Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
1. szám - Dr. Hegedűs János–dr. Némedi László–dr. Hegedűs Jánosné: Biológiai és bakteriológiai vizsgálatok egy kissé szennyezett (Duna) és egy erősen szennyezett (Szilaspatak) felszíni vízfolyásban
Hepedűs J.—Némedi L.— Hegedűs J-né: Biológiai és bakteriológiai Hidrológiai Közlöny 1974. 1. szám 29 a tényezőknek a hatását és az összefüggéseket a 2. ábrában mutatjuk be [10, 11], (2. ábra). Minden esetben, ha folyóvizek kvantitatív, algológiai és szaprobiológiai vizsgálatát végezzük az eredmények kiértékelését mindig a fent említett befolyásoló paraméterek ismeretében szabad csak megtenni. A mikroszkópi vizsgálattal meghatározott baktériumok és gombák közül a nyári aspectust Lemoniera aquatica De Wildeman, Articulospora tetracladia Ingold, Tricladium splendens Ingold és a domináló Planctomyces békefii Gimesi képviselik. Télen Spirillum, Spirochaeta fajok, a Sphaerotilus natans Kützing és a Sphaerotilus dichotomus Chon, Beggiatoa minima Winogr. és a Beggiatoa leptomitiformis Trevisan fajok fordulnak elő, jelezve a leromlott szaprobiológiai minőséget [1, 6]. A téli, + 8°C alatti vízben megnő a fonalas baktériumok száma. A téli Dunára igen jellemző az 1—1,5X20—25 fi méretű baktériumok jelenléte. Számuk mikroszkópi meghatározás révén 15—30 000 ind/ml maximumot is mutatott. E baktériumok száma tavasszal, a víz hőmérsékletének fokozatos emelkedésével csökken és a + 8°C felett gyakorlatilag eltűnnek a vízből. Tenyésztésük nehéz, ilyen irányú néhány sikeres vizsgálat után a faj közelebbi meghatározása nélkül Gram+, spórás baktériumoknak adódtak. Ha a Duna vízminőségének meghatározásában a tenvésztéses bakteriológiai vizsgálatok eredményeit összevetjük a biológiai vizsgálatok eredményeivel, akkor a vízminőségi kategóriák esetében nagyfokú párhuzamosságot találunk (3. ábra). Az egyes paraméterek konkrét értékeinek összevetéséből az egy éves vizsgálati periódus alatt az alábbi következtetések adódtak: 1. Az állandónak tekinthető szennyvízterhelés miatt a Duna fekális szennyezettségét jelző bakteriológiai paraméterek — függetlenül az évszakoktól — a vízállás, hígulás függvényei. 2. Minden bakteriológiai paramétert I—IV. kategóriába sorolva az összesített kategória értékektől való pozitív és negatív eltérések a szaprobiológiai minősítéssel szignifikánsan korrelációban vannak. IV. kategória n m ' A\ \ 1 /\\ / \ III. Kategória Á/\ ^ all. kot. A V V-J I. Kategória 8 22 17 7 ft 28 27 9 23 30 « 30 11 25 6 22 7 21 21 14 28 15 27 [nap] IV. V Vi. VII. VIII. IX X XI XII / // III [hónap] JELMAGYARÁZAT ' Biológia Bakteriológia 3. ábra. A Duna biológiai és bakteriológiai vízminőségének alakulása 197l-ben Puc. 3. OopMupoeauue öuoAozmecKozo u óaKmepuonozuneCKOZO Kaiecmea eodu p. Hyitaü, 1971 z. Abb.. 3. Gestaltung der biologischen und bakteriologischen Wassergüte der Donau, 1971 A B-mezoszaprob periódus alatt (IV. 8-tól— X. 25-ig) a paraméterenkénti kategóriák részben megegyeztek, részben magasabbak voltak, mint a súlyozottan összesített kategória értékek. Az a-mezoszaprob periódusban (X. 25-től—IV. 8-ig) következetesen alacsonyabbak voltak. Ez egyben igazolja a bakteriológiai paraméterek súlyozási szempontjait, amikoris a fekális szennyezettség paramétereit tekintjük meghatározó tényezőknek. A hirtelen áradás (VI. 14-én) ezt a szabályszerűséget úgy módosította, hogy a ml-kénti baktériumszámok a hígulás következtében hirtelen lecsök kentek, ugyanakkor a Duna szaprob indexe aB-mezoszaprob lett. Ezt követően a szaprobiológiai minőség fokozatosan javult, a bakteriológiai vízminőség viszont visszaállt a Dunára jellemző kissé szennyezett (IL kategória) értékre, a már említett állandó szennyvízterhelés hatására (4. ábra). + irányú eltérések = — -h n—i r-H IV. V VI. VII. VIII. IX. X. XI . I. T3 - irányú eltérések 4. ábra. Az egyes bakteriológiai paraméterek kategóriáinak eltérése a szaprobiológiai kategóriától (Duna, 1971) Puc. 4. OmKJioHemie neKomoptix Kamezopuü őaKmepiiOAOzimecKux napaMempoe om canpoöuoAozmecKoü Kameeopuu (Jlynaü, 1971) Abb. 4. Abweichung der Kategorien der einzelnen bakteriologischen Parameter von der saprobiologischen Kategorie (Donau, 1971) 3. Meglepő volt, hogy a Duna aB-, a-mezoszaprob periódusa alatt a Pseudomanas aeruginosa megjelenése mennyire következetesen követte a vízminőség romlását. Korábbi vizsgálatainkkal is kimutattuk, bogy ez a baktérium jellegzetesen szennyvíz-indikátor, tehát nem közvetlenül fekáliából származik. 4. A bakteriológiai és a biológiai vízminőség párhuzamossága ellenére egy kategória értékkel eltér a B-mezoszaprob szakaszban a bakteriológiai, az a-mezoszaprob szakaszban a biológiai kategóriák rovására. Ez a jelenség, valamint az egyéves vizsgálat sorozat alatt megfigyelt fáziseltolódás a bakteriológiai és biológiai vízminőség között megköveteli, hogy a két vízminőség összevetését csak hosszabbtávú folyamatvizsgálatokkal lehet értelmezni. A konkrét szaprobiológiai, illetve bakteriológiai vízminőség kialakulását ugyanis számtalan különböző és részben azonos tényezők eredőjének kell tekinteni (pl. a szakaszos szennyvíz terhelés rontja a bakteriológiai vízminőséget, míg a szaprobiológiai minőséget csak késve befolyásolja, vagy egy jelentős áradás ugrásszerűen javítja a bakteriológiai minőséget és mérsékelten változtatja a szaprobiológiát).
