Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

6. szám - Dr. Kienitz Gábor: Rendszer-hidrológiai módszerek bevezetése a magyar vízügyi gyakorlatba

Dr. Kienitz C.: Rendszer-hidrológiai módszerek Hidrológiai Közlöny 1974. 6. sz. 271 ben támasztott szigorú követelmények ugyanis mérsékelhetők, ha a modell több fizikai tényezőre is tekintettel van. A modellt igen jó eredménnyel próbáltuk ki egy — a Nemzetközi Hidrológiai Decennium keretében folyó együttműködés során birtokunkba jutott — újzélandi vízgyűjtő adatsoraival (5. ábra). Itt a csapadék- és az evaporá'sjJűOt| 200 -|s 100 I 1 T f T f Hu \h \ i i n UfclU D N, augusztus szeptember oktober november 5. ábra. A Puketurua (Újzéland) kísérleti vízgyűjtő lefolyás idősorának előrejelzése csapadék és evaporáció idősorokból Fig. 5. Forecast of the runoff hydrograph of the experimental catchment Puketurua (New-Zealand) from rainfall and evaporation records ciós idősorok adták a bemenetet. A modell vizsgálatával, hazai alkalmazási lehetőségeivel tovább foglalkozunk és reméljük, hogy gyakorlati bevezetésére nemsokára sor kerülhet. A modellek által szolgáltatott eredmények megbízhatóságának megítélésével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy arra nézve elfogadott irányelvek még nem alakultak ki. Az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Decennium Titkárság Tájjellemző és Kísérleti Vízgyűjtők Munkabizottsága bizonyos statisztikai mérőszámokat javasolt ugyan [11], azonban a különféle jellegű modellek különféle céllal számított eredményeit semmiképpen sem lehet azonos feltételeknek alávetve megítélni. Egy modell adott esetben való megbízhatóságát mindig a számított értékek felhasználásának körülményei között kell megítélnünk, amikor is a nagyságrend és a jelleg is fontos tényezők lehetnek olyankor, amikor statisztikailag is korlátok közé szorítható egyezést nem kívánhatunk meg. Természetesen, más esetekben viszont éppen ilyen egyezést írhatunk elő, ezért szükséges a követelményeket minden feladatnál megnevezni. 5. összefoglaló megállapítások A VITUKI Rendszerhidrológiai osztálya különféle feladatok megoldására alkalmas hidrológiai modelleket állít fel, vesz át és ellenőriz azzal a céllal, hogy azokat a gyakorlat számára — könynyen érthető és kezelhető formában — átadja. A feladatok különfélesége teszi szükségessé, hogy különféle modellekkel párhuzamosan foglalkozzunk, nincs univerzális modell és még egyazon kategórián belül is egyes modellek egyik, más modellek másik szempontból lehetnek kedvezőbbek a felmerülő feladatok megoldására. A hidrológiai modellek napi használatba vétele feladataink korszerűbb és a korábbinál magasabb színvonalú megoldását jelenti, ezért az e modellekkel való foglalkozás nem öncélú tudományos kutatás, hanem sürgető gyakorlati követelmény. Természetesen, mint minden új dolognál, ezen a téren is csak fokozatosan várhatunk új eredményeket. A hidrológiai modellekben rejlő lehetőségek egyre jobb kihasználásának egyik feltétele a vízügyi szolgálat számítógép-helyzetének javulása, másik feltétele pedig a vízügyi szakemberek egyre jobb megismerkedése ezekkel a modellekkel. A VITUKI utóbbi érdekében keres közvetlen kapcsolatot az érdekeltekkel és igyekszik kutatási eredményeinek gyakorlati felhasználását előmozdítani. IRODALOM [1] Csuka József—Szöllősi-Nagy András: A Hydrocomp szimulációs modell és program. Beszámoló az 1973. IV. 8-tól IV. 15-ig Londonban rendezett tanfolyamról. Kézirat. OVH—VITUKI, Budapest, 1973. [2] Fehér Ferenc: Mathematical description of infiltration (A beszivárgás matematikai leírása. Az I. C. í. D. Kilencedik Európai Regionális Konferenciája. Budapest, 1973. [31 Kienitz Gábor: Vízgyűjtők rendszervizsgálat a ós a belvíz-jelenség. Vízügyi Közlemények, 1968/2. Budapest, 1968. [4] Kienitz Gábor: Síkvidéki vízgyűjtők hirdológiai vizsgálata matematikai modellek segítségével. A VITUKI 1069. évi Tudományos Napok keretében tartott előadás anyaga. [5] Kienitz Gábor: Belvízrendszerek működésének törvényszerűségei, valamint hatékonyságuk növelésének problémái. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1969. [6] Kienitz Gábor: A belvízhullám-loküp/.és gyakorlati felhasználásának kérdései. Vízügyi Közlemények, 1970/4. Budapest, 1970. [7] Kienitz Gábor: A Systems Engineering Approach and the Problem of Influenced Runoff in Plain Catchments, Based on Observations gained in the Mirhó—Gyolcs Experimental Area. I. A. S. H. Szimpózium, 96. sz. Kiadvány. Wellington, 1970. [8] Kienitz Gábor: Problems of Applying the Conceptual Model Elaborated for the Flat Catchments of Hungary. I. A. S. H. Szimpózium. Varsó, 1971. [9j Kienitz Gábor: Csapadékból belvízmennyiséget számító EXPRE modell. VITUKI Tudományos Napok, Budapest, 1972.