Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
5. szám - Korszerű eszközök és módszerek a területi vízgazdálkodásban. IV. - Dr. Szászné Tóth Ildikó: A vízkészletgazdálkodás távlati tervezésének módszere
Dr. Szaszné Tóth I.: A vízkészletgazdálkodás távlati tervezése Hidrológiai Közlöny 1974. 5. sz. 227 A már korábban feltárt vízpótló létesítményekről 1968. évi árszinten költségbecslést készítettünk és meghatároztuk azok fajlagos gazdasági mutatóit, valamint a meglevők állóeszköz értékét. Az egyes létesímények műszaki-gazdasági jellemzői alapján ,,létesítmény változatok"-at állítottunk össze. Az összeállított 4 fV 4—V 2——VVJ változat az 1970. évi tényleges helyzetből indul ki és a négy szelvényben a közvetlen hatásterületek és a göngyölített értékek figyelembevételével 1985-re és 2000-re tartalmaz értékelést a műszaki-gazdasági jellemzők alapján. Az 1. létesítményváltozatban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 9—704 Kt sz. koncepciójában felsorolt létesítmények szerepelnek, a 2. illetve 3. létesítmény-változatban a fajlagos költségek figyelembevételével egy nagyobb ütemű fejlesztés szerepel, a 4. létesítmény-változat a maximális igényfejlődési szinthez tartozó vízpótlás megvalósítására törekszik. Az egyes létesítmény-változatoknak a szegedi szelvényre vonatkoztatott néhány jellemzőjét a 6. táblázat foglalja össze: 2.4 A hatékonyság vizsgálata A létesítmény-változatok összeállítása után arra törekedtünk, hogy a vizsgálat befejeztével a legmegfelelőbb változat kiválasztására tehessünk javaslatot. Ennek összeállításához elengedhetetlen feltétel az egyes létesítmények és hatásterületük kölcsönös hatásának vizsgálata, értékelése. A változatokra tehát a figyelembe vett létesítmények alapján fajlagos költségalakulás vizsgálatot végeztünk, ezt kiegészítettük a területre vetített hatások értékelésével és így közelítettük meg a legmegfelelőbb változat kialakításának feltételét, konkrét összeállítását, valamint költségvonzatát. Eszerint vizsgáltuk az előzőekben összeállított 4 létesítmény-változatot. A 4 vizsgált szelvényben 1970-ben meglevő 1985-re és 2000-re felvett vízpótló kapacitás-értékek ismeretében műszaki-gazdasági mérleget készítettünk. E mérleg megmutatta, hogy a felvett kapacitásértékek esetén a fejlődés vizsgált időpontjaiban a 4 vizsgált szelvényben hogyan alakult a vízmérleg — tehát mennyi a kielégítetlen igény, illetve a szabad készlet, vagyis a készlet-ki6. táblázat Létesítmény változat összes Tervidőszakban építendő Beruházási költség a tervidőszakban [millió Ft] Igénykielégítés a Létesítmény változat összes Tervidőszakban építendő Beruházási költség a tervidőszakban [millió Ft] minimális maximális Létesítmény változat vízpótló kapacitás [millió m 3] Beruházási költség a tervidőszakban [millió Ft] vízigények esetén [%] v, V 2 V 3 V, 720 1120 1430 1545 530 930 1240 1360 1985 4 180 6 700 9 960 11 130 85 100 100 100 50 80 95 100 V l V 2 V 3 v t 1335 1680 2410 2790 610 560 980 1240 2000 6 230 5 750 5 690 7 480 85 100 100 100 55 70 95 100 használtsága — és ennek tükrében a fejlesztés beruházási és üzemi költsége, valamint ezek fajlagos értékei. A 7. táblázat a 4 létesítményváltozat említett mutatóit tünteti fel a szegedi szelvényre vonatkoztatva az „A" jelű külföldi vízelvonás esetén, a 80%-os tartósság mellett. 2.5 Értékelés Az előzőekben ismertetett mutatórendszer alapján értékeltük a változatokat a vizsgált 4 szelvényre részterületi és göngyölített mérlegek készítésével. Ez adott lehetőséget a minden szempontot figyelembe vevő értékelésre (pl. a területek közötti vízkormányzás előnye.) Így volt módunk a terület gazdasági fejlődésével való kölcsönhatás értékelésére. Minden változatnál feltüntettük az általa várhatóan biztosított ipari, illetve mezőgazdasági fejlődési ütem nagyságát. Ez az érték — becsléseink szerint — a 4 változatnál ipari szinten 4—8, mezőgazdasági szinten 2—4%-ot jelent az éves termelésre vonatkoztatva. Az értékelés során megállapítottuk, hogy lényeges vízpótló kapacitás megépítése nélkül a víz hiánya akadályozná a térség gazdasági fejlődését. A Kiskörei Vízlépcső megépülte után a tokaji és mindszenti térségben lép fel jelentős vízhiány, melynek nagysága a két térségben közel egyforma (200—300 millió m 3) nagyságú lesz. Ezeknek 1985-ig mindkét területen való 7. táblázat Változat Év Szükséges vízpótlás nagysága Felvett vízpótló kapacitás Kielégítetlen igény Szabad készlet Készletkihasználtság Fejlesztés beruházási költsége A teljes vízpótlás üzemi költsége Fajlagos költség a készlet kihasználtsága figyelembevételével Év Szükséges vízpótlás nagysága Felvett vízpótló kapacitás Kielégítetlen igény Szabad készlet Készletkihasználtság Fejlesztés beruházási költsége A teljes vízpótlás üzemi költsége Beruházási | Üzemelési Év [10® m'/idény] [10® m 3] [10 em 3/idény] [%] [millió Ft] [millió Ft/év] [Ft/m 8] 1970 1985 2000 1985 2000 1985 2000 1985 2000 275 845—1410 1584—2510 845—1410 1584—2510 925—1540 1584—2510 925—1540 1625—2585 185 720 1335 1120 1680 1430 2410 1545 2790 90 125— 690 249—1175 0— 290 0— 830 0— 110 0— 100 0— 0 0— 0 0 0—0 0—0 275—0 96—0 505—0 826—0 620—5 1165—205 100 100 100 75—100 94—100 65—100 66—100 60— 99 58— 93 4 180 10 407 6 709 12 463 9 960 15 647 11 120 18 602 58 153,0 312,6 235.2 365.3 318,8 450.0 331.1 539,3 7,81 9,05 9,57—7,18 8,87—8,34 12,31—8,00 10,65—7,03 13,63—8,27 12,31—7,68 0,3 0,21 0,23 0,28—0,21 0,23—0,22 0,34—0.22 0,28—0,19 0,"6—0,22 0,33—0,21 V, V3
