Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Vízgazdálkodási Tervezés Fejlesztése Konferencia - 2. Ülésszak - Dr. Dévényi József: Új módszerek a tervezés előmunkálatainál, a számítógépek szerepe a vízgazdálkodási létesítmények tervezésében

124 Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. Dr. Dévényi J.: Üj módszerek a tervezés előmunkálatainál ilyen irányú kísérletek. Az ismertetett programnál a számítást rendkívüli mértékben meggyorsítják a dinamikus ciklusok: az egyes csőhálózatok az előző csőhálózatok optimális elemeiből épülnek fel, és így az optimalizálást nem kell minden csőhálózat esetén elölről kezdeni. Igen előnyösnek mutatkozott az eddigi gyakorlatban az elágazó csőhálózatok fővezeték-nyomvonalának optimális meghatározására szolgáló gépi program. Ezt bizonyítja Berkes Gábor és Gál Tivadar „Esőztető öntözőfürtök tervezésének tapasztalatai" című tanulmánya is, amely kiemeli azt a tényt, hogy az említett programok használata az öntözőfürtök tervezésénél biztosítja a szivattyútelep leggazdaságosabb elhelyezését és a hozzátartozó csőhálózat optimális átmérőjű és vonalvezetésű költség-minimumát. Remetey Fülöpp Gábor „Számítógépes geodéziai adatfeldolgozás a vízügyi tervezésben" c. dolgozatában a terepen végzett geodéziai mérési eredmények számítógépes feldolgozását ismerteti. A vízügyi geodéziai gyakorlatban legsűrűbben előforduló nagytömegű részletpont számítás automatizálására olyan programrendszer készült a VlZITERV-ben, amely összetett felmérések folyamatos feldolgozására alkalmas. Zajtay Edit a végeselem módszer vízépítési alkalmazásáról számol be. A tanulmányban bemutatott példa, amelynek fotóelasztikus modellkísérletét is elvégezték, azt mutatja, hogy a végeselem módszer jól beépíthető a tervezési folyamatba. A síkbeli feszültségi állapot vizsgálatára kidolgozott program áttört faltartók, támfalak, földgátak, töltések vizsgálatára is alkalmas. A benyújtott dolgozatok vázlatos áttekintése után, amelyben természetesen nem foglalkozhattam az egyes tanulmányok valamennyi lényeges mondanivalójával, hanem csak azokat ragadta mki, amelyeket a referátum bevezetésekor említett szempontból fontosnak ítéltem, engedjék meg, hogy befejezésül röviden kifejtsem álláspontomat a vízgazdálkodási műszaki tervezés néhány fejlesztési eredményéről és megkíséreljem megfogalmazni e terület fejlesztési tendenciáit. A tanulmányok átfogják a vízgazdálkodási műszaki tervezés egész fejlesztési horizontját, kitérnek a vállalatszervezés, a műszaki szabályozás. a hatékonyságelemzés problémáira, a számítástechnikai szemlélet jelentőségére, szűkszavúan ugyan, de megemlítik a szelektált információáramlás szerepét, a tervező egységek technikai felszereltségének fontosságát, valamint a kutatás és műszaki tervezés kapcsolatát. Talán a dolgozatok terjedelmének korlátozása miatt néhány igen lényeges fejlesztési kérdés tárgyalása csak általánosságban történhetett meg és nem került sor olyan helyzetelemző felmérésre, amelyből konkrét javaslat lett volna megfogalmazható az ún. műszaki információ áramlás kérdésében. Jó lett volna a benyújtott dolgozatok között olyat olvasni, amely beszámol valamely tervező vállalat ezzel kapcsolatos törekvéseiről, esetleg eredményeiről. A feladat közismert: a tervezői koncepcióalkotás színvonalának emelése érdekében a tervezőhöz el kell juttatni a szükséges információkat; kérdés milyen szervezeti intézkedések, vagy technikai felszereltség mellett lehet ezt folyamatosan biztosítani egy komplex vízgazdálkodási tervezést folytató, sok szakmát átfogó tervező vállalatnál. A benyújtott tanulmányok zöme — mint beszámolómban már említettem — valamilyen formában a számítógépek alkalmazásával hozható kapcsolatba. Ez természetes, hiszen a gépi számításoknak a műszaki tervezésben betöltött szerepe rohamosan nő. A tervező vállalatok egyre könnyebben tudnak számításaikhoz gépkapacitást biztosítani, egyre több és nagyobb teljesítményű gép áll rendelkezésre. Rohamosan nő a műszaki tervezésben jól használható számítógépi programok száma, a programozás maga is egyszerűsödik és emellett emelkedik a programozásban jártas mérnökök száma is. A dolgozatok tehát azt bizonyítják, hogy tervező vállalataink az utóbbi években jelentős előrehaladást tettek a számítógépeknek a vízgazdálkodási műszaki tervezésben történő alkalmazása terén. Nyugodtan állíthatjuk, hogy tervezőgárdánk elméleti felkészültsége e téren is világszínvonalon áll. készen a legfejlettebb módszerek, eljárások bevezetésére. Az Országos Vízügyi Hivatal nagy teljesítményű számítógépének a közeljövőben történő üzembe állítása után a vízgazdálkodási műszaki tervezés számos olyan területén is mód nyílik majd géphasználatra, ahol az eddigi viszonylag szűkebb lehetőségek miatt számítógép alkalmazására még nem gondoltak. E várható fokozott géphasználatnak a műszaki tervezésben vitathatatlanul komoly gazdasági jelentősége van, hiszen a tervezőnek a műszaki-gazdasági koncepciók kialakításánál olyan mértékű segítséget nyújt, amire eddig nem volt lehetőség. Egyre összetettebb feladatok megoldásánál kerül majd alkalmazásra számítógép, lényegesen nagyobb adattömeggel dolgozó programok fognak futni a gépeken, integrált programrendszerek fognak születni, amelynél a tervezési folyamat egyes lépcsői automatikusan kapcsolódnák egymáshoz és egy-egy komplex tervezési probléma megoldása közbenső beavatkozás nélkül nyerhető majd. Vagyis összefoglalva a számítógépek alkalmazása sok terhet levesz a mérnök válláról, mentesíti a rutinszámításoktól, de egy valamitől nem fogja sohasem mentesíteni: az ún. koncepcióalkotás munkájától, vagy ha úgy tetszik, alkotó művészetétől. A mérnöki gyakorlatban ugyanis inkább lehet művészetnek nevezni, mint tudománynak, azt a tervezői készséget, amely alkalmas a rendelkezésre álló lehetőségek mellett a társadalmi szükségleteket és igényeket legjobban kielégítő megoldás kiválasztására. A számítógép alkalmazása révén a numerikus számolás terhétől megszabadított tervező az igazi mérnöki alkotómunkának több időt szentelhet, vagyis épp a számítások gépesítése biz-