. A kiviteli tervben a fővezetékeknek a 8. változatként megjelölt elrendezése került megtervezésre, mivel ennél az üzemenkénti vízfogyasztás mérése és re-