Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

1. szám - Dr. Hegedűs János–dr. Némedi László–dr. Hegedűs Jánosné: Biológiai és bakteriológiai vizsgálatok egy kissé szennyezett (Duna) és egy erősen szennyezett (Szilaspatak) felszíni vízfolyásban

26 Hidrológiai Közlöny 1974. 1. szám Biológiai és bakteriológiai vizsgálatok egy kissé szennyezett (Duna) és egy erősen szennyezett (Szilas-patak) felszíni vízfolyásban* Dr. HEGEDŰS JÁNO S,** Dr.NÉMEDl LÁSZL Ó,*** Dr. HEGEDŰS JÁNOSN É*** A Budapestet átszelő felszíni vízfolyások szennyezettségi spektruma igen változó. Így lehetővé válik a kissé szennyezett Duna és a gyakorlatilag szennyvíz jellegig elszennyeződött Szilas-patak vízminőségének folyamatos összehasonlítása hidrobiológiái és higiénés szempontból. A két eltérő szennyezet tségö felszín víz vizsgálata egyben jó alkalmat ad a mikroszkópos biológiai vizsgálatok és a tenyésztéses bakteriológiai vizsgálatok összehasonlítására is. Anyag és módszer A vizsgálatokat egy éven át kéthetenkénti mintavételekkel végeztük. A mintákat a Dunából 1659 folyam km-nél, a Szilas-patakból a torkolat előtt a Váci országútnál, a vízfelszínről vettük. A biológiai vizsgálatoknál a membránfilter papír segítségével dúsított mintákból végeztük az algák kvantitatív és kvalitatív vizsgálatát és a szaprobiológiai minősítést. A tenyésztéses bakteriológiai vizsgálatok a 20 és a 37 °C-on növő baktériumszámok, a Clostridium-, és a coli form-szám, valamint a Streptococcus faecalis és a Pseudomonas aeruginosa szám meghatározására irányultak. Az egyes minták minősítése paraméterenként, valamint az összes paraméter együttes figyelembevételével súlyozottan összegezve történtek. A súlyozás elsősorban higiénés, másodsorban hidrobiológiái alapon történt. Vizsgálati eredmények A Duna algaflórájára a kova- és a zöldalgák dominanciája jellemző. A kék, ostoros és a barázdás algák az összalgaszámnak csak kis részét, mintegy egy százalékát adják. A két uralkodó törzs megoszlási arányát az 1. ábrán mutatjuk be. A Duna tavaszi, nyári és őszi kedvező szaprobiológiai minőségét jelzik a vizsgálatokban rendszeresen azonosított oligoszaprob, oligo-B-mezoszaprob és B-mezoszaprob értékű fajok. Jól jellemzi a biológiai minőséget, mindenféle teljességre való törekedés nélkül az identifikált Chlorococcales flóra lista, melynek során 65 taxont azonosítottunk ( Flóralista ). Flóralista Chloropliyfca Chloroeoccales Chlorococcaceae Polyedropsis spinulosa Schmidle Golenkinia radiata Chodat Schroederia robusta Korschikov Schroederia setigera (Schroed) Lemmermann * Előadásként elhangzott a tihanyi ,, Hidrobiológus Napok"-on, 1972. október 5—7. Tihany. ** Fővárosi Vízművek, *** Köjál Település Egészségügyi Osztály, Budapest Characiaceae Lambertia judayi (Smith) Korschikov Hydrodictyaceae Pediastrum boryauum (Turpin) Menegh. Pediastrum duplex Meyen Pediastrum tetras (Ehr) Ralfs Pediastrum duplex (Meyen) var. chlatratuin A. Braun Pediastrum sp. Oocystaceae Chlorella vulgaris Beyerinck Tetraedron caudatum (Corda) Rail's Tetraedron caudatum (Corda) Ralfs var. incisum Lagerheim Tetraedron muticum (A. Braun) Hansgirg Tetraedron reguläre (Kütz) var. incus Teiling Tetraedron trilobatum (Reinsch) Hansgirg Lagerheimia ciliata (Lagerh) Lemmermann Lagerheimia genevensis Chodat Lagerheimia quadriseta (Lemm.) G. M. Smith Lagerheimia wratislaviensis (Schroed) 1'. heterospina Hortobágyi Oocystls borgei Snow Oocystis submarina Lagerheim Oocystis sp. Ankistrodesmaceae Ankistrodesmus acicularis (A. Braun) Korschikov Ankistrodesmus angustus Bern Ankistrodesmus falcatus (Corda) Ralfs Ankistrodesmus longissimus (Lemm.) Wille Ankistrodesmus sp. Selenastrum minutum (Naeg.)|Coll. Kirchneriella contorta (Schmidle) Bohl Kirchneriella obesa (W. et West) Schmidle Protoeoccaceae Sphaerocystis schroeteri Chodat Dictyosphaeriaceae Dictyosphaerium ehrenbergianum Naeg Dictyosphaerium pulchellum Wood Coelastraceae Coelastrum microporuiii Naeg Coelastrum sp. Crucegenia crucifera (Wille) Collins Crucigenia fenestrata Schmidle Crucigenia quadrata Morren Crucigenia rectangularis (A. Bruan) Gay Crucigenia tetrapedia (Kirchn.) G. S. West Tetrastrum staurogeniforme (Schroeder) Lemmermann Tetrastrum sp. Lauterborniella appendiculata Korschikov Actinastrum hantzschii Lagerheim Actinastrum hantzschii (Lagerh.) var. gracile Roll Scenedesmus acuminatus (Lagerh.) Chodat Scenedesmus acuminatus (Lagerh.) Chodat fo. maximus Uher. Scenedesmus acuminatus (Lagerh.) Chodat fo. tortuosus (Skuia) Uher. Scenedesmus acuminatus (Lagerh.) Chodat var. bernardii (Smith) Deduss Scenedesmus acuminatus (Lagerh.) Chodat var. elongatus G. M. Smith Scenedesmus acutus Meyen Scenedesmus acutus (Meyen) fo. alternans Hortobágyi Scenedesmus acutus (Meyen) fo. costulatus (Chod) Uher. Scenedesmus arcuatus Lemmermann Scenedesmus armatus Chodat Scenedesmus denticulatus Lagerheim Scenedesmus ecornis (Ralfs) Chodat Scenedesmus ecornis (Ralfs) Chodat var. disciformis Chodat Scenedesmus intermedius Chodat Scenedesmus intermedius (Chodat) var. acaudatus Hortobágyi Scenedesmus intermedius (Chodat) var. balatonicus Hortob. Scenedesmus intermedius (Chodat) var. bicaudatus Hortob. Scenedesmus opoliensis P. Rieht. Scenedesmus pannonicus (Hortob.) fo. granulatus Hortobágyi Scenedesmus quadricauda (Turp) Bréb. Scenedesmus soói Hortobágyi Scenedesmus spinosus Chodat Scenedesmus sp. Micractinaceae Micractinium pusillum Fres Micractinium quadrisetum (Leinm.) G. M. Smith Mennyiségi viszonyokat tekintve a Dunában az algaszám a vegetációs periódusban igen magas. Méréseink szerint a 75 000 ind/ml értéket is elérheti. Az algaszám éves viszonylatban egy kettős, nyári és őszi — maximumot mutat. Legmagasabb általában tavasz végén és nyáron, de elő-