Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
5. szám - Dr. Laczkó Ágnes: Kútcsoportok egyes hidraulikai kérdései
Dr. Laczkó Á.: Kútcsoporl.ok hidraulikai kérdései Hidrológiai Közlöny 1974. 5. sz. 203 Ket kút 2010 j max. eltérés ' 10% Három kút A i j max.eltérés 12% Három kut —i— v i z h o z a m ! JELMAGYARÁZAT' ! —Külső depresszió I alapján I Belső depresszió alap/ón V % , x Mert érték o Számított érték \ max. eltérés h a t a s f o 7. ábra. Leszívási (rju, *]*), vízhozam (r/Q, t/q) hatásfokmérési eredményekből számított értékei. r] y = r;g; rj* — r]Q * * Puc. 7. SnaneHUH, ewiucAenHbie 113 pe3yAbmamoeK.NJL omKawu (rfy t rj y) pacxoda (TJQ, TJQ) (r^ = TIQ); rj y =I)QJ Abb. 7. Aus den des Wirkungsgrad-Mess-Ergebnissen berechneten Werte der Absenkung (rj y, r/*) der Brunnenschüttung ( I]Q; T]Q) RJY = ?;Q; = TJQ valamint az egyedüli kutak szivattyúzási eredményeiből számított (2.2.7/b) vízhozamok eltérése — a mérési tartományon belül — nem haladja meg a 10%-ot. A helyszíni mérések eredményeiből, 2.1 fejezetben ismertetett megfontolások alapján, a (2.1.5) és (2.1.12) összefüggések szerint számítottuk a két, a háromszögben telepített három és a vonalban telapített három kútra a leszívási (rj v), illetőleg a vízhozam (T]Q) hatásfokokat a kutak távolságának függvényében, melyeket a 7. ábrán tüntettünk fel. A leszívási, illetőleg a vízhozam hatásfokokat mind a külső, mind a belső vízszintekből meghatároztuk. Megállapítható, hogy az r] y összefüggés az elszakadásra érzékeny. így az r\ v ténylegesen mért, illetve az egyedileg mért és átlagértékével számított r]y értékei között max. 14% eltérést kapunk. A vízszíntelszakadás gyakorlati (számítási vagy kísérleti) meghatározásának pontosságára tekintettel ezt a hibát megengedhetőnek tartjuk. A mérési eredmények kiegyenlítését, valamint a határértékek meghatározását a [38]-ban ismertetett számítási eljárás szerint végeztük. Mint a 7. ábrán látható, a külső vízszintekből — tehát elszakadásmenetes esetben — számítható hatásfokok (rj*) kisebb értéket adnak, mint a belső vízszintekből — tehát elszakadást figyelembevevő — számított hatásfokok. A kútcsoport vízszállítóképességének ez a „javulása", mint arra 2.1 fejezetben utaltunk, csak látszólagos. Megállapítható tehát, hogy a kútcsoportok tervezésénél a vízszintelszakadás nem hagyható figyelmen kívül. Az irodalmi ismeretek, valamint a fenti eredmények alapján egy mezőgazdasági célú kútcsoport tervezése az alábbiak szerint történhet: Feltételezések: a) a talaj rétegződése homogén, vagy a különböző kutaknál, azaz a kútcsoport helyén azonos módon inhomogén; b) minden telepítendő kút vízhozam-depresszió összefüggése, elszakadási és egvmásrahatási viszonya azonos; c) a kútüzem permanensnek tekinthető. E feltételek mellett egy kút fúrási, próbaszivattvúzási és elszakadási mérési adataiból meg kell határozni: a) a talaj, illetve a talajösszlet jellemző szemeloszlási görbéjéből a 7) 1 0 [mm] hatékony szemátmérőt; b) a kß — 24 + 6 • lg Dio empirikus összefüggés alapján [40] számítani kell a kn [m] leszívási vízszínvonal görbületi alaphosszát; c) próbaszivattyúzás eredménye alapján meg kell határozni a kútkarakterisztikát; Qu = = <liVi\ d) a próbaszivattyúzással egyidejűleg meg kell mérni a kúton belüli, illetve a kúton kívüli leszívás értékét és meg kell határozni a vízszintelszakadást : ha = snyu] e) minden szóbajöhető x távolságra ki kell számítani az egységnyi saját kútleszíváshoz tartozó „idegen" leszívás értékét; yij = (iijyjj, ahol dij=e~ xl kB>
