Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

5. szám - Korszerű eszközök és módszerek a területi vízgazdálkodásban. IV. - Dr. Kovácsházy Frigyes: Budapest vízgazdálkodása távlati tervezésének módszertani fejlődése

243 Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. Budapest vízgazdálkodása távlati tervezésének módszertani fejlődése DR. KOVÄCSHAZY FRIGYES* a műszaki tudományok doktora Budapest vízgazdálkodása távlati tervezésének módszertani fejlődése A nagy távlatú és hosszútávú területrendezési tervek — jellegüknek megfelelően — tartalmazzák többek között a terület közlekedési, közműés energia, valamint intézmény hálózata fejlesztésének térbeli elrendezését, ezek létesítményi rendszerét, kialakításukat és a velük szemben támasztott főbb követelményeket. A közműfejlesztés egyik legfontosabb területe a vízgazdálkodás keretébe tartozó távlati tervezés. A főváros 1971. évben elkészült — 1971— 1985 évek közti 15 éves időszakra szóló — közmű és mélyépítési távlati tervének második kötete a vízgazdálkodás távlati terve. Ez a terv az általános városrendezési tervből kiindulva magában foglalja a vízellátás, csatornázás, a felszíni vízelvezetés, az árvízvédelem, a fürdők, valamint a vízgazdálkodás keretébe tartozó egyéb feladatok összehangolt fejlesztési terveit. A tervezés alapját képezte a fővárosi vállalatok, üzemek, valamint a szakigazgatási szervek közreműködésével 1959 és 1968 évek között kidolgozott 7 szakági távlati terv. Ezek a tervek az általános városrendezési terv felülvizsgálata során végrehajtott változtatásokhoz alkalmazkodva, egységes szerkezetbe foglalva kerültek átdolgozásra és eredményezték az egyes ágazati tervek egymással és a többi szakigazgatási szervek feladataival összehangolt, 1971. évben kiadott komplex távlati tervet. Előadásomban a főbb szakági távlati tervek tervezési metodikáját ismertetem különös tekintettel a mértékadó igények meghatározására és azok kielégítéséhez szükséges megoldásokra. A műszakilag meghatározott igények gazdasági és pénzügyi realizálása, továbbá a kapcsolódó kérdések tárgyalása egészíti ki a műszaki kérdéseket. Kiindulási adatok Budapest és környékének általános városrendezési terve a közelmúltban — 1970. évben — elkészült és így lehetővé vált a városfejlesztési elgondolásokkal összehangolt közmű- és mélyépítési fejlesztési feladatok egységes távlati fejlesztési tervben való összefoglalása. A kiindulási adatokat részben a városrendezési terv szolgáltatta, részben az egyes szakágak statisztikai és egyéb adatai révén álltak rendelkezésre. Mivel az általános városrendezési terv a fővárost körülvevő mintegy 15 km szélességű övezetre is kiterjedt, foglalkozni kellett a fővá* Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat, Budapest. ros vonzáskörzetébe eső 44 település kérdéseivel, elsősorban azoknál az ágazatoknál, melyeknél az ellátás illetve szolgáltatás műszakilag vagy gazdaságilag helyesen csak a fővárosi üzemekkel együttműködve oldható meg. Az alapadatok a következők voltak (1. és 2. táblázat). 1. táblázat A népesség növekedése Népesség (ezer fő) Ü.V Budapesten Környékén 1970 1985 2000 A 2035 2150 2250 lakásszám nő veket 360 430 500 2. táblázat ése Év Lakás (ezer db) Év Budapesten Környékén 1970 1985 2000 640 840 880 93 142 187 A lakosságszám tehát a századfordulóig mintegy 11%-kal, a lakások száma pedig 38%-kal növekszik. A lakosságszám növekedését azonban területi eloszlásban is meg kell ismerni, ezért kerületrészenként is megállapították a jelenlegi lakosságszámot és a várható növekedést, illetve csökkenést. Az agglomerációban a jelenlegi és jövőbeni lakosságszámot településenként határozzák meg. A tömeges lakástelepítés, azaz a lakótelepszerűen épülő lakások területi elrendezését ugyancsak a városrendezési terv szolgáltatta, mely a szanálandó területeken esedékes lakásépítéseket is tartalmazta. A városfejlesztési szempontból alkalmas területeken a központos állami lakásépítés keretei közt mintegy 300 000 lakás építhető. Ennek előfeltétele mintegy 100 000 lakás bontása. A közműfejlesztési tervek fontos alapadata a városrendezési terv területfelhasználási lapja, ugyanis a lakosság ellátásán kívül a közintézmények, az ipar, a közlekedés stb. számára is meg kell határozni az igényeket. Ehhez a területi elhelyezkedés ismerete szükséges. A városrendezési terv a közművek részére szükséges területigényt (víznyerő telepek, szennyvíztisztító telep stb.) is meghatározza, így az is fontos alapadatként szerepel.