Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
Dr. Laczkó A.: Kútcsoportok hidraulikai kérdései Hidrológiai Közlöny 1974. 5. sz. 209 HI,IX H pe>KHMHbIX BblBOÄOB II npe /UIOWCHHÜ, BblTCKaKDIUHX H3 TeopeTHMeCKIIX, a TaiOKC 113 IICCJieflOCTejIbCKHX pe3yjibTaroB. B craTbe nsjiaraeTCíi pojib OTpbiua BO;I>IHOÍÍ CTpyn B B33HMH0M BJ1HÍIHHH KOJIOFLUCB. BBLJIO H3MH ONPE/TEJIEHO H MaTeMaTHqecKH omiweM CB5i3b K03(|Kj)nqnenr0B, xapaicrepH3yiOUIHX OTPBIB II B3aHMH0e BJIHSIHHe. Einige hydraulische Fragen der Brunnengruppen Frau Dr. Laczkó, Á. Bei der landwirtschaftlichen Nutzung der unterirdischen Wasservorräte erweist sieh in erster Reihe die Inanspruchnahme der oberflächennahen bzw. der GrundwasserVorräte für zweckmässig. Infolge der hydrogeologisehen Gegebenheiten genügt aber die aus einem Brunnen förderbare Wassermenge nicht in jedem Fall. In solchen Fällen werden aus betriebswirtschaftliehenund Investitionsgründen die Brunnen zweckmässig gruppenweise angesiedelt und gemeinsam im Betrieb gehalten. In vorstehender Abhandlung wünschen wir — über Summierung der theoretischen Kenntnisse bzw. ihrer Weiterentwicklung — gestützt auf die an BewässerungsRohrbrunnen durchgeführten, in erster Reihe auf /wecke dieser Untersuchung ausgerichteten und grösstenteils eigenen Versuchsmessungen und mit Berücksichtigung der Bewässerungsbrunnen geringer Tiefe kennzeichnenden Verhältnisse, technische Zusammenhänge zu bestimmen, die — für die Kennzeichnung der Zusammenarbeit der Rohrbrunnen und für die Klarstellung der diesbezüglicher wichtigsten hydraulischen Prozesse, — für den Vergleich des Betriebs der in Gruppen arbeitenden Brunnen mit dem Betrieb der alleinstehenden Brunnen, — für die Ausarbeitung der folgenden wichtigsten Betriebs- und Nutzungsfolgen und Vorschlägen sowohl aus den theoretischen als auch der aus Versuchsergebnissen geeignet sind. Besprochen wird die Rolle des Brurmenwiderstands bei der Aufeinanderwirkung der Brunnen, der Zusammenhang zwischen Brunnenwiderstand und die Wechselwirkung kennzeichnenden Wirkungsgradfaktoren bestimmt und mathematisch beschrieben. Egyesületi és ntíiszaki hírek Rovatvezető: dr. VÁGÁS ISTVÁN A Magyar Hidrológiai Társaság a Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társaságával 1973. szeptember 6-án Kiskörén, a Tisza II vízlépcső igazgatási épületében közös vezetőségi ülést tartott. Az ülés célja azoknak a közös társadalmi feladatoknak a megvitatása volt, amelyek a tudományos egyesületekre hárulnak a duzzasztómű ós a leendő medertároló által biztosított víz mezőgazdasági hasznosításával, a hasznosítás elősegítésével kapcsolatban. Rövid bevezető előadást tartott Mátrai István főmérnök, a Magyar Hidrológiai Társaság vezetőségi tagja, és dr. Fekete István egyetemi tanár, az Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társaságának vezetőségi tagja. Az együttes ülést helyszíni bemutató követte. A Közép-Dunántúli Csoport 1973. szeptember 4-én Székesfehérvárott előadóülést tartott, amelyen Szöllősi Dávid filmvetítéses élménybeszámolója hangzott el Mongólia vízgazdálkodásáról. A Vízrendezési, Árvízmentesítési és Öntözési Szakosztály 1973. szeptember 5-én rendezett előadóülésén Fehér Ferenc a kötött talajok tálajcsövezésének hidraulikai modelljét mutatta be előadásában. A Szolnoki Csoport 1973. szeptember 5-i előadói ülésén Nagy Illés tartott élménybeszámolót a Vietnami Demokratikus Köztársaság vízgazdálkodásáról. A Szolnoki Csoport és a Kelet-Magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat KISZ-szervezete 1973. szeptember 12 ós 14 között Kelet-Magyarországi Ifjúsági Műszaki Napokat rendezett Szolnokon. Az előadássorozat ülésszakain mezőgazdasági vízgazdálkodás, kommunális vízgazdálkodás és vízgazdálkodási technológia tárgykörök szerepeltek napirendben. A konferencia programja az alábbi volt: Kertai István (Budapest): Árvízvédelem tározó rendszerrel. Jurácsik Gézané (Szolnok): Tiszavölgyi lokalizációs vonalak tervezése. Kovács Gabriella (Debrecen): Síkvidéki belsősógi területek vízrendezése. Dömötör Mária (Budapest): A Nagymarosi Vízlépcső és a vízgazdálkodás területfejlesztési kapcsolatai. Fekete György (Eger): A Bodrogzug hasznosításának lehetőségei. Boros Béla (Szolnok): Belvízrendezés méretezése számítógépes eljárással. Holló Gyula (Budapest): Lefolyás-szimuláció Poisson-folyamattal. Heeker László (Budapest): Vízgazdálkodás-környezetrendezós. Juhász Jánosné (Szohiok): Műbőrtömlős esőztető berendezés. Kis Csontos Béla — Németh Pál (Szolnok): Sertéstelepi szennyvizek elhelyezése. Vankö Attiláné (Szolnok): A Tiszamenti Regionális Vízmű ós Vízgazdálkodási V. területén végzett öntözési szaktanácsadási ós szakpropanganda tevékenység. Mikohi Lajos (Debrecen): Esőztető öntözőfürtök csőhálózatának tervezése gépi számítással. Juhász Attila (Debrecen): Erőművi pernye alkalmazhatósága a szenny vízhasznosításban. Tótli Béla (Nyíregyháza): Falusi vízellátás. Forrai Sándor (Szeged): Mozgó gereb. Szigligeti Barnabás (Szolnok): Vezetékkutató műszerek alkalmazása a vízügyi tervezésben. Dobos István (Szolnok): Műtárgy tervezés, ezek hibáinak kiküszöbölése. Váradi Tibor (Eger): Víz- és szennyvíztechnológiai tervezés helyzete és lehetőségei a KEVITERV-nél. Németh Lajos (Szolnok): A szolnoki felszíni vízmű védőterületének kialakítása. Gonda Vince (Szolnok): A Gyöngyös — Nagyréde-i esőztető öntözőfürt nyomásközpontjának tervezése. Nagy György (Szolnok): Diesel motorok üzeme ós karbantartása. Urszin Gyula (Miskolc): A taktaközi öntözőrendszer távjelzésének és távvezérlésének ismertetése. Almádi Béla (Baja): A gépi működtetésű zsiliptáblák alkalmazása. Németh Mihály (Szolnok): A Szikrai Állami Gazdaság csőkutas öntözőtelep nyomásközpontjának tervezése. Lendvai Ferenc (Miskolc): Gyűrűs zárak alkalmazása nyomásközpontoknál. Zsilka Sándor (Szolnok): Hidromechanizációs MASTER típusú úszókotrók. A konferencia résztvevői az előadásokat követően tanulmányúton tekintették meg Kiskörén a II. Tiszai Vízlépcső létesítményeit. (Folytatás a 216. oldalon)
