Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

5. szám - Dr. Fázold Ádám: Vízminőségvédelem eredményei Borsod megyében 1961–1972. években

224 Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. Vízminőségvédelem eredményei Borsod megyében 1961-1972 években Dr. F A 1 O L D ÁDÁM' Vízminőségvédelem jelentősége Korunkban az emberiségnek egyik legnagyobb gondja a szükséges vízmennyiség biztosítása, a meglevő vízkészletek fogyasztók közötti szétosztása, valamint a vizeknek szennyeződés elleni védelme. A vízigények biztosításánál a jelenben, de a jövőben is azon vízkészlettel szükséges gazdálkodni, mely a víz hidrológiai körforgásában résztvesz és természetes vagy mesterséges beavatkozások révén a szárazföld felszínére jut. A víz nemcsak a természetben, hanem a társadalmi közegben is állandó mozgásban van. A víz szerepét tehát a természeti és társadalmi környezettel összefüggésben kell vizsgálnunk. A víz mint létfenntartási szükséglet alapvető az élet fenntartása szempontjából. Az egyének produktumaként létrejövő szennyeződések elvezetésében résztvesz a víz és ebből keletkeznek a kommunális szennyvizek. A lét fenntartásának másik alapvető követelménye a táplálék, melynek előállításában sokrétű a viz szerepe. A termelés során a víz a munka eszközeként van jelen, mely a termékbe beépült rész kivételével többnyire mint szenynyezett anyag, ipari szennyvízként jelentkezik. A keletkezett szennyvizek a víz természetes körforgásába visszajutva szennyezik a vízkészleteket, ezáltal korlátozzák a felhasználhatóságot és egyben ártalmassá válnak az ember szervezetére, valamint természetes környezetére. A káros szennyezések ellen tehát védekezni kell, mivel az élővilágban, a társadalom anyagi, kulturális, szociális fejlődésében egyre nagyobb értéket veszélyeztetnek a szennyezett vizek. A tudomány, technika rohamos fejlődése mellett tudomásul kell venni, hogy ezek káros következményeit egyenlőre lehetetlen teljesen megszüntetni. Lehetséges viszont ezeket ésszerű korlátok közé szorítani és ezáltal biztosítani, hogy környezetünk —- a bioszféra — ne váljék idővel az életre alkalmatlanná. A környezet ártalmai elleni védekezésnek olyan műszaki tudományos alapokon kell nyugodni, mely egyrészt a már elszennyezett vizek esetében a vízminőség alakulását olyan irányba fordítja, ami az eredeti természetes állapotok felé halad, másrészt pedig új létesítményeknél meghatározza azt az optimumot, mely mellett a vizek elszennyezése nem következik be. A természetes vizek elszennyeződése elsősorban és legsúlyosabban azon helyeken jelentkezik, ahol a lakott terület a legsűrűbb, a terület nagymértékben iparosított és jelentős vízhozamú befogadó nem áll rendelkezésre. Ilyen területeken egyidejűleg a vízigény kielégítése is fokozott, ugyanakkor a szennyezések következtében a víz újrafelhasználásának folyamata nemcsak mennyiségi, hanem vízminőségi szempontból is komoly problémákat jelent. * És zakmagyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc. A vízgazdálkodás folyamatának helyes kialakításához ilyen területeken megfelelő mértékű alapfelmérésekre van szükség, ismerni kell a terület helyzetét, majd ezek alapján lehetséges műszaki tudományos alapon olyan komplex szabályozó rendszereket létrehozni, mely összhangban van az optimális gazdasági szabályozókkal. Ipari üzemek Hazánknak vízminőséggazdálkodási szempontból egyik legjelentősebb területe Borsod megye. A jelentős felszíni vízfolyások (Sajó, Bódva, Hernád, Bodrog) Csehszlovák területről érkeznek. Nagyszámú ipari létesítmény üzemel a megye területén és ezen belül is elsősorban a Sajó-folyó vízgyűjtőjén, melyek ipari vízigényüket is a Sajóból biztosítják (1. ábra). Borsod megyében a legjelentősebb ipari létesítmények között kohászati, vegyipari, papíripari, élelmiszeripari üzemek egyaránt megtalálhatók. Ezen üzemek szennyvizei egyrészt a fejlesztések következtében elavult, másrészt szennyvíztisztító nélkül történt létesítés miatt tisztítatlan szennyvizekkel szennyezték és még ma is jelentősen szennyezik a befogadókat. A vizek tisztaságának védelme érdekében hozott 1/1961. Korm. számú rendelet alapján kezdődött meg az üzemek szennyvizeinek rendszeres vizsgálata. Az 1963. évben végzett vizsgálatok alapján néhány jelentősebb üzem által kibocsátott jellemző szennyezőanyag mennyiségét az 1. táblázat mutatja. 1. táblázat Néhány üzemből kibocsátod jellemző szennyezőanyag mennyisége 19(>S. évben TafíA. 1. Ko/iu<iectmo cmotmix eod, cöpacbieaeMbix tiaußoAee 3natumenbHbiMU npoMhiwAewtbiMu npednpusimufiMu e 1963 eody Table 1. Typical effluent discharges from some industrial plants in 1963 to s 1 1 -H a s .3*3 Üzem H* CŐ SPIS £D O* O aS C a ® & '-< 3 -cj 60 $ M hH 1 1 a ej •o c S M a Borsodnádasdi Lemezgyár 1100 200 30 Ózdi Kohászati Üzem 5900 600 300 Borsodi Vegyi Kombinát. . 2200 5600 ÉM Vegyiművek . . . 2800 60 Szerencsi Cukorgyár 1000 Lenin Kohászati Művek 5000 900